A robbanás pillanata. A Challenger űrsikló darabjaira hullik
Fotó: Wikipédia
Az indítása utáni a 73. másodpercben, 1986. január 28-án hullott darabjaira a Challenger űrsikló, a rajta tartózkodó legénység mind a hét tagja életét vesztette a balesetben.
2024. január 28., 09:362024. január 28., 09:36
2024. január 28., 10:582024. január 28., 10:58
Harmincnyolc évvel ezelőtt, 1986. január 28-át az űrhajózás egyik legsötétebb napjaként emlegetik. A Challenger katasztrófája több szempontból is különös volt. Az eseményt élő adásban közvetítették a televíziós társaságok, így több millió néző lehetett szemtanúja a tragédiának.
A vizsgálatok kimutatták, hogy a legénység tagjai közül sokan a 333 kilométer per órás becsapódásba haltak bele.
Az okok ma már jól ismertek: túl hidegben indították az űrjárművet, a hideg ugyanis a szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéta O-gyűrűjét (egy tömítését) rugalmatlanná tette, amely így nem tudta ellátni a feladatát. A hibás tömítés miatt bekövetkező robbanás önmagában még nem tépte darabokra az űrjárművet, erre a légköri közegellenállás volt képes, a robbanást követően irányíthatatlanul száguldó eszközön – tájékoztat a Hirado. hu.
A NASA a baleset után leállította a programot, a hordozórakétákat és az űrsiklókat áttervezték, az űrsiklók biztonsági berendezéseit tökéletesítették, illetve újakat is beépítettek. A program csak 1988 szeptemberében folytatódott.
A Challenger katasztrófáját szinte napra pontosan megelőzte tizenkilenc évvel korábban az Apollo-1 tragédiája: 1967. január 27-én a földi felkészülés közben három űrhajós bennégett a fülkében.
Országszerte vetítik a mozikban a Via Transilvanica történetéről szóló dokumentumfilmet, amelyben a 9 főszereplő határaikat feszegetve 25 nap alatt futja le az 1400 kilométeres távot.
Az idei év utolsó hagyományőrző alkotóműhelyének ad otthont pénteken a torockói Duna-ház, ahol a résztvevők a tervek szerint a jövő évben is megismerhetik és gyakorolhatják a torockói hímzés alapjait és fortélyait.
Elvitték csütörtökön este a közel 10 millió eurós főnyereményt a hatos lottón – közölte a Román Lottótársaság.
A Guinness Rekordok Könyvének bizottsága hivatalosan is elismerte Thurzó Zoltán rekorddöntését a fél perc alatt leggyorsabban leütött billentyűjátékot illetően, így a nagyváradi zongoraművész immár négyszeres világrekordernek mondhatja magát.
A városon élő romániaiak közel egyharmada (32 százaléka) kipróbálta már a digitális méregtelenítést, 62 százalékuk pedig néhány napra szüneteltette az internet és a digitális eszközök használatát – derül ki egy friss felmérésből.
A világ legkisebb mesterséges szívét fejlesztették ki a jászvásári Grigore T. Popa Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem hallgatói, akik kedden Japánban képviselik az országot egy világverseny döntőjében.
Ökológiai lábnyomot mérő alkalmazás nyerte az első díjat a Fedezd fel a szenvedélyedet az informatikában elnevezésű kolozsvári gálán. Kelemen Szilárd István, a nyertes kincses városi csapat tagja az Orbis applikációról beszélt a Krónikával.
Ellenőrzéseket rendelt el a kulturális miniszter, miután felmerült a csalás gyanúja: a szinajai Peleş-kastélyban működő múzeumban „párhuzamos jegyárusító” hálózatot működtettek.
Lámpás felvonulással, névnapköszöntőkkel, mulatsággal napjainkban is ünneplik Erdélyben a november 11-i Márton-napot, amelyhez több hiedelem is fűződik. A legismertebb legendákról és néphagyományokról Cserey Both Zsuzsa néprajzkutató beszélt a Krónikának.
Természetkedvelőket, kíváncsi madárbarátokat várnak szombaton a kolozsvári Állattani Múzeumba, ahol idén is megrendezik a Madáretető-készítő műhelyt. Osváth Gergely biológus a tematikus tárlatvezetésről, az interaktív programról beszélt a Krónikának.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!