és ez lehet az oka annak, hogy míg az emberek gyakran évtizedekig egészségesen öregednek, hetvenéves koruk után gyorsabb hanyatlás következik be. Peter Campbell, a tanulmány egyik vezető szerzője, a cambridge-i Sanger Intézet programvezetője elmondta, hogy kutatásuk végső célja az öregedési folyamat lelassítása lehet.

Az öregedés összetett folyamat, a tudósok eddig arra következtettek, hogy a sejtekben fokozatosan felhalmozódó mutációk rontják a szervezet megfelelő működését. A legújabb kutatás szerint azonban ez az elgondolás téves vagy hiányos, és a hanyatlásért inkább az időskorban dominánssá váló „önző” sejteket teszik felelőssé.

Megállapításuk szerint a 65 év alatti felnőttek csontvelőjében a vörös és fehérvérsejtek széles skáláját a 20 ezer – 200 ezer különböző típusú őssejtből álló változatos populáció termeli. A 65 éven felülieknél azonban merőben más a helyzet: vérsejtjeik körülbelül fele mindössze 10 vagy 20 különböző őssejtből származik, drámaian csökkentve a páciens vérsejtjeinek sokféleségét, ami kihat az egészségi állapotára.

A Nature tudományos folyóirat friss számában publikált tanulmány szerint a vér előállításában részt vevő őssejtek idővel mutációkat gyűjtenek, de ezek többsége ártalmatlan. Ám ha a ritka „vezető” mutációk az őssejteket gyorsabb növekedésre késztetik, gyakran rosszabb minőségű vérsejteket termelnek. A harminc-negyven éves embereknél ez még nem okoz problémát, de hetven éves kor felett ezek a gyorsan növekvő sejtek kezdik uralni a vérsejttermelést.

A gyorsabban növekvő vérőssejtek összefüggésbe hozhatók a vérrákkal és a vérszegénységgel, és azzal is, hogy az ember kevésbé tud ellenállni a fertőzéseknek vagy viseli rosszabbul a kemoterápiát.

Campbell hozzátette: más szervekre is kiterjeszthető elméletük. Ezért a kutatók most ugyanezt a folyamatot akarják megtalálni a bőrben, hogy megértsék, miért vezet az öregedés ráncosodáshoz és miért gyógyulnak lassabban a sebek.