Fotó: 123RF
A Kárpát-medencében élő magyar, így az erdélyi fiatalok körében is végeztek felmérést arról, hogy miként változtatta meg a koronavírus-világjárvány a fiatal generáció jövőképét, mivel elégedettek, és mi jelent számukra kihívást. A kutatás eredményeit Székely Levente magyarországi szociológus ismertette kedden este a Mathias Corvinus Collegium (MCC) kolozsvári központjában.
2022. május 25., 19:432022. május 25., 19:43
Egy következő világjárvány, az országukat érintő rossz politikai kormányzás, valamint egy esetleges klímakatasztrófa aggasztja a leginkább az erdélyi és magyarországi ifjú nemzedéket, amelynek tagjai ennek ellenére nagyrészt derűlátóak a jövőt illetően – derül ki abból a felmérésből, amelyet a koronavírus-járvány alatt végeztek 15–29 év közötti, Kárpát-medencei magyar fiatalok megkérdezésével a magyarországi Erzsébet Ifjúsági Alap Nonprofit Kft. megbízásából.
A 2020 szeptembere és decembere között, nyolcezer magyar fiatal bevonásával végzett kérdőíves közvélemény-kutatásban erdélyi, vajdasági, felvidéki és kárpátaljai magyar fiatalok is részt vettek.
A felmérés eredményeit Székely Levente magyarországi szociológus, a Budapesti Corvinus Egyetem Kommunikáció és Szociológia Intézetének egyetemi adjunktusa ismertette kedden este Kolozsváron a Mathias Corvinus Collegium (MCC) erdélyi fiókjának meghívására.
A szakember, aki az MCC Társadalom- és Történelemtudományi Iskola Szociológia Műhelyének vezetője, előadásában felhívta a figyelmet, hogy már a koronavírus-járvány első hulláma alatt megjelentek a tudományos diskurzusokban is olyan értelmezések, melyek szerint az elmúlt évek történései,
Ezzel kapcsolatban markáns narratívák is születtek, melyek digitális bennszülöttekként, klímatudatos, „Greta Thunberg-generációként” ( Thunberg 19 éves svéd éghajlatváltozás-aktivista – szerk. megj.) vagy „koronanemzedékként”, „karantinikként” határozzák meg őket.
„Mindenik narratívában a jövőre vonatkozóan felmerül az a kérdés, hogy milyen lesz az új generáció, mire számíthatunk attól a nemzedéktől, amely körében egyre csökken a civil aktivitás, és növekedik az általános passzivitás” – mondta a szociológus.
A társadalom az ifjúság legégetőbb problémájának a lakhatást, a túlterheltséget, munkavállalást, kiégést, a közösségtől való eltávolodást látja, a felmérés eredménye azonban azt mutatja, hogy ezek súlya a pandémia hatására sok tekintetben megváltozott.
A nagymintás ifjúságkutatásban, melyet Erdélyben a kolozsvári Max Weber Társadalomkutató Alapítvány közreműködésével végeztek, arra voltak kíváncsiak, hogyan látják a fiatalok jelen helyzetüket, miként vélekednek a házasság intézményéről, gyerekvállalásról, a politikáról. A kérdőív kitér a továbbtanulási tervekre, a munkavállalásra, kivándorlási szándékra, a kultúrafogyasztási szokásokra, az infokommunikációs eszközökhöz, internethez való hozzáférésre, a közösségi platformokon való jelenlétre, a drog- és alkoholfogyasztással kapcsolatos hozzáállásukra is.
– hívta fel a figyelmet a szociológus.
A munkavállalás tekintetében optimisták a magyar fiatalok, a legtöbben azt jelölték meg, hogy bíznak abban, hogy megtalálják az „álommunkát”. A kutatásból az is kiderül, hogy alacsony az érdeklődés a fiatalok körében a politikai témák iránt.
Nem elégedettek a demokrácia működésével sem az erdélyiek, sem a magyarországiak, de az erdélyi fiatalok 70 százaléka elmenne szavazni, és egyetért szülei nézeteivel” – mondta a szociológus.
A kérdőív kitér arra is, hogy a fiatal generáció körében a járvány ideje alatt miként változtak az anyagi körülmények, az online töltött idő mennyisége, a munkakörülmények. Módosult a fiatalok kapcsolata a családdal, a táplálkozási, sportolási szokásaik, párkapcsolati helyzetük, továbbtanulási terveik, akárcsak a közösségi szerepvállalás, családalapítási tervek, a kötődés Istenhez, valláshoz, spiritualitáshoz.
