Problémás Ponta-kormányok

A miniszterelnök szavait ugyanakkor nyugodtan sorolhatjuk a vágyvezérelt gondolkodás – angolul wishful thinking – kategóriába, mivel egy kormányfőre és kormányára mindenképpen rossz fényt vet, ha a kabinet egyik tagjáról kiderül: törvénytelenséget követett el, és ezt bírósági ítélet is megerősíti.
Már csak azért is, mert mind a tavaly májusban bizalmatlansági indítvány révén hatalomba került első, mind a tavalyi választásokon aratott kétharmados győzelem után beiktatott Ponta-kormányban meglehetősen sok problémás miniszter volt. Némi iróniával azt is mondhatnánk, hogy nehéz eldönteni: a miniszterelnök válogat ilyen szerencsétlen módon, vagy egyszerűen csak az a helyzet, hogy a jelenlegi felhozatalban nemigen akad olyan politikus, akiről előbb-utóbb ne derülne ki valamilyen szélhámosság.

Miniszter mint fogyóeszköz

Az első Ponta-kormány egyik jellemzője az volt, hogy szinte fogyóeszköznek számítottak a miniszterek. Először, kinevezése után alig néhány nappal kiderült, hogy a művelődési tárcát vezető Bihar megyei szociáldemokrata politikus, Ioan Mang plagizált – egy folyóiratban megjelent cikkéről bizonyosodott be, hogy jelentős részét egyszerűen egy másik műből másolta –, ezért távoznia kellett tisztségéből. Mangot egyébként már eleve azért kellett miniszterré kinevezni, mert az eredeti jelöltet, Corina Dumitrescut is plágiummal vádolták meg.

Problémásnak bizonyult a kormánystratégiákért és a civil társadalommal való kapcsolattartásért felelős tárca nélküli miniszteri tisztségbe kiszemelt Victor Alistar is, aki szintén összeférhetetlenség-gyanús volt: korábban egy időben volt a Közalkalmazottak Országos Ügynökségének szóvivője, és folytatott ügyvédi magánpraxist, az ezért járó, mindenféle köztisztség betöltésétől való hároméves eltiltás pedig még nem járt le, így ő sem lehetett kormánytag.

Később Mircea Diaconu liberális művelődési miniszternek is összeférhetetlenség miatt kellett távoznia. A nyomozati anyag szerint Diaconu 2007-ben a bukaresti Nottara Színház igazgatójaként több szerződést is kötött saját feleségével, akit rendezőként és szcenográfusként is alkalmazott egyes darabok színpadra állításában, majd ugyanazon év augusztusában az általa elnökölt bírálóbizottság szintén a feleségét alkalmazta a színház megüresedett rendezői posztjára – olyan körülmények között, hogy Diaconu tudatában volt annak, hogy a felesége lesz az egyedüli jelentkező. Nem ez Diaconu egyetlen összeférhetetlenségi ügye. Az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) azt is megállapította, hogy a színész-politikus 2008 decemberétől jogellenesen volt egyszerre szenátor és a közintézménynek minősülő Nottara Színház igazgatója. Ennek nyomán tavaly júniusban ő is távozott a kormányból.

Augusztusi csillaghullás

Augusztus hatodikán volt a leglátványosabb „csillaghullás\": a Traian Băsescu leváltását célzó népszavazás kapcsán a pártjaik által a választói névjegyzék meghamisítására vonatkozó követelések miatt távozott a kormányból Ioan Rus belügyminiszter és Victor Paul Dobre közigazgatásért felelős tárca nélküli miniszter, egyéb okokból lemondott Lucian Isar üzleti környezetért felelős miniszter is, Andrei Marga külügyminisztert pedig Ponta kormányfő menesztette.

Októberben Vasile Cepoi egészségügyi miniszter mondott le. A tárcavezető azt követően jelentette be távozását, hogy európai uniós források jogosulatlan felhasználása miatt az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) vizsgálatot kért ellene az Országos Korrupcióellenes Ügyosztálytól (DNA). Cepoi 2010-ben a Iaşi megyei egészségügyi igazgatóság vezetőjeként partnerségi megállapodást írt alá, az Európai Unió Humánerőforrás-fejlesztő Ágazati Operatív Programjának (POSDRU) keretében lebonyolított, a romániai egészségügyi rendszer fejlesztését célzó pályázatban való részvételre a helyi Amfiteatru Alapítvánnyal, a Romániai Orvosi Kamarával, a Iaşi-i Orvostudományi Egyetemmel, valamint az Info Educaţia Kft.-vel. Később aztán Cepoit és a feleségét is alkalmazták a projekt lebonyolítására, így mind az alapítványtól, mind az egyetemtől, mind a magánvállalkozástól fizetést kaptak. A miniszter és felesége összesen 191 726 lejt (42 440 eurót) vett fel fizetés gyanánt.

Fenechiu, a csapás

A második Ponta-kormány megalakulása már olajozottabban ment, a tárcavezetők közül Mona Pivniceru liberális párti igazságügy-miniszter távozott márciusban, mivel kinevezték alkotmánybíróvá – igaz, a botrány ezt követően sem maradt el, mivel Ponta ügyvivő igazságügy-miniszteri minőségében azt a Laura Codruţa Kövesi korábbi legfőbb ügyészt nevezte ki az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály  élére, akit a liberálisok Traian Băsescu emberének tartanak, és úgy vélik, hogy politikai alapon rendelt el vizsgálatot a kormányzó USL több politikusa ellen. A viták nyomán a PNL lemondott az igazságügyi tárcáról.

Kétségtelen ugyanakkor, hogy az egyik legsúlyosabb csapást Fenechiu ügye jelenti Ponta számára, hiszen eddig még nem fordult elő, hogy hivatalban lévő minisztert ítéltek – még ha nem jogerősen is – börtönbüntetésre. A változatosság kedvéért ugyanakkor a helyére kijelölt, a közlekedési tárcát 2012 májusa és decembere között irányító Ovidiu Silaghi is problémás: az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) még tavaly állapította meg róla, hogy miniszteri mandátuma alatt 206 ezer lejnyi jövedelme eredetét nem tudta igazolni, ezért az összeg elkobzását javasolta. A nagyváradi táblabíróság ugyan Silaghi javára döntött, ugyanakkor Ponta a decemberi választásokat követően épp az ANI vádjai miatt hagyta ki második kormányából. Silaghi egyébként bíróságon támadta meg az ANI összeférhetetlenségre vonatkozó döntését, amit azonban a bukaresti ítélőtábla elutasított, így a politikus fellebbezése nyomán az ügyben a legfelsőbb bíróságnak kell döntenie. A tárgyalás időpontját 2014. április 11-ére tűzték ki.