A múzeumban az ország minden térségéből megtalálhatóak szalmakalapok
Fotó: Barabás Ákos
Fennállásának huszadik évfordulóját ünnepli hétvégén a szalmakalap-készítés több évszázados hagyományát bemutató kőrispataki szalmakalap-múzeum. A falunappal egybekötött rendezvényről, a múzeum működéséről, a szalmakészítés mesterségéről Szőcs László, az intézmény vezetője beszélt a Krónikának.
2021. július 23., 16:212021. július 23., 16:21
Jubileumát ünnepli hétvégén a Hargita megyei Kőrispatakon található, idén húszéves szalmakalap-múzeum. A szalmakalapvarrás több évszázados hagyománya ma is él az Etéd községhez tartozó településen, az országszerte ismert kalapokat és a fejfedő készítés folyamatát múzeumban tekinthetik meg a településre látogatók.
Az egyedi látványosságot kínáló múzeumot évente több ezren keresik fel, ezenkívül a helyiek minden évben falunappal egybekötött fesztivált szerveznek a település hagyományának népszerűsítésére – mondta el megkeresésünkre Szőcs László, a múzeum működtetője, a szombaton tartandó rendezvény szervezője, aki az intézmény húszéves működését értékelte lapunknak, és a kalapkészítés hagyományáról mesélt.
A gazdag szalmakalap-gyűjteménynek helyet adó múzeumot 2001-ben hozták létre, az alapítók célja az volt, hogy bemutassák az ide látogatóknak a kalapkészítés mesterségét, és megőrizzék a hagyományt az utókornak – mondta el Szőcs László. Hozzátette, a kalapok fonatokból készülnek, ezek számos változatát meg lehet nézni, tapintani, érinteni.
A gyűjteményben az ország minden régiójából vannak kalapok, ezenkívül külföldről is láthatók kuriózumok. „Kőrispatakról az egész országot ellátták szalmakalappal, minden vidékre a megfelelő típusú fejfedőt gyártották, ezért már a kiállítás megnyitásakor láthatóak voltak a Székelyföldön használt vagy a teljesen más technikával készülő máramarosi kalapok” – mesélt a kezdetekről a múzeum vezetője.
de van amikor a helyiek az intézmény udvarán fonják a szalmát, az arra látogatók pedig megtekinthetik, hogyan készül a szalmafonat, hogy zajlik a kalapvarrás.
A kiállítás arra is kitér, hogy a kalapon túl más formája is létezik a szalma feldolgozásának, a kőrispatakiak ugyanúgy készítenek falidíszeket, táskákat, használati tárgyakat, karácsonyi dekorációkat is. A múzeum a falu és a térség életére is kihat – mondta el Szőcs László. Az egyedi gyűjteményt évente több ezer látogató keresi fel, és amióta a Kőrispatakra vezető utat feljavították, hétvégente az ország minden területéről, Magyarországról, sőt Ausztráliából is érkeznek érdeklődök.
– hívta fel a figyelmet a múzeumvezető. Van még néhány család, amely megtermeli a szalmát, a téli időszakban elkészíti a tárgyakat, nyáron fesztiválokon vagy üzletekben mellékjövedelemként értékesíti. A hagyomány tovább életetése a célja az évente július végén megszervezett szalmakalap-fesztiválnak is. A helyi önkormányzat támogatásával megrendezett esemény idén a pandémia miatt szerényebb műsort kínál – mondta el Szőcs.
A szervezők szombaton főzőversennyel, hagyományőrző programokkal, esti mulatsággal várják a Kőrispatakra látogatókat. További információk az eseményről a szalmakalap-fesztivál Facebook-oldalán olvashatók.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vannak olyan táborok, ahol az ember már az első pillanattól otthon érzi magát – akár először érkezik, akár visszatérőként lép be a kapun. A kalotaszentkirályi alkotótábor is ilyen hely: barátságok szövődnek, közös élmények és alkotások születnek.
Varga Csaba már a 2-es táborban – újságolta hétfőn a Facebook-oldalán a Hazajáró, amely nyomon követi a nagyváradi hegymászó legújabb expedícióját, amelynek célja a világ második legmagasabb csúcsa, a K2 meghódítása.
Idén nyáron nem kell messzire utazni ahhoz, hogy a gyermekek felfedezzék a történelmi Magyarország csodáit – elég, ha bekapcsolják a Csukás Meserádiót, és elindulnak egy varázslatos utazásra István bácsival, Terkával, Vakkanccsal és a Csoda Meseládikával.
Nemzetközi kutatás keretében vizsgálták, hogy a biológiai sokféleség szempontjából milyen lehetőségeket rejtenek többek között a romániai falvak, valamint azt is, hogy a környező táj hogyan befolyásolja a biológiai sokféleség mintázatait.
A nyári táborozás akkor válik igazán felhőtlen élménnyé, ha biztonságos körülmények között zajlik. A belügyminisztérium néhány hasznos tanácsot fogalmazott meg a szülőknek arra az esetre, ha gyermekük táborba indul.
Megannyi sportcipő jutott el az elmúlt évtizedben az anyaországból határon túli gyermekotthonokba az Egy Vérből Vagyunk Alapítvány jótékonysági futásainak köszönhetően. Gui Angéla szerint azonban ennél sokkal fontosabb, hogy célokat és élményt is vittek.
A nyári hőségben az autók utastere könnyedén szaunává válhat , ami komoly biztonsági kockázatot is jelent, ugyanis ha a belső hőmérséklet meghaladja a 35 Celsius-fokot, annak hatása a sofőrre olyan, mintha 0,05 százalékos véralkoholszinttel vezetne.
Már több, mint egymillióan látták a Hogyan tudnék élni nélküled? című filmet a magyarországi és a határon túli mozikban – újságolták pénteken a film Facebook-oldalán.
Varga Csaba megérkezett a K2 alaptáborába – jelentették be pénteken a Hazajáró Facebook-oldalán.
A székely népviselet napját tartják pénteken, az Ezer Székely Leány Napját megelőző napon: ezen a napon több székelyföldi intézmény, cég dolgozói népviseletben érkeztek. A közösségi médiában számos fotót láthatunk népviseletben pózoló alkalmazottakról.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!