Fotó: MTI/Varga György
Erdélyikopó-világtalálkozót rendeznek Somogy megyében, a péntektől vasárnapig tartó eseményen Magyarországról, Romániából és Csehországból tucatnyi tenyésztő több mint száz kutyával képviselteti magát.
2021. október 16., 16:572021. október 16., 16:57
2021. október 16., 17:372021. október 16., 17:37
Kovács Zoltán, a csütörtökön véget ért Egy a Természettel Vadászati és Természeti Világkiállítás kormánybiztosa a találkozó szombaton, a Bőszénfához tartozó Ropolyi-tónál tartott megnyitóján hangsúlyozta: a világkiállítás és az, hogy annak több mint 600 ezer látogatója nagyrészt vidéki volt, bizonyítja, a vidéknek meghatározó eleme a vadászati kultúra, amelynek van jövője. Hozzátette, a világkiállítás fővárosi és rengeteg vidéki helyszínének 1500 programját a szokásosnál is nagyobb érdeklődés kísérte, ez egyfajta demonstrációja annak a tudásnak, amely vidéken a vadászattal, a fenntarthatósággal összefüggésben megvan. Kovács Zoltán a világkiállításhoz kapcsolódóan az egyik legfontosabb teendőnek nevezte, hogy a gyermekeket, a fiatalokat „kézzel foghatóan” megismertessék a vadászati tevékenység, a vad- és élőhelyvédelem hétköznapjaival.
„Nagy büszkeség és öröm, hogy a rengeteg hányattatáson keresztül ment és 1966 óta önálló fajtaként számon tartott erdélyi kopók ügyében úgy látszik, mintha megmozdult volna valami” – jegyezte meg. Példaként említette, hogy az elmúlt másfél-két évben történt jogszabálymódosítás immár lehetőséget ad az erdélyi kopó részvételére terelővadászatokon. Kovács Zoltán úgy vélte, munkával, fegyelemmel, odaadással lehet változást elérni. Arra kérte az erdélyi kopók tenyésztőit, gazdáit, hogy folytassák a munkát, amelynek eredményei már láthatóak, s azt kívánta, néhány év múlva már el lehessen mondani: a fajta „elindult a veszélyeztetettségtől a népszerűség, a használhatóság, a teljes értékű munka és tenyésztés irányába”.
Fehér István, a Sefag Zrt. vezérigazgatója ehhez hozzátette, hogy az erdélyi kopó őse a honfoglaló magyarokkal érkezett a Kárpát-medencébe és keveredett az itt élő ebekkel. A fajta a 17. század óta szerepel a szakirodalomban, amely a királyi, nemesi családok ékköveként, vadászataik elengedhetetlen résztvevőjeként ír róla. A második világháború után Romániában dúvadként kezelték, irtották, emiatt a kihalás szélére sodródott. Néhány példányát az 1971-es magyarországi vadászati világkiállításra készülve a magyar vadászkutya fajták bemutatásának igényével keresték és találták meg. „Az erdélyi kopó ma a 9. ősi magyar vadászkutyafajta, 2017 óta hungarikum és nemzeti kincs” – mutatott rá Fehér István.
Fotó: MTI/Varga György
A vezérigazgató kitért arra is, hogy a Sefag vezetésével alakult, héttagú Somogy Megyei Konzorcium 40 rendezvénnyel kapcsolódott az idei vadászati világkiállításhoz. A konzorcium a kutyás programok sorában az erdélyikopó-világtalálkozó mellett nemzetközi véreb fővizsgának és tacskó Európa-találkozónak is otthont adott - jegyezte meg. Pelczéder Tibor, a Magyarországi Erdélyi Kopó Klub elnöke arról szólt, hogy a hagyományos vadászati módok ápolásának jegyében rendezett erdélyikopó-világtalálkozó résztvevői tenyészetek versenyén, tenyészszemlén, vaddisznóhajtáson, fegyelmi versenyen és vércsapa keresésen vesznek részt.
„Szeretnénk, ha minél több ilyen kutya lenne vadászok kezén, ennek érdekében próbáljuk megtenni azokat a törvénymódosító javaslatainkat, amivel vadászok minél szélesebb körben tudják használni, hiszen a fennmaradása azon múlik, milyen népszerűségre tesz szert” – mondta Pelczéder Tibor. Újságírók érdeklődésére elmondta, hogy az erdélyi kopó vadászati részvételét a „németes jellegű vadászati kultúránk és vadászati törvényünk” nehezíti. Az erdélyi kopó ugyanis nem falkakutya, de nem is egyéni vadászatra, hanem kisebb vadászcsoportokkal nagy területen történő vadászatra való. A vadászterületek azonban ma már nem 10-15-20 ezer hektárosak, hanem fel vannak szabdalva, emiatt ennek a kutyának más típusú munkát kell megszoknia – közölte a klubelnök.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Időszakos kiállítás keretében mutatja be a 250 éve született Bolyai Farkas polihisztor tevékenységét a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár és a Teleki Téka Alapítvány.
Még a korábbiaknál is gazdagabb programkínálattal készül a Duna Médiaszolgáltató a 11. Duna Napokra, melyet május 30. és június 1. között rendeznek meg Torockón a nemzeti összetartozás napja alkalmából.
Felvette több mint 1,96 millió eurós nyereményét a vasárnapi hatoslottó-sorsolás telitalálatos szelvényének tulajdonosa – közölte kedden a Román Lottótársaság.
A Bilea-tónál mínusz 6,3 Celsius-fokot mértek az elmúlt éjszaka a meteorológusok; ez az elmúlt 46 év május 12-ei dátumain mért értékek negatív rekordja.
Erdei ösvényeken, sziklás helyeken, hegyi patak mentén, kis települések mellett vezet végig az EKE Jókai Mór emlék- és teljesítménytúrájának útvonala, melynek 30 km-es szakaszát a nagy író születésének 200. évfordulója alkalmából mi is megtettük.
Az idő felmelegedésével országszerte egyre több problémát jelentenek a kullancsok. Kiss Melinda marosvásárhelyi bőr- és nemigyógyász a Krónikának arról beszélt, mi a teendő kullancscsípés esetén, mikor kell orvoshoz fordulni.
Az útkarbantartók a sűrű havazás miatt egyelőre leállították a Transzfogarasi út hótalanítását, de a hatóságok biztosították a közvéleményt arról, hogy a hónap végéig megnyitják az utat a forgalomnak.
Könnyed, egészséges, egyszerre csípős és édes Hawaii tradicionális étele, a Huli-huli.
Magyar és román nyelvű vezetett sétákkal, gyerektevékenységekkel, lovagi sátorral és középkori játékokkal, színházi és zenei műsorral, a gróf Bánffy Katalinról szóló portréfilmmel és beszélgetéssel várják a látogatókat a bonchidai Bánffy-kastélyban.
Több ezer magyar egyetemista gyűlt össze szerdán reggel a kincses város Főterén, ahol kezdetét vette a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) által 30. alkalommal rendezett diáknapok.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!