A lekvárfőzés egész napos munka: a mosás és a magvalás után általában 5–8 órát kell az üstben főzni, kavargatni a szilvát
Fotó: Szilágysági Gazdák Egyesülete
Többek között a kihalófélben lévő lekvárfőzés „tudományának” újjáélesztése szándékával rendezte meg a Szilágysági Gazdák Egyesülete az immár hagyományosnak számító szilvaünnepet a szilágysági Kémerben.
2019. szeptember 03., 17:082019. szeptember 03., 17:08
2019. szeptember 03., 17:132019. szeptember 03., 17:13
A Bihar és Szilágy megye határán fekvő, közel 1800 lelkes, többségében magyarok lakta község művelődési házának udvarán már szombaton reggel nagy volt a nyüzsgés, hisz a lekvárfőzéshez mindig nagy ceremóniával kezdenek a szilágyságiak. Ezúttal tizenhárom üstben rotyogott a besztercei szilvából készülő lekvár, a csapatok tagjai pedig váltották egymást a kavargatásban, szilvamagvalásban és a tűzrakásban.
A Szilágysági Gazdák Egyesülete által negyedik alkalommal szervezett, magyar kormánytámogatásban is részesült vetélkedőre idén Kémerről, Egrespatakról, Szilágyperecsenből és a bihari Berettyószéplakról nevezett be a lekvárfőzők színe-java. A szervezők délelőtt jóféle kisüstire és villásreggelire várták a csapatokat és a látogatókat egyaránt a művelődési házba. Egyébként a lekvárfőzés egész napos munka: a mosás és a magvalás után általában 5–8 órát kell az üstben főzni, kavargatni a szilvát, attól függően, hogy ledarálják-e a gyümölcsöt vagy sem. A lekvár tudorai szerint e nemes főzet akkor van készen, amikor nem folyik ki a merítőkanálból, ha megfordítják azt. Cukor hozzáadása fel se merül a hagyományos lekvár készítésekor.
A benevezett pálinkákat – szám szerint nyolcat – ebéd után bírálta el a zsűri. A legjobb tüzes víznek kijáró oklevelet a kémeri Szőcs Attila kapta, a második díj a szintén kémeri Szabó Lászlót illette, a harmadik legjobb szilvóriumnak a perecseni Darabont Attila főzete bizonyult. Szilvásgombóc-főzésre egyetlen vállalkozó akadt, nevezetesen Bándi Enikő Zsuzsanna, ám az ítészeknek annál nagyobb dolguk akadt a lekvárok elbírálásában, ugyanis idén a tizenhárom üstnyi lekvárból nem lehetett eldönteni, melyik sikerült a legfinomabbra, így valamennyi versenyző csapat kapott egy-egy oklevelet.
Fotó: Szilágysági Gazdák Egyesülete
„A lekvárfőzés kihalófélben levő tudománynak számít a Szilágyságban, azonban azt szeretnénk, ha mégsem veszne ki egészen e hagyomány, ezért szervezzük immár negyedik esztendeje a Kémeri Szilvafesztivált” – jelentette ki Kui Attila Zsolt főszervező, a Szilágysági Gazdák Egyesületének ügyvezetője, aki szerint a kémeri szilvaünnepen mintegy 250 ember fordult meg. Egyébként az elkészült lekvárt a vetélkedő résztvevői hazavihették, a házigazdák mindössze üstönként egy-egy kilót tartottak vissza, melyet jótékony célra ajánlanak majd fel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Pályi Gyula modenai professzor, az Olasz Nemzeti Tudományos Akadémia tagja a torinói tepel kutatásának újdonságairól számolt be – írta a Vatican News magyar nyelvű honlapja.
Az Olasz Posta (Poste Italiane) bejelentette, hogy több száz, a pápának címzett levél érkezik a fiumicinói válogatóközpontba. Megválasztása óta folyamatos ez az arány.
A szentjánosbogarak populációi világszerte jelentős csökkenést mutatnak, és Erdély, mint Európa egyik természeti sokszínűségben gazdag régiója, szintén érintett ebben a globális trendben – hívta fel a figyelmet László Zoltán biológus.
Egyre több helyen bukkan fel a Bulgáriában megszökött állítólagos fekete párduc: Székelyföldtől a Partiumig szinte nincs olyan közintézmény, állami hivatal, magánvállalat vagy közület, amelyik ne posztolt volna a vadállatot ábrázoló mémet.
Vizuálisan lenyűgöző, az életről és változásról szóló, mélyen szimbolikus történetet mutat be Kolozsváron a Cirque du Soleil. A világhírű kanadai utazócirkusz jövő év áprilisában érkezik a kincses városba OVO című produkciójának újragondolt változatával.
Utcazene-fesztivált tartanak július 11. és 13. között Szatmárnémetiben. A partiumi város egyik legnépszerűbb kulturális eseménye nemcsak zenei csemegékkel, hanem látványos utcai produkciókkal és pezsgő fesztiválhangulattal várja a közönséget.
Vannak olyan táborok, ahol az ember már az első pillanattól otthon érzi magát – akár először érkezik, akár visszatérőként lép be a kapun. A kalotaszentkirályi alkotótábor is ilyen hely: barátságok szövődnek, közös élmények és alkotások születnek.
Varga Csaba már a 2-es táborban – újságolta hétfőn a Facebook-oldalán a Hazajáró, amely nyomon követi a nagyváradi hegymászó legújabb expedícióját, amelynek célja a világ második legmagasabb csúcsa, a K2 meghódítása.
Idén nyáron nem kell messzire utazni ahhoz, hogy a gyermekek felfedezzék a történelmi Magyarország csodáit – elég, ha bekapcsolják a Csukás Meserádiót, és elindulnak egy varázslatos utazásra István bácsival, Terkával, Vakkanccsal és a Csoda Meseládikával.
Nemzetközi kutatás keretében vizsgálták, hogy a biológiai sokféleség szempontjából milyen lehetőségeket rejtenek többek között a romániai falvak, valamint azt is, hogy a környező táj hogyan befolyásolja a biológiai sokféleség mintázatait.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!