Csendzónát hoztak létre a zabolai Mikes-birtokon: a kijelölt területen megfigyelik a növényvilágot, felmérik az állatállományt

•  Fotó: Beliczay László

Fotó: Beliczay László

Farkas- és medveállományt mérnek fel, száz évnél idősebb fenyőfákat tanulmányoznak, forrásokat vizsgálnak a zabolai Mikes-birtokon kialakított úgynevezett csendzónában. Az ötéves környezet- és vadvédelmi projekt célja megfigyelni, mi történik az erdős területen emberi beavatkozás nélkül – mondta el a Krónikának Sikó-Barabási Sándor, a projekt egyik vezetője.

Simó Helga

2022. január 22., 17:582022. január 22., 17:58

Csendzónát alakítottak ki Kovászna megyében, a zabolai Mikes család birtokában levő erdőterületen. A Szemerja-Görgő közbirtokosság, a Roy Chowdhury Mikes Alapítvány és Babeș–Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi környezettudományi karának közreműködésével megvalósuló

környezet- és vadvédelmi projekt célja megfigyelni, hogyan alakul az erdő élővilága emberi beavatkozás nélkül.

Arról, hogy miért van szükség a csendzóna létrehozására, honnan származik az ötlet, milyen kutatások folynak ott, és mi történik a területtel az öt év elteltével, Sikó-Barabási Sándorral, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi környezettudomány karának oktatójával beszélgettünk. A szakember elmondta, az általuk létrehozott csendzóna nem az első a környéken, ugyanis már több éve működnek ehhez hasonló projektek az ország különböző szegleteiben.

Felmérik a farkas- és medveállományt

A professzor kifejtette, a projekt kezdeti fázisában van, a kutatás keretében elsősorban az állatállomány felmérésével foglalkoznak, ezenkívül következtetéseket vonnak le az adott terület növényvilágával kapcsolatban is. A csendzónában felméréseket végző kutatói csoport összetétele változatos, vannak közöttük természetfotósok, és olyanok, akik terepmunkát végeznek, mások pedig az irodában összegzik az észrevételeket.

Az oktató elmondta, meggyőződése, ha elég gyakran látogatnak oda, és nem zavarják a vadon élő állatokat, azok megszokják a jelenlétüket.

„Összesen hatan veszünk részt a kutatásban, melyek közül hárman a Sapientia diákjai. Az öt projekt közül az egyik a medveállományt tanulmányozza, annak méretét, stabilitását, szaporodását és viselkedését” – részletezte a szakember.

Hozzátette, a projekt keretében még a farkaspopulációt is vizsgálják, illetve készül egy, a térségben előforduló kártevő rovarok meghatározására és az általuk okozott károk felmérésére vonatkozó elemzésük is.

A kutatás során a száz évnél idősebb fenyőfákat tanulmányozzák, amelyből több példány is előfordul elszórtan, de akadnak olyanok is, amelyek már elpusztultak. Ezekből szeretnének metszeteket készíteni, és egy kisebb múzeumot összeállítani a Mikes-birtokon – mesélt terveikről Sikó-Barabási Sándor.

A program kitér a csendzónában található források vizsgálatára is, ugyanis a Kárpát-kanyarban jelentősen magas a talaj radioaktivitása. „Azt szeretnénk többek között megtudni, hogy van-e ezeknek a forrásoknak radioaktivitásuk, és miben változik az összetételük a forrástól egészen addig, amíg leérnek a faluig” – részletezte a professzor.

Szünetel a fakitermelés a csendzónában

A térség faunájára vonatkozó tudományos megfigyelések összegzésén túl a projekt egyik fontos hozadéka, hogy a kutatások időszakára a csendzónának kijelölt területen szüneteltetik a fakitermelést, valamint megpróbálják távol tartani a „csendzavaró kirándulókat” is. „Az erdőtulajdonosokkal megegyeztünk, és vállalták, hogy öt évig nem folytatnak fakitermelő tevékenységet ezen a helyen. Emellett megpróbáljuk megakadályozni, hogy négykerekű járművekkel és motorokkal se zavarják egyesek a csendet, ebben segítségünkre lesznek a térségben felszerelt kamerák. Azokon tudjuk követni és figyelmeztetésben részesíteni a szabályszegőket. Ugyanis ez nem egy elkerített terület, hanem az erdő egy része” – fejtette ki a szakember.

Hozzátette, a terület jövője attól függ, hogy milyen eredményeik lesznek.

Amennyiben szükséges, megpróbálják a kutatásokat folytatni, ha azonban nem lesz annyira kimagasló eredmény az öt év elmúltával, akkor valószínűleg ezeket a tanulmányokat máshol fogják végezni, ugyanis jelen pillanatban is több helyen folyik ehhez hasonló kezdeményezés.

