A divat alapszabálya: legyen személyre szabott – Keszeg Anna kolozsvári divatkutató trendkövetésről, az erdélyi öltözködésről

Nem egyre megy. A divatkutató szerint tartós, hozzánk illő ruhát válasszunk •  Fotó: pixabay.com

Nem egyre megy. A divatkutató szerint tartós, hozzánk illő ruhát válasszunk

Fotó: pixabay.com

Egyre inkább meghaladott az az elképzelés, hogy a divatot követni kellene, hiszen a trendekről lassan nincs értelme beszélni: túl gyorsan változnak, a kollekciók túl hamar válnak elérhetővé. Keszeg Anna kolozsvári divatkutató, egyetemi tanár azt tanácsolja, gondosan alakítsuk ki öltözködési stratégiánkat.

2018. október 28., 16:372018. október 28., 16:37

2018. október 28., 16:582018. október 28., 16:58

– Az interneten, magazinokban gyakran találkozunk ezekkel a jól hangzó fogalmakkal: stíluskutató, stílustanácsadó, divatszakértő. Mit fednek ezek a kifejezések?

– Ez három külön szakma. A divatkutatás úgy, ahogyan én és az úgynevezett „fashion studies” területe használjuk, arra vonatkozik, hogy a társadalomtudományok általában miként tudják megérteni az öltözködéskultúrát, a divatot és a stílust mint kulturális jelenségeket. Viszont van a stílustanácsadói szakma, és annak a szakértőnek a tudását értjük alatta, aki ruhák által juttatja érvényre az egyént, segít neki, hogy ruhák által juttassa kifejezésre vágyott énképét. És van olyan is, hogy valaki divatszakértő, vagyis a divatot mint iparágat, az azon belüli trendeket, márkaépítési lehetőségeket ismeri, és ezt a tudását ülteti gyakorlatba. Én alapvetően divat iránt érdeklődő kultúrakutatónak tartom magam, de azért ebben az is benne van, hogy van elképzelésem arról, milyen irányba tart a piac, mik a piaci és öltözködésbeli trendek.
 
– És mit jelent egyáltalán az a szó, hogy stílus? Egy parfüm illatát, a divat trendjeit követő egyént, netán az egyéniséget? Mi határozza meg mindezt?

– A stílus jelentését úgy lehet a legjobban megérteni, ha mellé teszünk két másik fogalmat, az eleganciát és a divatot. Aki elegáns, az a társadalmi elvárásoknak megfelelően néz ki jól, sikeresen, tökéletesen. Aki divatos, az követi a trendeket, és azok függvényében öltözik. Kicsit azt mondja magáról, az újdonsággal való lépéstartás, illetve annak kifejezése, hogy ezekre a cuccokra neki van pénze, fontosabb, mint egyéniségének a megmutatása. A stílusosságot arra az emberre használjuk, aki érti önmagát, jól kommunikálja a saját egyéniségéről szóló üzenetét a kinézete segítségével. A parfüm benne lehet, de annyi minden más is: az például, hogy milyen kulturális termékekre utalunk a ruháink által: filmekre, zenei stílusra, (szub)kultúrákra.

– Mit gondol, mennyire kell követnünk a divatot? Vagy inkább az a jó, ha a saját képünkre szabjuk? Egyáltalán hol a határ a nyájszellem és az egyén stílusa között?

– Alapszabály, hogy szabd a saját képedre. Másként nem megy. Annyira zavaró, amikor valakin egy szezon divatos darabjai közül 2-3 is feltűnik. Egyre inkább meghaladott az az elképzelés, hogy a divatot követni kellene. Ha nem másért, már csak azért is, mert a fenntartható divat térhódítása a gondosan megválasztott alapdarabokra, az úgynevezett kapszulagardróbra fekteti a hangsúlyt. Tartós, szép, jó és hozzánk találó ruhákat érdemes vásárolnunk. Akkor, amikor a körülöttünk levő „fast fashion” kínálat mindent biztosít, csak épp a tartósat, szépet, jót nem. (A fast fashion kifejezés arra a folyamatra utal, hogy a ruhadarabok tervezési és a kivitelezési folyamata gyorsabban és kevésbé költségesen zajlik le annak érdekében, hogy az aktuális trendekhez igazodó öltözékek megfizethető összegért kerüljenek a boltok polcaira – szerk. megj.) Tehát alaposan körül kell nézni és gondosan ki kell alakítani az öltözködési stratégiánkat. Érdemes visszatérni a házi, klasszikus gyártáshoz, a varrónőhöz, a helyi tervezőkhöz és piacokhoz.

– Hogyan látja, mi jellemző az erdélyi magyarok öltözködésére, stílusára, divatszokásaira? Miként azonosulnak a divattal, vagy miként nem alkalmazkodnak hozzá?

– Mindig megállapítom, hogy az erdélyi magyarok nem követik a divatot. Kultúrtörténetileg bonyolult folyamat ez, mert az is mögötte van, hogy a divat értékes voltát a mi kultúránk nem ismerte fel. De nemcsak a divat van ebben a helyzetben, a televízióról sem hittük el például, hogy lehet kulturális rendeltetése. Az erdélyi magyarok a tartós, funkcionális darabokban hisznek, hegymászó szerkóra, sportruházatra költenek.
 
