íjazásért nem kell
A városban és a környező falvakban ma már elképzelhetetlenek a településnapi ünnepségek nélküle és a jurtája nélkül. Ilyen alkalmakkor legtöbbször felesége és gyerekei is vele tartanak, természetesen hasonló öltözékben, de akadnak „követői” is, akik ünnepi alkalmakkor magukra öltik a honfoglalás kori magyarság viseletét. Tölgyesi későbbi korok viseletében is megjelenik néha, például középkori nemesi viseletben. A fiatalember gépipari tervezőnek készült, rézdomborítással foglalkozik, emellett „éli” a honfoglalás kori hagyományokat. „Nem hagyományőrző, és nem is hagyományápoló vagyok, hanem hagyományélő. Őrizni a rabokat szokták, ápolni pedig a beteget szokás” – fejtette ki Tölgyesi-András, aki fontosnak tartja, hogy az ember azzal foglalkozzon, amit szeret. Ezzel az életformával először 1996-ban a millecentenárium évében egy Ópusztaszeren szervezett táborban találkozott, ott győződött meg először arról, hogy nem kell a szomszédba menni íjazásért, lovaglásért, hiszen a saját kultúránkban is bőségesen akad követendő példa. „A magyarság történelmének számos olyan korszaka van, amire méltán büszkék lehetünk, de leginkább a honfoglalás korszaka érdekel, addig az időpontig, amíg Szent István király ösztönzésére megkeresztelkedett a magyarság”. Erről a korszakról akár órákon át is képes csillogó szemekkel mesélni, miközben egy süveg rézdíszítését domborítja, vagy nyílhegyet kovácsol. Úgy vélekedik, hogy már a honfoglalás idején volt a magyarságnak kapcsolata a kereszténységgel, ezt bizonyítják a honfoglalás kori sírokból előkerülő kereszt alakú melldíszek vagy a tarsolyok lemezére domborított keresztek.
Még ma is adóznak
Bár a történészek véleménye megoszlik a magyarság ősi hitét illetően, Tölgyesi-András Béla szerint az ősmagyarok nem voltak pogányok – ahogyan azt manapság sokan feltételezik –, hanem egyistenhívők, akik tisztelték a természet szellemi erőit.
„A mai egyszerű falusi emberek még mindig nagy tisztelettel viseltetnek a természet iránt, nem rombolják a környezetüket, hanem óvják, mert ismerik az értékét” – magyarázza Tölgyesi-András, majd a jurtáról mesél: az ajtóval szemben található a családi szentély, az ajtó-szentély tengely közepén pedig a tűzhely, ahová az ősmagyarok mindig meghívták a család halottainak szellemét. „A vándorlások során a magyarok a halottaikat ott temették el, ahol éppen tábort vertek, ám fontos volt számukra az ősök tisztelete, ezért italt vagy ételdarabkákat dobtak a tűzbe, így áldoztak az elhunytak emlékének” – fejtegette a hagyományélő. Az ősi szokás egyes helyeken még most is él, falun a frissen megkezdett üvegből egy keveset kilöttyintenek a földre, ezzel adóznak az eltávozottak lelkének. Sok idős ember ismeri a Tölgyesi-András Béla által is idézett versikét, amit ilyen alkalmakkor mondanak: „Az égben lakó Istennek, a földön lakó embereknek és a meghaltak lelkének!” A hagyományélő elbeszéléséből azt is megtudhattuk, hogy a táltosok szellemi vezetői voltak a magyar törzseknek, míg a sámánok, garabonciások gyógyítással, jövendőmondással foglalkoztak. Kiderül, hogy a jurtában szigorú szabályok szerint zajlott az élet, meghatározott helyen ült a házigazda, tőle balra nők, míg jobbra a férfiak foglaltak helyet.
Mobilkommunikáció zavarására alkalmas jelblokkolót használt a vizsgákon Romániában a jászvásári állatorvosi egyetem egyik oktatója a puskázás megakadályozására, de kitudódott, és fegyelmi eljárás indult ellene.
Balesetben meghalt Felix Baumgartner csütörtökön, az 56 éves osztrák extrémsportoló motoros siklóernyőjével zuhant le a kelet-olaszországi Porto Sant'Elpidióban – erősítette meg az olasz tűzoltóság.
A közösségi médiában terjedt el egy klip, amely szerint sokak számára csak álomnak beillő összegű havi jövedelemről számol be egy Romániában dolgozó indiai futár.
A balesetek megelőzése érdekében a nyári időszakban román rendőrök is részt vesznek a magyar közutak közlekedésrendészeti ellenőrzésében – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Szolgálata szerdán a Police.hu oldalon.
Karszalagok kiváltva, applikáció letöltve, busz- és vonatjegyek megvásárolva – szerdán kezdetét vette az Electric Castle. A július 21-ig, vasárnapig tartó fesztivál idei kiadása is az elektronikus zene legismertebb előadóit hozza el Bonchidára.
Hét napon át, július 20−26. között hét Beszterce-Naszód megyei településre látogat el az Ifjúsági Karaván, amelyet néhány évnyi szünet után idén ismét megszervez a besztercei MADISZ – mondta a Kolozsvári Rádiónak Zoltán-Sipos Tímea, a szervezet elnöke.
Fapados repülőjárattal utazott hétfő este Nicușor Dan államfő Milánóba a lányával, az egyik utas által a repülőgépről közzétett képek tanúsága szerint. Az elnök sajtóhírek szerint várhatóan szerdán tér vissza az országba.
Pályi Gyula modenai professzor, az Olasz Nemzeti Tudományos Akadémia tagja a torinói lepel kutatásának újdonságairól számolt be – írta a Vatican News magyar nyelvű honlapja.
Az Olasz Posta (Poste Italiane) bejelentette, hogy több száz, a pápának címzett levél érkezik a fiumicinói válogatóközpontba. Megválasztása óta folyamatos ez az arány.
A szentjánosbogarak populációi világszerte jelentős csökkenést mutatnak, és Erdély, mint Európa egyik természeti sokszínűségben gazdag régiója, szintén érintett ebben a globális trendben – hívta fel a figyelmet László Zoltán biológus.