Első, írásban fennmaradt káromkodásunk a középkorból származik, és a Széchenyi Könyvtár tulajdonában lévő Dubnici krónikában olvasható, amely egy 1370 körül keletkezett geszta alapján 1476-ban Váradon latin nyelven íródott történelmi könyv.
2016. február 17., 12:302016. február 17., 12:30
Csak a káromkodás olvasható magyarul, a kornak megfelelő írásmódban: „Wezteg kwrwanewfya zaros nemeth, iwttatok werenkewht, ma yzzywk thy wertheketh” – írta a Szeretlekmagyarország.hu.
A mondat története az 1300-as évekre nyúlik vissza. 1355-ben I. Lajos magyar király segítséget küldött Habsburg II. Albert osztrák herceg és Luxemburgi IV. Károly német–római császár támogatására Zürich és szövetségesei ellen. A krónika szerint Zürich város körül a magyarok hatalmas csatát vívtak a svábföldi németekkel. A magyarok a legenda szerint azt kiáltották, hogy „Szent királyok, segítsetek!”, és legyőzték a németeket.
„Úgy hullottak le a szájas németek a magyarok előtt, mint ökrök a vágóhídon. A magyarok ugyanis azt a parancsot kapták, hogy egy németet se fogjanak el, hanem mindnyájukat részegítsék meg a halál poharából...
A magyarok vészes kardot villogtatva fejük fölött, elcsapták kezüket és fejüket, mondván: »Veszteg, kurvanő fia szaros német, ittátok vérünket, ma isszuk ti véreteket.« A nyelvészek megállapították, hogy minden egyes nép káromkodáskultúrájának alapját saját ősvallása képezi. Így tehát az északiak átkozódásaikba a felmenőiket, a déli régiókban az altesti vonatkozásokat, keleten a szenteket és Istent szövik bele. Honfoglaló őseinknek hála, Magyarország közép-európai fekvése lehetővé tette, hogy mi a szélrózsa minden irányából érkező átokfelhozatalt beleolvaszszuk saját nyelvünkbe” – olvasható a Dívány.hu-n.
Rubik Ernő Kossuth- és állami díjas építészmérnök, feltaláló 80. születésnapja, illetve világhírű találmánya, a Rubik-kocka megalkotásának 50. évfordulója alkalmából egésznapos programsorozatot rendez szombaton a Liszt Intézet bukaresti központja.
Még egy hétig, november 26-ig lehet jelentkezni a zenészeknek, előadóknak A Dal 2025 műsorába. A nemzeti dalválasztó új évadába műfaji megkötések nélkül lehet pályázni új magyar dalokkal az adal.hu oldalon.
Közel kétszáz éves hagyomány tartja magát még mindig az Arad megyei Nagylakon. Az evangélikus templom tornyában minden negyedórában megfújják a kürtöt, az ősi módon jelezve a pontos időt. Néhány évtizednyi szünet vezették be ismét ezt a szokást.
Kétszer annyiba kerül a szilveszteri csomag, mint a karácsonyi a Prahova-völgyi és brassópojánai szállodákban és panziókban. A Pro Tv utánajárt, hogy mi az oka ezeknek az óriási áraknak és ennek az óriási árkülönbségnek.
A hangszerkészítéshez nem elég csak jó asztalosnak lenni, faragási, festési, hangtechnikusi tudás is szükséges – vallja Csibi István. A marosvásárhelyi hangszerkészítő mestersége rejtelmeit osztotta meg a Krónikával.
Új dallal jelentkezett a héten a gyergyószentmiklósi NÉKED zenekar, amelynek egy szintén friss szerzeménye a Legszebb Erdélyi Magyar Dal pályázaton is elnyerte a zsűri tetszését. Fodor László frontember a két zeneműről, a banda első egy évéről beszélt.
Országszerte vetítik a mozikban a Via Transilvanica történetéről szóló dokumentumfilmet, amelyben a 9 főszereplő határaikat feszegetve 25 nap alatt futja le az 1400 kilométeres távot.
Az idei év utolsó hagyományőrző alkotóműhelyének ad otthont pénteken a torockói Duna-ház, ahol a résztvevők a tervek szerint a jövő évben is megismerhetik és gyakorolhatják a torockói hímzés alapjait és fortélyait.
Elvitték csütörtökön este a közel 10 millió eurós főnyereményt a hatos lottón – közölte a Román Lottótársaság.
A Guinness Rekordok Könyvének bizottsága hivatalosan is elismerte Thurzó Zoltán rekorddöntését a fél perc alatt leggyorsabban leütött billentyűjátékot illetően, így a nagyváradi zongoraművész immár négyszeres világrekordernek mondhatja magát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!