Április elsején viccelődhetnek, bolondját járathatják egymással a diákok
Fotó: https://bgazrt.hu/
Az április elsejéhez kapcsolódó bolondozások, vicces megnyilvánulások ma is népszerűek a diákok körében. A Krónikának nyilatkozó temesvári és gyergyószentmiklósi diákok elmesélték, hogyan tréfálják meg egymást, járnak túl tanáraik eszén bolondok napján.
2022. április 01., 08:072022. április 01., 08:07
2022. április 01., 10:012022. április 01., 10:01
„Április bolondja, felmászott a toronyba, megkérdezte, hány óra...” – ilyen és ehhez hasonló rigmusokat énekeltek régebb a diákok a tavasz második hónapjának első napján, amelyet a bolondok „ünnepeként”, a bolondozások, mókázások, rászedések napjaként tartanak számon. Ilyenkor szabad egymást megtréfálni, a felnőtteknek is lehet büntetlenül ártatlan „csapdákat” állítani, megpróbálni képtelenségeket elhitetni egymással.
A Krónika arra volt kíváncsi, milyen formában él tovább ez a szokás, manapság a kisebb és nagyobb gyerekek megviccelik-e kortársaikat, tanáraikat április elsején. A lapunknak nyilatkozó temesvári és gyergyói diákok beszámolójából kiderül, hogy
egy-egy osztályközösség már hetekkel a bolondok napja előtt terveket sző, hogy miként szedheti rá a tanárait, és habár az elmúlt két évben az oktatás a koronavírus-járvány miatt virtuális térbe szorult, a gyerekek megtalálták a módját, hogy bolondját járassák egymással és a pedagógusokkal.
A temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum diákjainak körében is hagyománya van az áprilisi tréfálkozásoknak, és ha az adott évben tanítási napra esik április 1-je, az elemitől a középiskolás osztályokig minden korosztály igyekszik kreatívabbnál kreatívabb és hajmeresztőbbnél hajmeresztőbb ötlettel előrukkolni.
A diákok úgy gondolják, hogy ez az az alkalom, amikor a jóérzés határain belül meg lehet viccelni az oktatókat, és „végre úgy érzi az ember, hogy a tanárral jobb viszonyba kerül” – mondta el Foris András 12. osztályos diák. Felidézte, az évek során a kilincs beszappanozásától az osztálylógásig sok mindennel próbálkoztak tanáraikat megtréfálni.
A végzős diák szívesen emlékezett vissza egy 6 évvel korábban történt eseményre, ami élénken él ma is az emlékezetében. „Hetedik osztályban április 1-je egy olyan tanítási napra esett, amikor magyar-, román- és matekóra szerepelt az órarendben, és azt terveltük ki, hogy az egész osztály eltűnik románóráról. Jeleket hagytunk magunk után, úgymond morzsákat szórtunk, hogy a tanárnő megtalálhasson. Kis papírcetliket helyeztünk a padokra olyan feladványokkal, amelyek alapján rájöhetett, hogy hova bújtunk el, és ezenkívül egy adó-vevő készüléket is hátrahagytunk, hogy fel tudja velünk venni a kapcsolatot. Igen ám, de arra az esetre nem gondoltunk, hogy ha a tanárnőnek nem sikerül megoldania a rejtvényt, bolyonghat a háromemeletes iskola folyosóin. Sajnos az adó-vevő készülék sem működött, mivel az iskola hátsó udvaráig nem ért el a jel, így a tanárnő egy kerek órát keresgélt bennünket. Mikor megtalált, egyáltalán nem örvendett a tréfának, kettessel fenyegetőzött, amit persze nem írt be a naplóba” – nosztalgiázott Foris András.
Enyhe kritikát fogalmazott meg diáktársaival szemben is, ugyanis vannak, akik értik, mások nem a poénkodásokat, így „ötven százalék az esélye, hogy jól sül el egy vicc”. „Ennek ellenére remélem, hogy az áprilisi poénok fennmaradnak a diákok körében, és mindenkinek eszébe jut, hogy csak egyszer diák, és ezeket a csínyeket csak egyszer teheti meg évente” – tette hozzá Foris András.
Szintén az iskolai „ünnepnapok” közé sorolja az április elsejei bolondozásokat Floca Larissa Rusalina, a Bartók Béla Elméleti Líceum 12. osztályos diákja. Elmondta, a korábbi években rendszerint vicces tárgyakkal, gumikígyóval, szellentőpárnával, műanyag pókkal tréfálták meg a tanáraikat, vagy pizsamában mentek aznap iskolába, osztálytermet cseréltek, esetleg ellógtak óráról.
– mesélte a diáklány.
Az április elsejei tréfálkozások, mókázások a temesvári Gerhardinum római katolikus teológiai líceum diákjai körében is népszerűek. „Bolondok napján a megszokott tréfákat szögre akasztva, kreatív ötleteket eszelünk ki, remélve, hogy »kiszemeltjeinknek« meglepetést szerezhetünk.
