Fotó: Szekeres Attila István
Egyre gyakoribbak Erdélyben a névtalálkozók, tágabb családi összejövetelek, és felerősödni látszik a családfakutatás, a rokonoki szálak feltérképezése. Hétvégén Mezőmadarason tartanak találkozót a Szekeresek, a család 400 évre visszamenően kötődik a Maros megyei településhez. Ennek apropóján Szekeres Attila heraldikus a Krónikának elmondta, ezek a kezdeményezések a rendszerváltás után váltak népszerűvé, és mozgatórugójuk leginkább a családi múlt iránti kíváncsiság.
2022. szeptember 09., 14:242022. szeptember 09., 14:24
2022. szeptember 09., 14:272022. szeptember 09., 14:27
Felerősödni látszik a családfakutatás, a családi múlt megismerése, Erdély-szerte egyre többen szerveznek névtalálkozókat, ahol a tágabb rokonság összegyűl, felelevenítik a családi kapcsolatokat, bemutatják a család címerét vagy nemeslevelét. Szekeres Attila István Sepsiszentgyörgyön élő heraldikus, az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület elnöke a Krónikának elmondta, a szocialista-kommunista időszak szinte a nullára szorította vissza a genealógiát és címertant. A rendszerváltás után egyre többen kezdték el családjuk múltját kutatni, feltérképezni a rokonságot, családfákat készíteni, az ősi címerek megjelenítésére viszont már kevesebben vállalkoztak. Ezeket a kezdeményezéseket egyrészt a kíváncsiság motiválja, az úgynevezett hétköznapi emberek történelmének a megismerése, másrészt a családfakutatás, a rokoni találkozók iránti igény bizonyos mértékben neveltetés kérdése is.
Magyarán, akinek van múltja, biztosabb lehet a jövője, megvan az esélye, hogy ne bolyongjon, mint az ördögszekér” – fogalmazta meg Szekeres Attila. Hozzátette, vannak családok, amelyekben még a kommunizmus előtti időkből öröklődött át a rokoni találkozók hagyománya, de a legtöbb családban a kezdeményezés a rendszerváltás után született meg. „A szervezéshez is megszállott emberek kellenek, valamint fogékonyság, hajlandóság a rokonok részéről. Sajnos az ifjabb nemzedékhez tartozók nagy része nem tartja fontosnak ezeket a találkozókat, a rokonsággal való kapcsolattartást, és az idő múlásával egyre szűkül a rokoni kör” – jegyezte meg a heraldikus.
A térségben több évtizedes hagyománya van többek között a bölöni Sikók, bölöni Albertek, egerpataki Márkok, kőröspataki Bedők, kisborosnyói Joósok, lécfalvi Gyárfások, karatnai Könczeyek, bitai Bajkók, baconi Bardoczok, kézdivásárhelyi és nyujtódi Jancsók, nagyajtai Péterffyek, vargyasi Máthék, száldobosi és olaszteleki Kolumbánok találkozójának.
Fotó: Szekeres Attila István
A mezőségi Madarason a hétvégén gyűlnek össze a Szekeresek a család ősi fészkében. A család története a 17. századig nyúlik vissza, amikor Rákóczi Zsigmond mezőmadarasi Szekeres Gergelyt és utódait nemesi rangra emelte, címert adományozott számukra, és jószágaikat mentesítette az adóteher alól. Ennek emlékére 2007-ben, az esemény 400. évfordulóján a Szekeres család tagjai találkozót tartottak a Maros megyei faluban, ahol több felmenőjük is birtokos főszékely volt, ezenkívül a család a 17. században három alkirálybírót, két nemességi hadnagyot és egy lovassági századost adott Marosszéknek.
Az ünnepség keretében megemlékeztek néhai Szekeres Istvánról, aki református lelkészként több mint két évtizedig nemcsak papja, hanem egyfajta vezetője is volt Mezőmadarasnak, emlékére kopjafát állítottak a templomkertben. Akkor döntötték el, hogy a rokoni találkozókat ötévente megszervezik – mesélte Szekeres Attila István. Hozzátette, a családi találkozóik kezdeményezője Szekeres Szabolcs, aki a tengerentúlon nőtt fel, és a rendszerváltás után tért vissza, és kezdett családfakutatásba, a rokoni szálak felkutatásába. „Én kilencéves voltam, amikor elköltöztünk Mezőmadarasról, annak is negyvennyolc éve már. Bennem is Szabolcs ébresztette fel a szülőföld iránti vonzalmat, ami egyre erősödik, s habár nincs ingatlanunk vagy rokonunk a faluban, évente visszajárok” – mondta a sepsiszentgyörgyi heraldikus. Megjegyezte, legutóbb 2017-ben találkozott a család, akkor száznál többen gyűltek össze, az eseményen „bogozták” a családi szálakat, ismerkedtek, bemutatták a család címerét, és az 1607. október 29-én Kolozsváron kiállított nemeslevelet.
Rubik Ernő Kossuth- és állami díjas építészmérnök, feltaláló 80. születésnapja, illetve világhírű találmánya, a Rubik-kocka megalkotásának 50. évfordulója alkalmából egésznapos programsorozatot rendez szombaton a Liszt Intézet bukaresti központja.
Még egy hétig, november 26-ig lehet jelentkezni a zenészeknek, előadóknak A Dal 2025 műsorába. A nemzeti dalválasztó új évadába műfaji megkötések nélkül lehet pályázni új magyar dalokkal az adal.hu oldalon.
Közel kétszáz éves hagyomány tartja magát még mindig az Arad megyei Nagylakon. Az evangélikus templom tornyában minden negyedórában megfújják a kürtöt, az ősi módon jelezve a pontos időt. Néhány évtizednyi szünet vezették be ismét ezt a szokást.
Kétszer annyiba kerül a szilveszteri csomag, mint a karácsonyi a Prahova-völgyi és brassópojánai szállodákban és panziókban. A Pro Tv utánajárt, hogy mi az oka ezeknek az óriási áraknak és ennek az óriási árkülönbségnek.
A hangszerkészítéshez nem elég csak jó asztalosnak lenni, faragási, festési, hangtechnikusi tudás is szükséges – vallja Csibi István. A marosvásárhelyi hangszerkészítő mestersége rejtelmeit osztotta meg a Krónikával.
Új dallal jelentkezett a héten a gyergyószentmiklósi NÉKED zenekar, amelynek egy szintén friss szerzeménye a Legszebb Erdélyi Magyar Dal pályázaton is elnyerte a zsűri tetszését. Fodor László frontember a két zeneműről, a banda első egy évéről beszélt.
Országszerte vetítik a mozikban a Via Transilvanica történetéről szóló dokumentumfilmet, amelyben a 9 főszereplő határaikat feszegetve 25 nap alatt futja le az 1400 kilométeres távot.
Az idei év utolsó hagyományőrző alkotóműhelyének ad otthont pénteken a torockói Duna-ház, ahol a résztvevők a tervek szerint a jövő évben is megismerhetik és gyakorolhatják a torockói hímzés alapjait és fortélyait.
Elvitték csütörtökön este a közel 10 millió eurós főnyereményt a hatos lottón – közölte a Román Lottótársaság.
A Guinness Rekordok Könyvének bizottsága hivatalosan is elismerte Thurzó Zoltán rekorddöntését a fél perc alatt leggyorsabban leütött billentyűjátékot illetően, így a nagyváradi zongoraművész immár négyszeres világrekordernek mondhatja magát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!