– Milyen különbségek észlelhetőek a nőknél, a férfiaknál öltözködés terén?

– Ez ismét csak kulturális adottság, hogy mi, erdélyi – és nemcsak – magyarok a divatot a nők dolgának tartjuk. Pedig a 19. század előtt a divat éppen annyira volt a férfiak dolga, mint a nőké, sőt bizonyos értelemben inkább a férfiak dolga volt. Erdélyben még mindig bevettnek érzem azt a meggyőződést, hogy a férfiakkal szemben annyit várunk el: korrektül öltözzenek, ami kizárja az ápolatlan külsőt és az excentrikus darabokat egyaránt. Illetve az is erős elvárás, hogy a nők – főként alkalmakkor – igyekezzenek nőiesen kinézni. Pedig az „androgün” külső öltözet a mai öltözködéskultúrában nagyon elterjedt.

– Sokszor hallani mostanában azt is, hogy a férfiaknál megfigyelhető egyfajta „elnőiesedés” nőknél pedig a „férfiasodás”. Hogyan látja ezt a divatszakértő?

– Mindig is nagyon hittem a nemek közötti egyenlőségben, sőt radikálisan. Ahogy korábban is jeleztem, a kortárs tervezőknél erősen megfigyelhető a nemek öltözködési kódjainak közelítése. Ha azt mondjuk, elnőiesedés/elférfiasodás, azzal már azt is mondjuk, hogy az az igazi, amikor még a férfiak nem nőiesedtek el, a nők nem férfiasodtak el. Ez a rossz kiindulópont. Sok olyan férfiismerősöm van, akiknél az öltözködés a magukról való beszéd fontos eszköze egy olyan kultúrában, ahol a nőknek van inkább joguk önmagukról beszélni. Az öltözködés adhat szabadságot. Nekem például férfinadrágban tanítani nagyon jó érzés: mintha felvenném általa azokat a szerepeket, amelyeket olyan sokáig csak férfiak tölthettek be. Én hordom a nadrágot. Egyébként az én életemben – és szerintem sokak életében – a divat jóval több, mint kiegészítő. Kulturális állásfoglalás. A ruhákkal nagyon gyorsan tudunk üzenni másoknak a számunkra fontos értékekről, a dolgokhoz való hozzáállásunkról. Csak persze ehhez az kell, hogy a másik értse is, amit üzenünk. Az öltözködés hihetetlenül jó játék, amit minden reggel el lehet játszani: milyen képet rakunk össze magunkról reggel? Hogyan mutatjuk meg az aznapi hangulatunkat, terveinket az összeállításunkkal? Nekem a nehezebb napokon a reggeli öltözet kialakítása az „én-idő”: nagyon sok energiát ad.
 
– Mi lesz a 2018/2019-es téli divat, és milyen trendek várhatóak 2019-re?

– Sokat emlegetik ma a divatiparban, hogy trendekről lassan nincs értelme beszélni: túl gyorsan változnak a trendek, a kollekciók túl hamar válnak elérhetővé. És hozzánk is eljutnak: a fast fashion márkák kínálatában ugyanis ezek nálunk is megjelennek. Néhány elemet nyilván ki lehet emelni, de a fenntarthatóság és megbízható minőség szempont marad. Divatos például az állatminták teljes palettája a leopárdmintától a zebracsíkig és kígyómintáig. Ehhez kapcsolódóan a western elemei szintén hódítanak a kalapokkal, csizmákkal, rojtos darabokkal, kockás ingekkel. A természetes inspirációk mellett erős ellenpontként jelennek meg a neonszínek, csillámló felületek (akár az előbbi trenddel kombinálva) és a túlméretezett, nem természetes formák: mindez a nyolcvanas évek formavilágából inspirálódik. Én nagyon örülök ennek a trendnek: a nyolcvanas években nőttem fel, imádom a széles vállú darabokat, mosott, magas derekú farmereket. Kicsit a hetvenes évek is velünk marad még: fodros ruhák, ingruhák formájában. Amit viszont nem tudom, hogy át fogunk-e venni, az a báránybőr kabátok divatja. Az én gyerekkoromban annyira elterjedt volt ez a műfaj, talán túl közel van hozzánk, még benne a szekrényeinkben, a szüleink fiatalkori képein. Szóval egyszerre látszik a nagyon természetes és a nagyon mesterséges formák, színek, szabásvonalak iránti igény. Valahogy úgy mondanám, hogy egyszerre lehetünk tehenészlányok-fiúk és „gumicukrok” ezen a télen. Ha követjük a trendeket.

Tőkés Hunor

Keszeg Anna
Divatkutató, kultúrakutató, szakterülete a vizuális kultúra, vizuális kommunikáció, populáris látványkultúra, divatelmélet és divattörténet. Érdeklődési területe a romániai populáris kultúra és a médiakultúra. 1981-ben született Tordán, Franciaországban és Magyarországon végezte tanulmányait. Jelenleg a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karán és a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Politika, Közigazgatás és Kommunikációtudományok Karán oktat.