– mondta el Molnár Valentin, a gimnázium 11. osztályos diákja. Megjegyezte, mivel idén április elseje épp tanítási napra esik, bevizezett székkel, földhöz ragasztott pénzérmével, nem működő íróeszközökkel és más csínytettekkel készülnek megviccelni egymást és tanáraikat.
A tréfálkozásé és felhőtlen kacagásé a főszerep április 1-én a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnáziumban is. Ezen a napon a tanulás háttérbe szorul, és a diákok igyekeznek egymással és társaikkal a bolondját járatni. „Volt olyan eset is, hogy egész órán a plafont bámultuk, és ha a tanár szólított, értetlenül néztünk rá. Vagy szünetekben egymás ruháit, táskáját eldugtuk, vagy csak egyszerűen ellógtunk óráról” – idézte fel emlékeit Fülöp Gergő 10. osztályos diák. Hozzátette, az elmúlt évben nagyrészt online óráik voltak, így nem ismerték a tanáraikat, és nem „engedhették szabadon fantáziájukat”. „Ennek ellenére megtaláltuk a módját a viccelődésnek. Logikaórán beöltöztünk szellemeknek, és csak néztünk a kamerába” – mesélte Fülöp Gergő.
Kedves emlékek az április eleji mókázások Székely Anna tizedikes diák számára is. Lapunknak elmondta, a korábbi években rendszerint bolondabbnál bolondabb ötletekkel viccelték meg egymást és pedagógusaikat.
„Nagyon kíváncsi vagyok, idén mi lesz, mit tudunk kihozni az adott szituációkból. Remélem, most sem maradnak el a közös élmények, hatalmas kacagások, hiszen ez az a nap, amikor szabadjára engedhetjük fantáziánkat, és valami kreatív ötlettel mosolyt csalhatunk ismerőseink, barátaink, családtagjaink arcára” – összegzett a diáklány.
Az iskolában az áprilisi bolondozások célpontjai rendszerint a tanárok. Lukács János, a kolozsvári Apáczai Csere János Gimnázium magyartanára elmondta, tanintézetükben a diákok számára mindig is élményt jelentett az április elsejei mókázás.
A Magyar Néprajzi Lexikon szerint az április 1-jéhez kapcsolódó szokások eredete az ókori tavaszkezdő tréfás örömünnepekre vezethetők vissza. A hagyományos népi gazdálkodásban ezt a napot nem tartották alkalmasnak a vetésre, mert nem lenne szerencsés a termés. Ezen a napon a felnőttek is ugratták egymást, de elsősorban a gyerekeket tréfálták meg. A szokás ma leginkább a iskolás gyerekek körében él, fordított napot rendeznek, tréfás ruhákba öltöznek, és csínytetteket eszelnek ki.
Balesetben meghalt Felix Baumgartner csütörtökön, az 56 éves osztrák extrémsportoló motoros siklóernyőjével zuhant le a kelet-olaszországi Porto Sant'Elpidióban – erősítette meg az olasz tűzoltóság.
A közösségi médiában terjedt el egy klip, amely szerint sokak számára csak álomnak beillő összegű havi jövedelemről számol be egy Romániában dolgozó indiai futár.
A balesetek megelőzése érdekében a nyári időszakban román rendőrök is részt vesznek a magyar közutak közlekedésrendészeti ellenőrzésében – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Szolgálata szerdán a Police.hu oldalon.
Karszalagok kiváltva, applikáció letöltve, busz- és vonatjegyek megvásárolva – szerdán kezdetét vette az Electric Castle. A július 21-ig, vasárnapig tartó fesztivál idei kiadása is az elektronikus zene legismertebb előadóit hozza el Bonchidára.
Hét napon át, július 20−26. között hét Beszterce-Naszód megyei településre látogat el az Ifjúsági Karaván, amelyet néhány évnyi szünet után idén ismét megszervez a besztercei MADISZ – mondta a Kolozsvári Rádiónak Zoltán-Sipos Tímea, a szervezet elnöke.
Fapados repülőjárattal utazott hétfő este Nicușor Dan államfő Milánóba a lányával, az egyik utas által a repülőgépről közzétett képek tanúsága szerint. Az elnök sajtóhírek szerint várhatóan szerdán tér vissza az országba.
Pályi Gyula modenai professzor, az Olasz Nemzeti Tudományos Akadémia tagja a torinói lepel kutatásának újdonságairól számolt be – írta a Vatican News magyar nyelvű honlapja.
Az Olasz Posta (Poste Italiane) bejelentette, hogy több száz, a pápának címzett levél érkezik a fiumicinói válogatóközpontba. Megválasztása óta folyamatos ez az arány.
A szentjánosbogarak populációi világszerte jelentős csökkenést mutatnak, és Erdély, mint Európa egyik természeti sokszínűségben gazdag régiója, szintén érintett ebben a globális trendben – hívta fel a figyelmet László Zoltán biológus.
Egyre több helyen bukkan fel a Bulgáriában megszökött állítólagos fekete párduc: Székelyföldtől a Partiumig szinte nincs olyan közintézmény, állami hivatal, magánvállalat vagy közület, amelyik ne posztolt volna a vadállatot ábrázoló mémet.
szóljon hozzá!