Fotó: 123RF
A Kárpát-medencében élő magyar, így az erdélyi fiatalok körében is végeztek felmérést arról, hogy miként változtatta meg a koronavírus-világjárvány a fiatal generáció jövőképét, mivel elégedettek, és mi jelent számukra kihívást. A kutatás eredményeit Székely Levente magyarországi szociológus ismertette kedden este a Mathias Corvinus Collegium (MCC) kolozsvári központjában.
2022. május 25., 19:432022. május 25., 19:43
Egy következő világjárvány, az országukat érintő rossz politikai kormányzás, valamint egy esetleges klímakatasztrófa aggasztja a leginkább az erdélyi és magyarországi ifjú nemzedéket, amelynek tagjai ennek ellenére nagyrészt derűlátóak a jövőt illetően – derül ki abból a felmérésből, amelyet a koronavírus-járvány alatt végeztek 15–29 év közötti, Kárpát-medencei magyar fiatalok megkérdezésével a magyarországi Erzsébet Ifjúsági Alap Nonprofit Kft. megbízásából.
A 2020 szeptembere és decembere között, nyolcezer magyar fiatal bevonásával végzett kérdőíves közvélemény-kutatásban erdélyi, vajdasági, felvidéki és kárpátaljai magyar fiatalok is részt vettek.
A felmérés eredményeit Székely Levente magyarországi szociológus, a Budapesti Corvinus Egyetem Kommunikáció és Szociológia Intézetének egyetemi adjunktusa ismertette kedden este Kolozsváron a Mathias Corvinus Collegium (MCC) erdélyi fiókjának meghívására.
A szakember, aki az MCC Társadalom- és Történelemtudományi Iskola Szociológia Műhelyének vezetője, előadásában felhívta a figyelmet, hogy már a koronavírus-járvány első hulláma alatt megjelentek a tudományos diskurzusokban is olyan értelmezések, melyek szerint az elmúlt évek történései,
Ezzel kapcsolatban markáns narratívák is születtek, melyek digitális bennszülöttekként, klímatudatos, „Greta Thunberg-generációként” ( Thunberg 19 éves svéd éghajlatváltozás-aktivista – szerk. megj.) vagy „koronanemzedékként”, „karantinikként” határozzák meg őket.
„Mindenik narratívában a jövőre vonatkozóan felmerül az a kérdés, hogy milyen lesz az új generáció, mire számíthatunk attól a nemzedéktől, amely körében egyre csökken a civil aktivitás, és növekedik az általános passzivitás” – mondta a szociológus.
A társadalom az ifjúság legégetőbb problémájának a lakhatást, a túlterheltséget, munkavállalást, kiégést, a közösségtől való eltávolodást látja, a felmérés eredménye azonban azt mutatja, hogy ezek súlya a pandémia hatására sok tekintetben megváltozott.
A nagymintás ifjúságkutatásban, melyet Erdélyben a kolozsvári Max Weber Társadalomkutató Alapítvány közreműködésével végeztek, arra voltak kíváncsiak, hogyan látják a fiatalok jelen helyzetüket, miként vélekednek a házasság intézményéről, gyerekvállalásról, a politikáról. A kérdőív kitér a továbbtanulási tervekre, a munkavállalásra, kivándorlási szándékra, a kultúrafogyasztási szokásokra, az infokommunikációs eszközökhöz, internethez való hozzáférésre, a közösségi platformokon való jelenlétre, a drog- és alkoholfogyasztással kapcsolatos hozzáállásukra is.
– hívta fel a figyelmet a szociológus.
A munkavállalás tekintetében optimisták a magyar fiatalok, a legtöbben azt jelölték meg, hogy bíznak abban, hogy megtalálják az „álommunkát”. A kutatásból az is kiderül, hogy alacsony az érdeklődés a fiatalok körében a politikai témák iránt.
Nem elégedettek a demokrácia működésével sem az erdélyiek, sem a magyarországiak, de az erdélyi fiatalok 70 százaléka elmenne szavazni, és egyetért szülei nézeteivel” – mondta a szociológus.
A kérdőív kitér arra is, hogy a fiatal generáció körében a járvány ideje alatt miként változtak az anyagi körülmények, az online töltött idő mennyisége, a munkakörülmények. Módosult a fiatalok kapcsolata a családdal, a táplálkozási, sportolási szokásaik, párkapcsolati helyzetük, továbbtanulási terveik, akárcsak a közösségi szerepvállalás, családalapítási tervek, a kötődés Istenhez, valláshoz, spiritualitáshoz.
