Az elöljáró megjegyezte, noha a természetjárók kedvelt helye a barlangok mellett a szurdokvölgy – ahol olyan geomorfológiai képződmények figyelhetők meg, mint a sziklatarajok és piramisok, karosodott sziklalejtők, fedett és csupasz karsztfennsíkok, teraszok – a településen nem lendült fel a turizmus, az ide látogatók nem szállnak meg Homoródalmáson.

A Vargyas-szoros és a 123 barlang, amelyből öt látogatható a nagyközönség számára természetvédelmi területnek minősül, ahol számos állatfaj, köztük ritka madár- és denevérfaj is él.

Az Orbán Balázs-barlangban egész év folyamán láthatóak a denevérek, természetesen a fajösszetétel és az egyedszám jelentős változásokat mutat. A barlang egyik részében, az úgynevezett Meleg teremben a közönséges denevér (Myotis miotis), a hegyesorrú denevér (Miniopterus schreibesii) szülőkolóniája található.

Azonban ha a látogatók csendben maradnak, a nyári hónapokban hallható a kolónia cincogása, és érezhető a denevérguanó jellegzetes illata – hívja fel a figyelmet a barlang bejáratához kihelyezett tábla. A barlanggal szemben tornyosul a Csala tornyának nevezett sziklaszirt. A néphagyomány szerint a tatárbetörésekkor a környék népe a barlangokban rejtőzött el, és egy Csala nevű bátor székely a sziklatetőre felmászva kémlelte a tatár tábort. „Végre midőn az ellen valójában távozott, Csala e jó hirt oly heves mozdulatok közt tudatta társaival, hogy mint a vers mondja: Akkor lába alól a kő omladoza, / Nyakra főre esvén halállal áldoza. De a közjóért magát feláldozott Csala nevét a nép megvédte a feledékenységtől, mert a szikla, honnan hü őre lezuhant, most is Csala tornyának hivatik, s élettörténetét bármelyik pásztor el tudja regélni” – írja Orbán Balázs A Székelyföld leírásában.

A területet felügyelő ügynökség és a hegyimentők az utóbbi években számos olyan turistaösvényt hoztak létre, amelyek elvezetnek a főbb látnivalókhoz, a hegy tetejére pedig egy messzelátót is kihelyeztek, amivel az egész környék szurdok belátható – mondta a polgármester.