UNESCO: a pandémia sokat ártott a kreatív iparágnak, egyre nehezebben élnek meg a művészek

Képünk illusztráció •  Fotó: László Ildikó

Képünk illusztráció

Fotó: László Ildikó

A koronavírus-járvány következtében 2020-ban világszerte tízmillió munkahely szűnt meg a kreatív iparágakban, és a kulturális szféra egyre növekvő digitalizálódása miatt a művészeknek minden eddiginél nehezebb a megélhetés – közölte az UNESCO hétfőn publikált jelentésében.

MTI

2022. február 08., 16:092022. február 08., 16:09

A pandémia „példátlan válsághoz vezetett a kulturális ágazatban” – fogalmazott Audrey Azoulay, az UNESCO főigazgatója a jelentés előszavában.

„Világszerte múzeumok, mozik, színházak és koncerttermek – az alkotás és a megosztás helyszínei – zárták be kapuikat. Sok művész helyzete tarthatatlanná vált, a válság veszélybe sodorta a kreatív sokszínűséget” – idézte a jelentést a The Guardian.

Bár a kulturális és kreatív ipar a világ egyik leggyorsabban növekvő gazdasági ágazata, közben az egyik legsebezhetőbb is, ráadásul többnyire kimarad az állami és magánbefektetésekből – írták A kreativitás irányelveinek átalakítása című 328 oldalas jelentésben.

Világszinten a kreatív ágazatokra fordított kormányzati kiadások a világjárványt megelőző években csökkentek, a pandémia alatt pedig az ágazatban dolgozók jövedelme és a foglalkoztatás is összeomlott.

Bár számos kormány és helyi önkormányzat vészhelyzeti támogatást nyújtott a pandémia által sújtott kreatív ágazatoknak, ezeknek az ágazatoknak a globális bruttó hozzáadott értéke 2020-ban 750 milliárd dollárral csökkent.

Az UNESCO jelentése felszólította a kormányokat, hogy a más ágazatok munkavállalóit megillető védelemhez hasonló védelmet nyújtsanak a művészeknek és a kulturális szakembereknek.

A szervezet javasolta a kulturális dolgozók minimálbérének bevezetését, valamint a szabadúszók számára elfogadhatóbb nyugdíj és táppénz fizetését.

A pandémia kezdete óta „előtérbe került a digitalizálás, ami egyre fontosabb szerepet tölt be a kulturális produkciók létrehozásában, terjesztésében és a hozzáférésben. Ennek következtében az online multinacionális vállalatok megszilárdították pozíciójukat, és az internethez való hozzáférésben jelentősebbé váltak az egyenlőtlenségek” – emelte ki a jelentés.

A legtöbb művész számára azonban a digitális környezet nem biztosított elegendő jövedelmet szakmai karrierjének fenntartásához. A „streaming értékkülönbség” – a streamingplatform tartalomból származó haszna, valamint a tartalmat alkotók és az alkotásba befektetők bevétele közötti egyenlőtlenség – kezeléséhez beavatkozásra van szükség.

Mint Ernesto Ottone, az UNESCO főigazgató-helyettese rámutatott:

az a paradox helyzet állt elő, hogy míg globálisan nő az emberek kulturális tartalom iránti igénye és tartalomfogyasztása, a művészeti és kulturális tartalmakat előállítók egyre nehezebben tudnak dolgozni.

„Újra kell gondolni, hogy hogyan alakítsunk ki fenntartható és befogadó munkakörnyezetet a kulturális és művészeti szakemberek számára, akik világszerte létfontosságú szerepet töltenek be a társadalomban” – idézte a lap Ottonét.

A jelentés arra is kitért, hogy a nemek közötti egyenlőség még távoli cél, pedig a kulturális és szórakoztatóipari ágazatokban a női munkavállalók aránya meghaladja a 48 százalékot.

A nők továbbra is alulreprezentáltak a vezetői pozíciókban, kevésbé férnek hozzá a közfinanszírozáshoz, és munkájuk sokkal kevésbé látható és elismert, mint férfi kollégáiké, miközben a koronavírus-járvány is aránytalanul nagy terhet rótt a női művészekre és kulturális szakemberekre

– hangsúlyozta a jelentés.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. augusztus 24., szombat

„Időutazás” a 120 évvel ezelőtti Kalotaszegre, ahol elkezdődött a magyar népművészet felfedezése

Izgalmas „időutazásra” hívja a közönséget az Edvi Illés Aladár Kalotaszege című kiállítás, amely a kolozsvári Erdélyi Néprajzi Múzeumban tekinthető meg. A tárlatot Péntek János nyelvészprofesszor és Tötszegi Tekla néprajzkutató mutatta be.