Tőkés Hunor

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 10., csütörtök

Mémfőszereplő lett a rejtélyes fekete párduc

Egyre több helyen bukkan fel a Bulgáriában megszökött állítólagos fekete párduc: Székelyföldtől a Partiumig szinte nincs olyan közintézmény, állami hivatal, magánvállalat vagy közület, amelyik ne posztolt volna a vadállatot ábrázoló mémet.

Mémfőszereplő lett a rejtélyes fekete párduc
Mémfőszereplő lett a rejtélyes fekete párduc
2025. július 10., csütörtök

Mémfőszereplő lett a rejtélyes fekete párduc

2025. július 10., csütörtök

Kolozsváron lép fel a világ legismertebb cirkusztársulata

Vizuálisan lenyűgöző, az életről és változásról szóló, mélyen szimbolikus történetet mutat be Kolozsváron a Cirque du Soleil. A világhírű kanadai utazócirkusz jövő év áprilisában érkezik a kincses városba OVO című produkciójának újragondolt változatával.

Kolozsváron lép fel a világ legismertebb cirkusztársulata
2025. július 09., szerda

Mutatványosok minden földrészről - Utcazene-fesztivált tartanak Szatmárnémetiben

Utcazene-fesztivált tartanak július 11. és 13. között Szatmárnémetiben. A partiumi város egyik legnépszerűbb kulturális eseménye nemcsak zenei csemegékkel, hanem látványos utcai produkciókkal és pezsgő fesztiválhangulattal várja a közönséget.

Mutatványosok minden földrészről - Utcazene-fesztivált tartanak Szatmárnémetiben
2025. július 07., hétfő

Családias hangulatban alkottak és fedezték fel a tájegység értékeit a kalotaszegi tábor résztvevői

Vannak olyan táborok, ahol az ember már az első pillanattól otthon érzi magát – akár először érkezik, akár visszatérőként lép be a kapun. A kalotaszentkirályi alkotótábor is ilyen hely: barátságok szövődnek, közös élmények és alkotások születnek.

Családias hangulatban alkottak és fedezték fel a tájegység értékeit a kalotaszegi tábor résztvevői
2025. július 07., hétfő

„Nagyon jól érzem magam” – A K2 6550 méteren levő 2-es táborából üzent Varga Csaba (Videó)

Varga Csaba már a 2-es táborban – újságolta hétfőn a Facebook-oldalán a Hazajáró, amely nyomon követi a nagyváradi hegymászó legújabb expedícióját, amelynek célja a világ második legmagasabb csúcsa, a K2 meghódítása.

„Nagyon jól érzem magam” – A K2 6550 méteren levő 2-es táborából üzent Varga Csaba (Videó)
2025. július 06., vasárnap

Nyári kalandok a Csukás Meserádióban – István bácsi felfedező útja a Kárpát-medencében

Idén nyáron nem kell messzire utazni ahhoz, hogy a gyermekek felfedezzék a történelmi Magyarország csodáit – elég, ha bekapcsolják a Csukás Meserádiót, és elindulnak egy varázslatos utazásra István bácsival, Terkával, Vakkanccsal és a Csoda Meseládikával.

Nyári kalandok a Csukás Meserádióban – István bácsi felfedező útja a Kárpát-medencében
2025. július 06., vasárnap

Európai falvak rejtett biológiai sokféleségét tárták fel kutatók

Nemzetközi kutatás keretében vizsgálták, hogy a biológiai sokféleség szempontjából milyen lehetőségeket rejtenek többek között a romániai falvak, valamint azt is, hogy a környező táj hogyan befolyásolja a biológiai sokféleség mintázatait.

Európai falvak rejtett biológiai sokféleségét tárták fel kutatók
2025. július 06., vasárnap

Kisokos szülőknek gyerekeik táboroztatásához

A nyári táborozás akkor válik igazán felhőtlen élménnyé, ha biztonságos körülmények között zajlik. A belügyminisztérium néhány hasznos tanácsot fogalmazott meg a szülőknek arra az esetre, ha gyermekük táborba indul.

Kisokos szülőknek gyerekeik táboroztatásához
2025. július 06., vasárnap

Célokat visznek a gyermekotthonokba a tízéves jótékonysági mozgalom futói

Megannyi sportcipő jutott el az elmúlt évtizedben az anyaországból határon túli gyermekotthonokba az Egy Vérből Vagyunk Alapítvány jótékonysági futásainak köszönhetően. Gui Angéla szerint azonban ennél sokkal fontosabb, hogy célokat és élményt is vittek.

Célokat visznek a gyermekotthonokba a tízéves jótékonysági mozgalom futói
2025. július 05., szombat

35 fok az autóban? Olyan, mintha ittasan vezetnénk

A nyári hőségben az autók utastere könnyedén szaunává válhat , ami komoly biztonsági kockázatot is jelent, ugyanis ha a belső hőmérséklet meghaladja a 35 Celsius-fokot, annak hatása a sofőrre olyan, mintha 0,05 százalékos véralkoholszinttel vezetne.

35 fok az autóban? Olyan, mintha ittasan vezetnénk