A változást tapasztalók közül a legtöbben a virtuális térben töltött idő mennyiségét, (23 százalék) és az anyagi körülményeket (19 százalék) említették. A párkapcsolat tekintetében, a családdal, Istennel való kapcsolódásban is fedezhetünk fel változást, ugyanis a fiatalok jelentős része a világjárvány pozitív hozadékaként jelöli meg a komoly családi beszélgetéseket, az Istenhez, valláshoz való kötődést.
„ A fiatalok szabadidejük legnagyobb részét a családdal és barátokkal töltik, nem pedig a virtuális térben, a kutatók szerint ez a koronavírus-járvánnyal is kapcsolatba hozható, mivel felértékelődtek a személyes kapcsolatok” – mondta a szociológus.
és ez a pandémia hatására még jobban felerősödött, ugyanis a felmérés szerint egyre ritkábban járnak a fiatalok színházba, moziba, operába.
A jövőképre vonatkozóan kiderül, hogy a 15–29 éves fiatalok közel fele (46 százalék) határozottan vagy inkább bízik a jövőben, míg valamivel több mint tizedük (13 százalék) tart a jövőtől. A felmérés eredménye rámutat: az, hogy a fiatalok hogyan vélekednek a világjárvány hatásairól, nagymértékben összefügg a mentális egészséggel és a jólléttel.
Székely Levente az előadás zárógondolataként elmondta, a felmérés eredménye alapján leginkább „szürke hattyúhoz” hasonlítaná az ifjú generációt, ugyanis a kutatási tapasztalatok az mutatják, hogy nincsenek meghökkentő eredmények, úgynevezett „fekete hattyúk” a jövőképüket illetően.
„Azért szeretek a »szürke hattyú« hasonlattal élni, mert a fehér és a fekete hattyú fiókái is szürke színűek, és később derül ki, hogy melyik fajta lesz belőlük, akárcsak a fiatalok esetében, akikről nem tudni, hogy belesimulnak a társadalomba, vagy meglepetéseket fognak okozni” – vont párhuzamot a szociológus.
Határon túli diákok jelentkezését is várják a magyarországi Honismereti Szövetség Látható csodák című, 7–12. osztályosok számára meghirdetett pályázatára.
Erdélyi város is felkerült a lakosai által élhetőnek tartott európai városok listájára, miközben egy magyarországi megyeszékhely a legrosszabb helyek topjában kapott helyett.
Magyarázó videósorozat készült az Erdély tematikájú, Kibic elnevezésű online tesztből. A kvíz tizennégy részes sorozatának első két epizódja már elérhető az ötletgazda Ferkó Zoltán YouTube-csatornáján.
A Meta amerikai internetes óriásvállalat májustól megjelöli a közösségi portálokon a mesterséges intelligencia (MI) által előállított hangokat, képeket és videókat – derül ki egy friss blogbejegyzésből.
A hagyományokat követve a Bogyó és Babóca 6. – Csengettyűk című mozifilmben is tizenhárom mesét láthatnak a gyerekek, akiket újdonságokkal is meglepnek a KEDD Animációs Stúdió által forgalmazott alkotásban.
Útjára indítja a Szatmári tavasz elnevezésű, koncerteket felsorakoztató rendezvénysorozatot a Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatal, amely ezzel a programmal felpezsdítené a felújított és nemrég átadott történelmi városközpont életét.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Teqball-asztalt adott át a NATO részére az észak-atlanti szövetség alapításának 75. évfordulója alkalmából csütörtökön Brüsszelben.
Velencében április 25-től bevezetik egyelőre kísérleti jelleggel és 29 különböző napon a napi 5 eurós belépőjegyet. Ennek részleteiről Luigi Brugnaro polgármester számolt be csütörtöki római sajtótájékoztatóján.
Az emberek elkezdték összetörni a csokoládé nyuszikat, abban a reményben, hogy pénzt találnak bennük, miután hamis információk terjedtek el az interneten. A gyártók és a kiskereskedők kénytelenek arról kommunikálni, hogy az édességek belseje üres.
Nemcsak élményt, hanem ismeretterjesztést is kínál a korondi madárkert, ahol közel 40 faj található a különféle páváktól a vízimadarakon át a fácánokig és papagájokig. Szász Emilt, a Hargita megyei létesítmény ötletgazdáját kérdeztük a madárkertről.
szóljon hozzá!