„Időutazás” a 120 évvel ezelőtti Kalotaszegre, ahol elkezdődött a magyar népművészet felfedezése
2024. augusztus 21., szerda

A színházban benne van az egész történelmünk: kamarakiállítás nyílt a kincses városban a Farkas utcai kőszínház történetéről

A Farkas utcai színház múltját, nehéz és dicsőséges korszakait idézi meg a kolozsvári Szabók bástyájában kedden megnyílt, Nemes nyomokon című tárlat.

A színházban benne van az egész történelmünk: kamarakiállítás nyílt a kincses városban a Farkas utcai kőszínház történetéről
2024. augusztus 21., szerda

Pont úgy megszenved a színész is a sportpályán, mint bárki más – Romániai szinten egyedülálló esemény Temesváron

A sporttevékenységeket a színházi közeggel ötvözi, a lelkes közönség számára is nyitott a Temesváron tartandó színJÁTÉKOK elnevezésű esemény. A rendezvényről Balázs Attilát, a Csiky Gergely Állami Magyar Színház igazgatóját kérdeztük.

Pont úgy megszenved a színész is a sportpályán, mint bárki más – Romániai szinten egyedülálló esemény Temesváron
2024. augusztus 21., szerda

Ízig-vérig erdélyiek: Bánffy Miklósról és Kós Károlyról szóló kötetet mutattak be Kolozsváron

Bánffy Miklós születésének 150. és Kós Károly születésének 140. évfordulóján jelent meg tavaly a Kós-Bánffy, Bánffy-Kós Emlékkönyv.

Ízig-vérig erdélyiek: Bánffy Miklósról és Kós Károlyról szóló kötetet mutattak be Kolozsváron
2024. augusztus 20., kedd

Milyen tulajdonságai kellene legyenek ma Jézus Krisztusnak a szupersztársághoz? Kolozsvári rockopera titkait tárták fel alkotói

Mindannyiunknak vannak kisebb-nagyobb kereszthordozásai, a szenvedéstörténetnek pedig olyan sok a többletrétege, hogy tulajdonképpen kimeríthetetlen – hangzott el a Kolozsvári Magyar Napokon.

Milyen tulajdonságai kellene legyenek ma Jézus Krisztusnak a szupersztársághoz? Kolozsvári rockopera titkait tárták fel alkotói
2024. augusztus 20., kedd

A legszebb napon köszönti az erdélyi magyarságot Mága Zoltán és Bodrogi Gyula augusztus 20-ai marosvásárhelyi gálakoncertjén

Különleges gálakoncertet ad a Szent István-napi eseménysorozat megkoronázásaként Mága Zoltán Liszt Ferenc-díjas hegedűművész augusztus 20-án a marosvásárhelyi várban, melynek egyik sztárfellépője a Nemzet Színésze címmel kitüntetett Bodrogi Gyula lesz.

A legszebb napon köszönti az erdélyi magyarságot Mága Zoltán és Bodrogi Gyula augusztus 20-ai marosvásárhelyi gálakoncertjén
2024. augusztus 18., vasárnap

Elhunyt a legendás francia színész, Alain Delon

Elhunyt Alain Delon ikonikus francia színész. A család közleménye szerint Delon 88 éves korában hunyt el douchy-i otthonában szombat este.

Elhunyt a legendás francia színész, Alain Delon
2024. augusztus 17., szombat

Elhunyt Novák Ferenc „Tata”, a magyar táncművészet erdélyi születésű doyenje

Elhunyt szombaton, 93 éves korában Novák Ferenc koreográfus, rendező, etnográfus.

Elhunyt Novák Ferenc „Tata”, a magyar táncművészet erdélyi születésű doyenje
2024. augusztus 17., szombat

Egy költemény „összelegózásának” titkai és aktuális vitatémák – gazdag irodalmi kínálat a Kolozsvári Magyar Napokon

Az irodalom, költészet különféle vetületei, friss erdélyi kiadványok és sokakat foglalkoztató kérdések megvitatása is előtérbe kerül a 15. Kolozsvári Magyar Napokon.

Egy költemény „összelegózásának” titkai és aktuális vitatémák – gazdag irodalmi kínálat a Kolozsvári Magyar Napokon
2024. augusztus 16., péntek

Kiállításmegnyitókkal hangolhatunk hétvégén a Kolozsvári Magyar Napokra

Kós András-emlékkiállítás, Incze Mózes-tárlat, Tóth Szűcs Ilona és Tóth László alkotásait bemutató retrospektív kiállítás és több helytörténeti tárlat is nyílik a hétvégén a kincses városban, a 15. Kolozsvári Magyar Napok (KMN) keretében.

Kiállításmegnyitókkal hangolhatunk hétvégén a Kolozsvári Magyar Napokra