Fotó: Beliczay László
Farkas- és medveállományt mérnek fel, száz évnél idősebb fenyőfákat tanulmányoznak, forrásokat vizsgálnak a zabolai Mikes-birtokon kialakított úgynevezett csendzónában. Az ötéves környezet- és vadvédelmi projekt célja megfigyelni, mi történik az erdős területen emberi beavatkozás nélkül – mondta el a Krónikának Sikó-Barabási Sándor, a projekt egyik vezetője.
2022. január 22., 17:582022. január 22., 17:58
Csendzónát alakítottak ki Kovászna megyében, a zabolai Mikes család birtokában levő erdőterületen. A Szemerja-Görgő közbirtokosság, a Roy Chowdhury Mikes Alapítvány és Babeș–Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi környezettudományi karának közreműködésével megvalósuló
Arról, hogy miért van szükség a csendzóna létrehozására, honnan származik az ötlet, milyen kutatások folynak ott, és mi történik a területtel az öt év elteltével, Sikó-Barabási Sándorral, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi környezettudomány karának oktatójával beszélgettünk. A szakember elmondta, az általuk létrehozott csendzóna nem az első a környéken, ugyanis már több éve működnek ehhez hasonló projektek az ország különböző szegleteiben.
A professzor kifejtette, a projekt kezdeti fázisában van, a kutatás keretében elsősorban az állatállomány felmérésével foglalkoznak, ezenkívül következtetéseket vonnak le az adott terület növényvilágával kapcsolatban is. A csendzónában felméréseket végző kutatói csoport összetétele változatos, vannak közöttük természetfotósok, és olyanok, akik terepmunkát végeznek, mások pedig az irodában összegzik az észrevételeket.
„Összesen hatan veszünk részt a kutatásban, melyek közül hárman a Sapientia diákjai. Az öt projekt közül az egyik a medveállományt tanulmányozza, annak méretét, stabilitását, szaporodását és viselkedését” – részletezte a szakember.
A kutatás során a száz évnél idősebb fenyőfákat tanulmányozzák, amelyből több példány is előfordul elszórtan, de akadnak olyanok is, amelyek már elpusztultak. Ezekből szeretnének metszeteket készíteni, és egy kisebb múzeumot összeállítani a Mikes-birtokon – mesélt terveikről Sikó-Barabási Sándor.
A program kitér a csendzónában található források vizsgálatára is, ugyanis a Kárpát-kanyarban jelentősen magas a talaj radioaktivitása. „Azt szeretnénk többek között megtudni, hogy van-e ezeknek a forrásoknak radioaktivitásuk, és miben változik az összetételük a forrástól egészen addig, amíg leérnek a faluig” – részletezte a professzor.
A térség faunájára vonatkozó tudományos megfigyelések összegzésén túl a projekt egyik fontos hozadéka, hogy a kutatások időszakára a csendzónának kijelölt területen szüneteltetik a fakitermelést, valamint megpróbálják távol tartani a „csendzavaró kirándulókat” is. „Az erdőtulajdonosokkal megegyeztünk, és vállalták, hogy öt évig nem folytatnak fakitermelő tevékenységet ezen a helyen. Emellett megpróbáljuk megakadályozni, hogy négykerekű járművekkel és motorokkal se zavarják egyesek a csendet, ebben segítségünkre lesznek a térségben felszerelt kamerák. Azokon tudjuk követni és figyelmeztetésben részesíteni a szabályszegőket. Ugyanis ez nem egy elkerített terület, hanem az erdő egy része” – fejtette ki a szakember.
Hozzátette, a terület jövője attól függ, hogy milyen eredményeik lesznek.
„Öt évre előre nehéz ezt megjósolni. Az is lehet, hogy addig a fák oda nőnek, hogy mégis folytatódnia kell a fakitermelésnek. Ez majd akkor válik el, amikor körülbelül két-három év múlva már látunk kézzelfogható eredményeket. Az eddig az országban lévő csendzónáknak zöme az öt év lejártával visszakerült a normális kerékvágásba. Viszont néhány helyen folytatódtak a vizsgálatok. Olyanról is hallottam, amelyet valószínűleg fokozatosan át fognak alakítani Natura 2000-es természetvédelmi területté” – vázolta a kilátásokat Sikó-Barabási Sándor.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Varga Csaba már a 2-es táborban – újságolta hétfőn a Facebook-oldalán a Hazajáró, amely nyomon követi a nagyváradi hegymászó legújabb expedícióját, amelynek célja a világ második legmagasabb csúcsa, a K2 meghódítása.
Idén nyáron nem kell messzire utazni ahhoz, hogy a gyermekek felfedezzék a történelmi Magyarország csodáit – elég, ha bekapcsolják a Csukás Meserádiót, és elindulnak egy varázslatos utazásra István bácsival, Terkával, Vakkanccsal és a Csoda Meseládikával.
Nemzetközi kutatás keretében vizsgálták, hogy a biológiai sokféleség szempontjából milyen lehetőségeket rejtenek többek között a romániai falvak, valamint azt is, hogy a környező táj hogyan befolyásolja a biológiai sokféleség mintázatait.
A nyári táborozás akkor válik igazán felhőtlen élménnyé, ha biztonságos körülmények között zajlik. A belügyminisztérium néhány hasznos tanácsot fogalmazott meg a szülőknek arra az esetre, ha gyermekük táborba indul.
Megannyi sportcipő jutott el az elmúlt évtizedben az anyaországból határon túli gyermekotthonokba az Egy Vérből Vagyunk Alapítvány jótékonysági futásainak köszönhetően. Gui Angéla szerint azonban ennél sokkal fontosabb, hogy célokat és élményt is vittek.
A nyári hőségben az autók utastere könnyedén szaunává válhat , ami komoly biztonsági kockázatot is jelent, ugyanis ha a belső hőmérséklet meghaladja a 35 Celsius-fokot, annak hatása a sofőrre olyan, mintha 0,05 százalékos véralkoholszinttel vezetne.
Már több, mint egymillióan látták a Hogyan tudnék élni nélküled? című filmet a magyarországi és a határon túli mozikban – újságolták pénteken a film Facebook-oldalán.
Varga Csaba megérkezett a K2 alaptáborába – jelentették be pénteken a Hazajáró Facebook-oldalán.
A székely népviselet napját tartják pénteken, az Ezer Székely Leány Napját megelőző napon: ezen a napon több székelyföldi intézmény, cég dolgozói népviseletben érkeztek. A közösségi médiában számos fotót láthatunk népviseletben pózoló alkalmazottakról.
Egy néhány hónapos borjú csatlakozott a szabadon élő bölénycsordához a Vânători–Neamț Natúrparkban, nagy örömet okozva a természetvédelmi terület munkatársainak, akik figyelemmel kísérik a visszatelepített állatok mindennapjait.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!