„Ha nem ismerjük a múltat, nem tudjuk a jövőt” – Nagy Mária hagyományőrző a sváb identitásról, szokásokról

„Ha nem ismerjük a múltat, nem tudjuk a jövőt” – Nagy Mária hagyományőrző a sváb identitásról, szokásokról

Fotó: Nagy Mária

A nagykárolyi Károlyi-kastély múltja szorosan kapcsolódik a szatmári svábokhoz, hiszen 300 évvel ezelőtt Károlyi gróf, a kastély egykori tulajdonosa hozta őket a vidékre, hogy megműveljék a földeket. Manapság 32 sváb települést tartanak számon Nagykároly környékén. A mára már „elmagyarosodott” lakosság más kisebbségektől is átvett szokásokat, bár akadnak olyanok is, akik jobban őrzik a régi tradíciókat. Nagy Mária hagyományőrző mesélt lapunknak a régi szokásokról, melyeket ma is ápolnak.

Zoltán Ildikó

2022. június 06., 18:432022. június 06., 18:43

2022. június 06., 18:452022. június 06., 18:45

Nagy Mária a Szatmár megyei Mezőpetriben lakik. Elmondása szerint nagyon szerencsésnek érzi magát, hogy lánya és családja is velük él a kétgenerációs, külön bejáratú sváb házban, mely erre lett kitalálva. A sváb családok „giblis”, azaz tornácos házakat és nádfedeles csűröket építettek. Utóbbiban szénát, szalmát, tengerit tároltak, de a tágas helynek köszönhetően a lovakkal itt nyomtatták ki a búzát is. Az iparosítás, az új technológia megjelenése és a kollektivizálás miatt a csűr elvesztette régi funkcióját, már raktárként működik.

„A házunkban van egy kamara, ami nem a spájzot jelenti. Itt van a pince és a padlásfeljáró. Ezt az egy helységet megtartottam olyan állapotában, amilyen régen volt, ugyanazzal a lépcsővel felfelé a padlásra. Próbáltam olyan bútorokkal berendezni, melyek a régi időket tükrözik. A kamara részben most is látszik a fagerenda, nincs lemeszelve. Persze a házban is változtak a dolgok. A lóistállóból, ami a konyha mellett van, kazánház lett, viszont a csűrnek az eleje még őrzi a motívumokat” – részletezte a hagyományőrző. Hozzátette,

a ház külső részét nem módosították, de már nem meszelik évente, ahogy a templombúcsú alkalmával rendezett „kirbáj” idején volt szokás.

Galéria

Fotó: Nagy Mária

A svábok nagyon vallásosak. Most is rengeteg egyházi szokást gyakorolnak. Májusban házi oltárt készítenek, Szűz Mária-szoborral a közepén. Ehhez imádkoznak és segítséget kérnek. Augusztus 15-én, a Mária-ünnepre virágot szednek a mezőről, az udvarról. A csokrot elviszik a templomba, megszentelik és a csűr vagy ház eresze alá teszik, hogy védelmet nyújtson az időjárási viszontagságokkal szemben. Mikulásváráskor a krampusz is érkezik.

Strudli, unkréc

Nemcsak az építészetben és egyházi szokásokban őrzik hagyományaikat, hanem a gasztronómiában is. A szatmári svábok speciális eledele a strudli, melyet leginkább böjti napokon készítenek, különösen pénteken. „Most is betartjuk ezt a szabályt. Előfordul, hogy strudli helyett csőrege vagy „unkréc”, azaz császármorzsa kerül az asztalra. Utóbbiak is lisztből készült sváb ételek, viszont a megyében inkább a strudlit preferálják” – egészítette ki Nagy Mária.

A strudli elkészítéséhez szükséges hozzávalók a liszt, só, tojás, aludttej és zsír.

Ezeket az alapanyagokat össze kell keverni, összegyúrni és kinyújtani. A kinyújtott tésztának az egyik felét meg kell tölteni krumplipürével, szilvalekvárral vagy túróval, a másik felét pedig a másikra borítani. A 15x10 cm-es kivágott darabokat bő olajban kisütik.

Galéria

Fotó: Nagy Mária

Miután kinyújtják a tésztát és felhajtják, a krumplis strudli széleit kicsi kockákra vágják a derelyemetszővel. Forró vízben felfőzik, ameddig feljön a tetejére, majd hozzáteszik a pirított hagymát. Mikor levesszük a tűzről, megszórják pirospaprikával, ráöntik a levesre, majd hozzáadják a tejfelt. Így megvolt a leves és a második fogás is. Ezt majdnem minden héten elkészítették a sváb családok.

A múltat ismerni kell

A hagyományőrző hangsúlyozta: a múltat ismerni kell. A szülei egymás között svábul beszéltek, hozzá csak magyarul szóltak. Az okát évekkel később értette meg. „1945-ben a svábokat kollektív bűnösnek tekintették és deportálták őket a Szovjetunióba, Donbászba. Itt szénbányában kellett dolgozniuk. Apukám gyakran mesélt ezekről az időkről. Óriási éhínség volt, sokan meghaltak. Ha a szülőnek rossz volt, nem akarta, hogy a gyerekei is szenvedjenek” – emlékezett vissza Nagy Mária, aki nemcsak a családon belül akarja továbbadni a hagyományokat, hanem másokkal is szeretné megismertetni a sváb világot.

