Fotó: 123RF
A Kárpát-medencében élő magyar, így az erdélyi fiatalok körében is végeztek felmérést arról, hogy miként változtatta meg a koronavírus-világjárvány a fiatal generáció jövőképét, mivel elégedettek, és mi jelent számukra kihívást. A kutatás eredményeit Székely Levente magyarországi szociológus ismertette kedden este a Mathias Corvinus Collegium (MCC) kolozsvári központjában.
2022. május 25., 19:432022. május 25., 19:43
Egy következő világjárvány, az országukat érintő rossz politikai kormányzás, valamint egy esetleges klímakatasztrófa aggasztja a leginkább az erdélyi és magyarországi ifjú nemzedéket, amelynek tagjai ennek ellenére nagyrészt derűlátóak a jövőt illetően – derül ki abból a felmérésből, amelyet a koronavírus-járvány alatt végeztek 15–29 év közötti, Kárpát-medencei magyar fiatalok megkérdezésével a magyarországi Erzsébet Ifjúsági Alap Nonprofit Kft. megbízásából.
A 2020 szeptembere és decembere között, nyolcezer magyar fiatal bevonásával végzett kérdőíves közvélemény-kutatásban erdélyi, vajdasági, felvidéki és kárpátaljai magyar fiatalok is részt vettek.
A felmérés eredményeit Székely Levente magyarországi szociológus, a Budapesti Corvinus Egyetem Kommunikáció és Szociológia Intézetének egyetemi adjunktusa ismertette kedden este Kolozsváron a Mathias Corvinus Collegium (MCC) erdélyi fiókjának meghívására.
A szakember, aki az MCC Társadalom- és Történelemtudományi Iskola Szociológia Műhelyének vezetője, előadásában felhívta a figyelmet, hogy már a koronavírus-járvány első hulláma alatt megjelentek a tudományos diskurzusokban is olyan értelmezések, melyek szerint az elmúlt évek történései,
Ezzel kapcsolatban markáns narratívák is születtek, melyek digitális bennszülöttekként, klímatudatos, „Greta Thunberg-generációként” ( Thunberg 19 éves svéd éghajlatváltozás-aktivista – szerk. megj.) vagy „koronanemzedékként”, „karantinikként” határozzák meg őket.
„Mindenik narratívában a jövőre vonatkozóan felmerül az a kérdés, hogy milyen lesz az új generáció, mire számíthatunk attól a nemzedéktől, amely körében egyre csökken a civil aktivitás, és növekedik az általános passzivitás” – mondta a szociológus.
A társadalom az ifjúság legégetőbb problémájának a lakhatást, a túlterheltséget, munkavállalást, kiégést, a közösségtől való eltávolodást látja, a felmérés eredménye azonban azt mutatja, hogy ezek súlya a pandémia hatására sok tekintetben megváltozott.
A nagymintás ifjúságkutatásban, melyet Erdélyben a kolozsvári Max Weber Társadalomkutató Alapítvány közreműködésével végeztek, arra voltak kíváncsiak, hogyan látják a fiatalok jelen helyzetüket, miként vélekednek a házasság intézményéről, gyerekvállalásról, a politikáról. A kérdőív kitér a továbbtanulási tervekre, a munkavállalásra, kivándorlási szándékra, a kultúrafogyasztási szokásokra, az infokommunikációs eszközökhöz, internethez való hozzáférésre, a közösségi platformokon való jelenlétre, a drog- és alkoholfogyasztással kapcsolatos hozzáállásukra is.
– hívta fel a figyelmet a szociológus.
A munkavállalás tekintetében optimisták a magyar fiatalok, a legtöbben azt jelölték meg, hogy bíznak abban, hogy megtalálják az „álommunkát”. A kutatásból az is kiderül, hogy alacsony az érdeklődés a fiatalok körében a politikai témák iránt.
Nem elégedettek a demokrácia működésével sem az erdélyiek, sem a magyarországiak, de az erdélyi fiatalok 70 százaléka elmenne szavazni, és egyetért szülei nézeteivel” – mondta a szociológus.
A kérdőív kitér arra is, hogy a fiatal generáció körében a járvány ideje alatt miként változtak az anyagi körülmények, az online töltött idő mennyisége, a munkakörülmények. Módosult a fiatalok kapcsolata a családdal, a táplálkozási, sportolási szokásaik, párkapcsolati helyzetük, továbbtanulási terveik, akárcsak a közösségi szerepvállalás, családalapítási tervek, a kötődés Istenhez, valláshoz, spiritualitáshoz.
