Fotó: Nagy Mária
A nagykárolyi Károlyi-kastély múltja szorosan kapcsolódik a szatmári svábokhoz, hiszen 300 évvel ezelőtt Károlyi gróf, a kastély egykori tulajdonosa hozta őket a vidékre, hogy megműveljék a földeket. Manapság 32 sváb települést tartanak számon Nagykároly környékén. A mára már „elmagyarosodott” lakosság más kisebbségektől is átvett szokásokat, bár akadnak olyanok is, akik jobban őrzik a régi tradíciókat. Nagy Mária hagyományőrző mesélt lapunknak a régi szokásokról, melyeket ma is ápolnak.
2022. június 06., 18:432022. június 06., 18:43
2022. június 06., 18:452022. június 06., 18:45
Nagy Mária a Szatmár megyei Mezőpetriben lakik. Elmondása szerint nagyon szerencsésnek érzi magát, hogy lánya és családja is velük él a kétgenerációs, külön bejáratú sváb házban, mely erre lett kitalálva. A sváb családok „giblis”, azaz tornácos házakat és nádfedeles csűröket építettek. Utóbbiban szénát, szalmát, tengerit tároltak, de a tágas helynek köszönhetően a lovakkal itt nyomtatták ki a búzát is. Az iparosítás, az új technológia megjelenése és a kollektivizálás miatt a csűr elvesztette régi funkcióját, már raktárként működik.
„A házunkban van egy kamara, ami nem a spájzot jelenti. Itt van a pince és a padlásfeljáró. Ezt az egy helységet megtartottam olyan állapotában, amilyen régen volt, ugyanazzal a lépcsővel felfelé a padlásra. Próbáltam olyan bútorokkal berendezni, melyek a régi időket tükrözik. A kamara részben most is látszik a fagerenda, nincs lemeszelve. Persze a házban is változtak a dolgok. A lóistállóból, ami a konyha mellett van, kazánház lett, viszont a csűrnek az eleje még őrzi a motívumokat” – részletezte a hagyományőrző. Hozzátette,
Fotó: Nagy Mária
A svábok nagyon vallásosak. Most is rengeteg egyházi szokást gyakorolnak. Májusban házi oltárt készítenek, Szűz Mária-szoborral a közepén. Ehhez imádkoznak és segítséget kérnek. Augusztus 15-én, a Mária-ünnepre virágot szednek a mezőről, az udvarról. A csokrot elviszik a templomba, megszentelik és a csűr vagy ház eresze alá teszik, hogy védelmet nyújtson az időjárási viszontagságokkal szemben. Mikulásváráskor a krampusz is érkezik.
Nemcsak az építészetben és egyházi szokásokban őrzik hagyományaikat, hanem a gasztronómiában is. A szatmári svábok speciális eledele a strudli, melyet leginkább böjti napokon készítenek, különösen pénteken. „Most is betartjuk ezt a szabályt. Előfordul, hogy strudli helyett csőrege vagy „unkréc”, azaz császármorzsa kerül az asztalra. Utóbbiak is lisztből készült sváb ételek, viszont a megyében inkább a strudlit preferálják” – egészítette ki Nagy Mária.
Ezeket az alapanyagokat össze kell keverni, összegyúrni és kinyújtani. A kinyújtott tésztának az egyik felét meg kell tölteni krumplipürével, szilvalekvárral vagy túróval, a másik felét pedig a másikra borítani. A 15x10 cm-es kivágott darabokat bő olajban kisütik.
Fotó: Nagy Mária
Miután kinyújtják a tésztát és felhajtják, a krumplis strudli széleit kicsi kockákra vágják a derelyemetszővel. Forró vízben felfőzik, ameddig feljön a tetejére, majd hozzáteszik a pirított hagymát. Mikor levesszük a tűzről, megszórják pirospaprikával, ráöntik a levesre, majd hozzáadják a tejfelt. Így megvolt a leves és a második fogás is. Ezt majdnem minden héten elkészítették a sváb családok.
A hagyományőrző hangsúlyozta: a múltat ismerni kell. A szülei egymás között svábul beszéltek, hozzá csak magyarul szóltak. Az okát évekkel később értette meg. „1945-ben a svábokat kollektív bűnösnek tekintették és deportálták őket a Szovjetunióba, Donbászba. Itt szénbányában kellett dolgozniuk. Apukám gyakran mesélt ezekről az időkről. Óriási éhínség volt, sokan meghaltak. Ha a szülőnek rossz volt, nem akarta, hogy a gyerekei is szenvedjenek” – emlékezett vissza Nagy Mária, aki nemcsak a családon belül akarja továbbadni a hagyományokat, hanem másokkal is szeretné megismertetni a sváb világot.
Fotó: Nagy Mária
„Ha nem ismerjük a múltat, akkor nem tudjuk a jövőt. Minden ember legyen büszke az identitására. Mi, svábok örököltük a vallásosságot, a szorgosságot. Nagyon sokat dolgozunk. Ezt próbálom átadni a családon belül is. Tiszteljük a többi nemzetet, de ne legyünk gyökértelenek. Értékeket örököltem a szüleimtől, amit nem szabad hagyni a semmibe veszni” – fogalmazott Nagy Mária.
Új helyszínen, számos hagyományos programmal rendezik meg október végén a kalotaszentkirályi csipkebogyó-fesztivált. Vincze Kecskés István szervező a gasztronómiai és kulturális kínálatról, a csipkeízfőző-versenyről beszélt a Krónikának.
Megalakulásának 25. évfordulóját ünnepli éppen ma, október 23-án az Ismerős Arcok, amely jubileumi turnéja keretében Erdélybe is ellátogat.
Az okostelefonok globális kiszállítása 4 százalékkal, 316,1 millióra nőtt az idei harmadik negyedévben a tavalyi azonos időszakkal összevetve.
Bereczki Zoltán a Duna Tv Csináljuk a fesztivált! című népszerű show-műsorának új ítésze. További újdonság, hogy négytagú zsűri értékeli a versenydalokat a stúdióban ülő közönséggel – jelentette be csütörtökön az MTVA.
Négy európai ország rendőrei felszámoltak egy kábítószer-kereskedő bűnszervezetet, amelyik több millió tablettát csempészett a skandináv országokba – közölte pénteken az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége, az Eurojust.
Keményen nekiment Donald Trump volt amerikai elnök, jelenlegi republikánius elnökjelölt a The Apprentice – A Trump-sztori című, a kampány finisében mozikba kerülő film stábjának az őt lejárató jelenetek miatt.
Betiltotta a turisták szervezett éjjeli sörtúráit (pub crawls) a prágai önkormányzat.
Szeptember-októberben figyelhető meg az erdőkben a szarvasbőgés, amely a szarvasok párzási időszakában zajlik.
Egy hét szabadsággal indulhat az új év a közalkalmazottak és a hivatalos munkaszüneti napokhoz igazodó magánvállalkozások dolgozói számára, ha elfogadják a 2025-re vonatkozó pluszszabadnapokat.
A romániaiaknak mindössze 4 százaléka tartja az éghajlatváltozást napjaink legfontosabb kérdésének, szemben a megélhetési költségek és az infláció miatti aggodalmakkal, amelyeket a válaszadók 62 százaléka említett.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!