„Öt évre előre nehéz ezt megjósolni. Az is lehet, hogy addig a fák oda nőnek, hogy mégis folytatódnia kell a fakitermelésnek. Ez majd akkor válik el, amikor körülbelül két-három év múlva már látunk kézzelfogható eredményeket. Az eddig az országban lévő csendzónáknak zöme az öt év lejártával visszakerült a normális kerékvágásba. Viszont néhány helyen folytatódtak a vizsgálatok. Olyanról is hallottam, amelyet valószínűleg fokozatosan át fognak alakítani Natura 2000-es természetvédelmi területté” – vázolta a kilátásokat Sikó-Barabási Sándor.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 14., hétfő

Újabb kutatások: a feltámadásra utaló jelek fedezhetőek fel a torinói leplen

Pályi Gyula modenai professzor, az Olasz Nemzeti Tudományos Akadémia tagja a torinói tepel kutatásának újdonságairól számolt be – írta a Vatican News magyar nyelvű honlapja.

Újabb kutatások: a feltámadásra utaló jelek fedezhetőek fel a torinói leplen
2025. július 14., hétfő

Naponta 100 kilónyi kézzel írt levél érkezik Leó pápának

Az Olasz Posta (Poste Italiane) bejelentette, hogy több száz, a pápának címzett levél érkezik a fiumicinói válogatóközpontba. Megválasztása óta folyamatos ez az arány.

Naponta 100 kilónyi kézzel írt levél érkezik Leó pápának
2025. július 12., szombat

Szentjánosbogarak eltűnőfélben: mi veszélyezteti a fajt, és mit tehetünk a fénylő rovarok megóvása érdekében?

A szentjánosbogarak populációi világszerte jelentős csökkenést mutatnak, és Erdély, mint Európa egyik természeti sokszínűségben gazdag régiója, szintén érintett ebben a globális trendben – hívta fel a figyelmet László Zoltán biológus.

Szentjánosbogarak eltűnőfélben: mi veszélyezteti a fajt, és mit tehetünk a fénylő rovarok megóvása érdekében?
2025. július 10., csütörtök

Mémfőszereplő lett a rejtélyes fekete párduc

Egyre több helyen bukkan fel a Bulgáriában megszökött állítólagos fekete párduc: Székelyföldtől a Partiumig szinte nincs olyan közintézmény, állami hivatal, magánvállalat vagy közület, amelyik ne posztolt volna a vadállatot ábrázoló mémet.

Mémfőszereplő lett a rejtélyes fekete párduc
Mémfőszereplő lett a rejtélyes fekete párduc
2025. július 10., csütörtök

Mémfőszereplő lett a rejtélyes fekete párduc

2025. július 10., csütörtök

Kolozsváron lép fel a világ legismertebb cirkusztársulata

Vizuálisan lenyűgöző, az életről és változásról szóló, mélyen szimbolikus történetet mutat be Kolozsváron a Cirque du Soleil. A világhírű kanadai utazócirkusz jövő év áprilisában érkezik a kincses városba OVO című produkciójának újragondolt változatával.

Kolozsváron lép fel a világ legismertebb cirkusztársulata
2025. július 09., szerda

Mutatványosok minden földrészről - Utcazene-fesztivált tartanak Szatmárnémetiben

Utcazene-fesztivált tartanak július 11. és 13. között Szatmárnémetiben. A partiumi város egyik legnépszerűbb kulturális eseménye nemcsak zenei csemegékkel, hanem látványos utcai produkciókkal és pezsgő fesztiválhangulattal várja a közönséget.

Mutatványosok minden földrészről - Utcazene-fesztivált tartanak Szatmárnémetiben
2025. július 07., hétfő

Családias hangulatban alkottak és fedezték fel a tájegység értékeit a kalotaszegi tábor résztvevői

Vannak olyan táborok, ahol az ember már az első pillanattól otthon érzi magát – akár először érkezik, akár visszatérőként lép be a kapun. A kalotaszentkirályi alkotótábor is ilyen hely: barátságok szövődnek, közös élmények és alkotások születnek.

Családias hangulatban alkottak és fedezték fel a tájegység értékeit a kalotaszegi tábor résztvevői
2025. július 07., hétfő

„Nagyon jól érzem magam” – A K2 6550 méteren levő 2-es táborából üzent Varga Csaba (Videó)

Varga Csaba már a 2-es táborban – újságolta hétfőn a Facebook-oldalán a Hazajáró, amely nyomon követi a nagyváradi hegymászó legújabb expedícióját, amelynek célja a világ második legmagasabb csúcsa, a K2 meghódítása.

„Nagyon jól érzem magam” – A K2 6550 méteren levő 2-es táborából üzent Varga Csaba (Videó)
2025. július 06., vasárnap

Nyári kalandok a Csukás Meserádióban – István bácsi felfedező útja a Kárpát-medencében

Idén nyáron nem kell messzire utazni ahhoz, hogy a gyermekek felfedezzék a történelmi Magyarország csodáit – elég, ha bekapcsolják a Csukás Meserádiót, és elindulnak egy varázslatos utazásra István bácsival, Terkával, Vakkanccsal és a Csoda Meseládikával.

Nyári kalandok a Csukás Meserádióban – István bácsi felfedező útja a Kárpát-medencében
2025. július 06., vasárnap

Európai falvak rejtett biológiai sokféleségét tárták fel kutatók

Nemzetközi kutatás keretében vizsgálták, hogy a biológiai sokféleség szempontjából milyen lehetőségeket rejtenek többek között a romániai falvak, valamint azt is, hogy a környező táj hogyan befolyásolja a biológiai sokféleség mintázatait.

Európai falvak rejtett biológiai sokféleségét tárták fel kutatók