Továbbadni a fényt a világnak

A hanuka egy hadi eseményt örökít meg a zsidóság emlékezetében, a Makkabeus Júdás vezette maroknyi zsidó csapat Kr. e. 165-ben aratott győzelmét a túlerőben lévő szír–görög csapat fölött, így az ünnep az egyistenhit diadalát hirdeti a hellenizmus szinkretizáló, minden vallást összemosni igyekvő törekvései felett. Hozzátette, az eseményhez egy legenda is fűződik, ugyanis amikor Makkabeus Júdásék felszabadították Jeruzsálemet a hellén uralom alól, a bálványoktól megtisztított templom szentélyében meg akarták gyújtani a gyertyákat a menórán (hétágú gyertyatartó – szerk. megj.), azonban csupán egy napra való olajat találtak, és az új, megszentelt olaj készítése nyolc napig tartott volna. A Talmudban is megörökített legenda szerint a kis korsó olaj csodálatos módon nyolc napon át égett, amíg új, szentelt olajat tudtak sajtolni.

„Ezért is nevezzük a hanukát a fények ünnepének, és a gyertyatartón is mindennap eggyel több gyertyát gyújtunk, míg nagy fényt áraszt, és betölti az egész házat. A hanukiát – mely a nyolc napot jelképező nyolc ágból és a sámesznek, úgynevezett »szolgalángnak« helyet adó karból áll – az ablakba vagy az ajtóba tesszük, hogy mindenki lássa, az egyistenhitet szimbolizáló fényt szeretnénk megosztani a nagyvilággal. A hanuka a tanítás ünnepe is egyben, egy példázat arról a zsidóság történelméből, hogyan kell megőrizni a hitet” – fejtette ki.

„A rendszerváltás után kezdtük megtartani az ünnepet, minden évben kiszlév hónap 25. napjától nyolc napon át naplemente után meggyújtunk egy-egy gyertyát, és elmondunk hozzá egy imát. Ahol gyerekek is vannak a családban, ott színesebb az ünnep, mert ők is meggyújtják a gyertyákat a kis hanukiájukon, énekelnek, játszanak a drédellel vagy tenderlivel (hanukakor használt négyoldalú pörgettyű – szerk. megj.), és úgynevezett hanuka geltet, vagyis aprópénzt is kapnak” – tette hozzá.

Hanukia, négyoldalú pörgettyű és olajban sült látkesz

Mivel a hanuka nem a Tóra előírásain alapuló ünnep, ebben az időszakban dolgozni is lehet, az ünnepi asztalra pedig a megszokott kóser ételek mellett olajban sült szufganiot, azaz fánk vagy szív alakú, édes vagy sós krumplitésztából készült palacsinta, azaz latkesz is kerül. „Mindkettőt olajban sütjük, ugyanis a több mint kétezer évvel történt olaj csodájának a témája végigvonul az egész ünnepen” – magyarázta Sulamita Socea.

A drédel négy oldalán egy-egy héber betű (nún, gimel, hé, sin) található, amelyek az ünnep csodáját megfogalmazó „Nész gádol hájá sám ”, azaz „Nagy csoda történt ott” kifejezést jelölik. „Ezenkívül rengeteg ének kapcsolódik a hanukához. Nemcsak a Makkabeus Júdás vezette zsidó csapat győzelmét vagy a nyolc napig tartó gyertyalángok csodáját idézzük fel, hanem éneklünk a fényekről, a hanukai fánkról, a pörgettyűről és mindenről, ami az ünnepi szokásokhoz fűződik” – fejtette ki a kolozsvári klezmerzenekar énekese.

Zenés műsor a két évezreddel ezelőtt történt eseményekről

Hozzátette, minden évben a nyolcnapos ünnep egyik napján a zsidó hitközségben is megtartják a hanukát, az eseményre minden érdeklődőt szeretettel várnak. Ilyenkor rendszerint a gyertyák meggyújtását és megáldását követően rövid beszédben felidézik, hogy miért is ünneplik a hanukát, és mi a több mint kétezer évvel ezelőtt történt eseményeknek az üzenete a 21. században élő zsidó ember és az világ számára. Az ünnepség keretében a hősökre emlékeznek, és egy zenés előadást is bemutatnak, mely a zsidók győzelmét a túlerőben lévő szír–görög csapat felett jeleníti meg.