A változást tapasztalók közül a legtöbben a virtuális térben töltött idő mennyiségét, (23 százalék) és az anyagi körülményeket (19 százalék) említették. A párkapcsolat tekintetében, a családdal, Istennel való kapcsolódásban is fedezhetünk fel változást, ugyanis a fiatalok jelentős része a világjárvány pozitív hozadékaként jelöli meg a komoly családi beszélgetéseket, az Istenhez, valláshoz való kötődést.
„ A fiatalok szabadidejük legnagyobb részét a családdal és barátokkal töltik, nem pedig a virtuális térben, a kutatók szerint ez a koronavírus-járvánnyal is kapcsolatba hozható, mivel felértékelődtek a személyes kapcsolatok” – mondta a szociológus.
és ez a pandémia hatására még jobban felerősödött, ugyanis a felmérés szerint egyre ritkábban járnak a fiatalok színházba, moziba, operába.
A jövőképre vonatkozóan kiderül, hogy a 15–29 éves fiatalok közel fele (46 százalék) határozottan vagy inkább bízik a jövőben, míg valamivel több mint tizedük (13 százalék) tart a jövőtől. A felmérés eredménye rámutat: az, hogy a fiatalok hogyan vélekednek a világjárvány hatásairól, nagymértékben összefügg a mentális egészséggel és a jólléttel.
Székely Levente az előadás zárógondolataként elmondta, a felmérés eredménye alapján leginkább „szürke hattyúhoz” hasonlítaná az ifjú generációt, ugyanis a kutatási tapasztalatok az mutatják, hogy nincsenek meghökkentő eredmények, úgynevezett „fekete hattyúk” a jövőképüket illetően.
„Azért szeretek a »szürke hattyú« hasonlattal élni, mert a fehér és a fekete hattyú fiókái is szürke színűek, és később derül ki, hogy melyik fajta lesz belőlük, akárcsak a fiatalok esetében, akikről nem tudni, hogy belesimulnak a társadalomba, vagy meglepetéseket fognak okozni” – vont párhuzamot a szociológus.
Rubik Ernő Kossuth- és állami díjas építészmérnök, feltaláló 80. születésnapja, illetve világhírű találmánya, a Rubik-kocka megalkotásának 50. évfordulója alkalmából egésznapos programsorozatot rendez szombaton a Liszt Intézet bukaresti központja.
Még egy hétig, november 26-ig lehet jelentkezni a zenészeknek, előadóknak A Dal 2025 műsorába. A nemzeti dalválasztó új évadába műfaji megkötések nélkül lehet pályázni új magyar dalokkal az adal.hu oldalon.
Közel kétszáz éves hagyomány tartja magát még mindig az Arad megyei Nagylakon. Az evangélikus templom tornyában minden negyedórában megfújják a kürtöt, az ősi módon jelezve a pontos időt. Néhány évtizednyi szünet vezették be ismét ezt a szokást.
Kétszer annyiba kerül a szilveszteri csomag, mint a karácsonyi a Prahova-völgyi és brassópojánai szállodákban és panziókban. A Pro Tv utánajárt, hogy mi az oka ezeknek az óriási áraknak és ennek az óriási árkülönbségnek.
A hangszerkészítéshez nem elég csak jó asztalosnak lenni, faragási, festési, hangtechnikusi tudás is szükséges – vallja Csibi István. A marosvásárhelyi hangszerkészítő mestersége rejtelmeit osztotta meg a Krónikával.
Új dallal jelentkezett a héten a gyergyószentmiklósi NÉKED zenekar, amelynek egy szintén friss szerzeménye a Legszebb Erdélyi Magyar Dal pályázaton is elnyerte a zsűri tetszését. Fodor László frontember a két zeneműről, a banda első egy évéről beszélt.
Országszerte vetítik a mozikban a Via Transilvanica történetéről szóló dokumentumfilmet, amelyben a 9 főszereplő határaikat feszegetve 25 nap alatt futja le az 1400 kilométeres távot.
Az idei év utolsó hagyományőrző alkotóműhelyének ad otthont pénteken a torockói Duna-ház, ahol a résztvevők a tervek szerint a jövő évben is megismerhetik és gyakorolhatják a torockói hímzés alapjait és fortélyait.
Elvitték csütörtökön este a közel 10 millió eurós főnyereményt a hatos lottón – közölte a Román Lottótársaság.
A Guinness Rekordok Könyvének bizottsága hivatalosan is elismerte Thurzó Zoltán rekorddöntését a fél perc alatt leggyorsabban leütött billentyűjátékot illetően, így a nagyváradi zongoraművész immár négyszeres világrekordernek mondhatja magát.
szóljon hozzá!