Galéria

Fotó: Nagy Mária

1991-ben megalapított a ma is működő sváb tájházat Mezőpetriben.

„Ha nem ismerjük a múltat, akkor nem tudjuk a jövőt. Minden ember legyen büszke az identitására. Mi, svábok örököltük a vallásosságot, a szorgosságot. Nagyon sokat dolgozunk. Ezt próbálom átadni a családon belül is. Tiszteljük a többi nemzetet, de ne legyünk gyökértelenek. Értékeket örököltem a szüleimtől, amit nem szabad hagyni a semmibe veszni” – fogalmazott Nagy Mária.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. április 09., kedd

Bemutatták III. Károly királynak az őt ábrázoló új fontbankókat

Bemutatta kedden a brit uralkodónak az őt ábrázoló új fontbankókat a Bank of England kormányzója.

Bemutatták III. Károly királynak az őt ábrázoló új fontbankókat
2024. április 08., hétfő

Határon túli diákok is népszerűsíthetik természeti értékeiket a nyíregyházi honismereti akadémián

Határon túli diákok jelentkezését is várják a magyarországi Honismereti Szövetség Látható csodák című, 7–12. osztályosok számára meghirdetett pályázatára.

Határon túli diákok is népszerűsíthetik természeti értékeiket a nyíregyházi honismereti akadémián
2024. április 08., hétfő

Erdélyi település a legélhetőbbnek tartott városok topjában, egy magyarországi megyeszékhely a legrosszabb helyek listáján

Erdélyi város is felkerült a lakosai által élhetőnek tartott európai városok listájára, miközben egy magyarországi megyeszékhely a legrosszabb helyek topjában kapott helyett.

Erdélyi település a legélhetőbbnek tartott városok topjában, egy magyarországi megyeszékhely a legrosszabb helyek listáján
2024. április 07., vasárnap

Videósorozattal helyezik történelmi kontextusba a Kibic online kvíz tanulságait

Magyarázó videósorozat készült az Erdély tematikájú, Kibic elnevezésű online tesztből. A kvíz tizennégy részes sorozatának első két epizódja már elérhető az ötletgazda Ferkó Zoltán YouTube-csatornáján.

Videósorozattal helyezik történelmi kontextusba a Kibic online kvíz tanulságait
2024. április 06., szombat

Megjelöli májustól a mesterséges intelligencia által előállított tartalmakat a közösségi portálokon a Meta

A Meta amerikai internetes óriásvállalat májustól megjelöli a közösségi portálokon a mesterséges intelligencia (MI) által előállított hangokat, képeket és videókat – derül ki egy friss blogbejegyzésből.

Megjelöli májustól a mesterséges intelligencia által előállított tartalmakat a közösségi portálokon a Meta
2024. április 06., szombat

Hétvégétől az erdélyi mozik műsorán az új Bogyó és Babóca animációs film – M. Tóth Géza rendezővel beszélgettünk

A hagyományokat követve a Bogyó és Babóca 6. – Csengettyűk című mozifilmben is tizenhárom mesét láthatnak a gyerekek, akiket újdonságokkal is meglepnek a KEDD Animációs Stúdió által forgalmazott alkotásban.

Hétvégétől az erdélyi mozik műsorán az új Bogyó és Babóca animációs film – M. Tóth Géza rendezővel beszélgettünk
2024. április 05., péntek

Tavaszi koncerteket tartanak Szatmárnémeti felújított történelmi központjában, hétvégén rajtol a rendezvénysorozat

Útjára indítja a Szatmári tavasz elnevezésű, koncerteket felsorakoztató rendezvénysorozatot a Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatal, amely ezzel a programmal felpezsdítené a felújított és nemrég átadott történelmi városközpont életét.

 

Tavaszi koncerteket tartanak Szatmárnémeti felújított történelmi központjában, hétvégén rajtol a rendezvénysorozat
2024. április 04., csütörtök

Szijjártó Péter a feszültségoldás reményében Teqball-asztalt ajándékozott a szülinapos NATO-nak

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Teqball-asztalt adott át a NATO részére az észak-atlanti szövetség alapításának 75. évfordulója alkalmából csütörtökön Brüsszelben.

Szijjártó Péter a feszültségoldás reményében Teqball-asztalt ajándékozott a szülinapos NATO-nak
2024. április 04., csütörtök

Hamarosan fizetőssé válik a belépés Velencébe, a polgármester bejelentette a részleteket

Velencében április 25-től bevezetik egyelőre kísérleti jelleggel és 29 különböző napon a napi 5 eurós belépőjegyet. Ennek részleteiről Luigi Brugnaro polgármester számolt be csütörtöki római sajtótájékoztatóján.

Hamarosan fizetőssé válik a belépés Velencébe, a polgármester bejelentette a részleteket
2024. április 04., csütörtök

A TikTokon terjedő álhír miatt törik össze a csokinyuszikat és -tojásokat a boltokban

Az emberek elkezdték összetörni a csokoládé nyuszikat, abban a reményben, hogy pénzt találnak bennük, miután hamis információk terjedtek el az interneten. A gyártók és a kiskereskedők kénytelenek arról kommunikálni, hogy az édességek belseje üres.

A TikTokon terjedő álhír miatt törik össze a csokinyuszikat és -tojásokat a boltokban