A változást tapasztalók közül a legtöbben a virtuális térben töltött idő mennyiségét, (23 százalék) és az anyagi körülményeket (19 százalék) említették. A párkapcsolat tekintetében, a családdal, Istennel való kapcsolódásban is fedezhetünk fel változást, ugyanis a fiatalok jelentős része a világjárvány pozitív hozadékaként jelöli meg a komoly családi beszélgetéseket, az Istenhez, valláshoz való kötődést.
„ A fiatalok szabadidejük legnagyobb részét a családdal és barátokkal töltik, nem pedig a virtuális térben, a kutatók szerint ez a koronavírus-járvánnyal is kapcsolatba hozható, mivel felértékelődtek a személyes kapcsolatok” – mondta a szociológus.
és ez a pandémia hatására még jobban felerősödött, ugyanis a felmérés szerint egyre ritkábban járnak a fiatalok színházba, moziba, operába.
A jövőképre vonatkozóan kiderül, hogy a 15–29 éves fiatalok közel fele (46 százalék) határozottan vagy inkább bízik a jövőben, míg valamivel több mint tizedük (13 százalék) tart a jövőtől. A felmérés eredménye rámutat: az, hogy a fiatalok hogyan vélekednek a világjárvány hatásairól, nagymértékben összefügg a mentális egészséggel és a jólléttel.
Székely Levente az előadás zárógondolataként elmondta, a felmérés eredménye alapján leginkább „szürke hattyúhoz” hasonlítaná az ifjú generációt, ugyanis a kutatási tapasztalatok az mutatják, hogy nincsenek meghökkentő eredmények, úgynevezett „fekete hattyúk” a jövőképüket illetően.
„Azért szeretek a »szürke hattyú« hasonlattal élni, mert a fehér és a fekete hattyú fiókái is szürke színűek, és később derül ki, hogy melyik fajta lesz belőlük, akárcsak a fiatalok esetében, akikről nem tudni, hogy belesimulnak a társadalomba, vagy meglepetéseket fognak okozni” – vont párhuzamot a szociológus.
Az elmúlt években tapasztalt egyedszám-emelkedések sajnos nem tükrözik a kölöntesügér helyzetének javulását – tudtuk meg Nagy András Attilától, aki többedmagával kutatja a világ egyik legritkább, már csak a Vâlsan folyóban fellelhető halfaját.
Hódház nevű látogatóközpontot avat fel jövő héten a Fogarasi-havasokban létrehozandó nemzeti park részeként a Conservation Carpathia Alapítvány.
A bíróság ejtette a gondatlanságból elkövetett emberölés vádját és megszüntette az Alec Baldwin filmszínész elleni büntetőeljárást, ami egy westernfilm forgatásán az operatőr halálával végződő 2021-es tragédia miatt indult.
Kicsiket és nagyokat egyaránt megszólít, illetve szó szerint megmozgat a hétvégén Bánffyhunyadon szervezendő Kalotaszegi Magyar Napok.
A turizmus okozta környezetszennyezést próbálja megfékezni Koppenhága idegenforgalmi szervezete, amely kísérleti jelleggel július 15. és augusztus 21. között elindítja a CopenPay elnevezésű kezdeményezést.
Szociálisan hátrányos helyzetű, tehetséges diákok számára hirdet nyílt pályázatot az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány. A kiírás a 2024/2025-ös tanévre szól népzene, néptánc és kézművesség kategóriákban.
Nyílik a szép, védett havasi gyopár, más nevén csillagvirág a Máramarosi-hegység Nemzeti Parkjában – közölte Facebook-oldalán a Romsilva állami erdészet.
A Metallica és a Scorpions slágereire tombolhatnak hétvégén a kézdivásárhelyi motoros fesztivál résztvevői, akiket július 12–14. között pálinkakóstolóval, babgulyással, különböző ügyességi versenyekkel várnak.
A DreamWorks Animation bejelentette, hogy elkészítik a Shrek ötödik epizódját, ami 2026 júliusában kerülhet majd a mozikba – számolt be róla kedden a Variety.com.
Utcazenével és -művészettel telnek meg Szatmárnémeti utcái és terei a hétvégén – közölték a szervezők.
szóljon hozzá!![Hozzászólások](https://kronikaonline.ro/template/kronika_new/images/dropdown.svg)