Negyed évszázada tért vissza Románia a kétkamarás parlamenthez

Iliescu, a Román Kommunista Párt egy – Nicolae Ceauşescu pártfőtitkárt bíráló és emiatt félreállított – volt vezetőségi tagja, a diktátor elűzése után megalakult Nemzeti Megmentési Front (FSN) vezetőjeként, 1989 decemberében ragadta magához a hatalmat. A szociáldemokrata politikust szintén 1990. május 20-án választották meg Románia elnökévé.

Az MTI tudósítása szerint Iliescu az 1989-es decemberi romániai forradalmat, az 1990. május 20-ai első szabad választást, és 1991. december 8-át, az első parlament által kidolgozott új alkotmány népszavazással történt elfogadásának napját nevezte a román jogállam és demokrácia sorsdöntő mérföldköveinek, amelyek lehetővé tették Románia „visszatérését az európai közösséghez\".

Az 1990-es év elején a románok többsége hatalmas szimpátiával viszonyult Iliescuhoz és a FSN-hez, amely „megszabadította\" őket a zsarnokságtól és nélkülözéstől, az újjászerveződött történelmi pártok – a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (PNŢCD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) – azonban „igazi\" rendszerváltást követeltek.

Az ellenzéki tüntetések hatására 1990 februárjában „kompromisszumos\" megoldásként – ugyancsak Ion Iliescu elnökletével – létrehoztak egy átmeneti törvényhozó testületet, az Ideiglenes Nemzeti Egységtanácsot (CPUN), amelynek felét azonban a FSN adta, és másik felén osztoztak a történelmi és az újonnan létrejött pártok.

Az 1990. május 20-ai választásokat a CPUN márciusban hozott 92-es számú törvényrendelete alapján szervezték meg, azóta is példátlanul magas, 86 százalékos választói részvétel közepette. Ion Iliescut a voksok 85 százalékával választották államfővé, míg Radu Câmpeanu, a PNL jelöltje a – főleg magyarlakta térségekből származó – voksok 11 százalékát, Ion Raţiu, a PNŢCD jelöltje pedig a szavazatok 4 százalékát szerezte meg. Mivel a választási törvény nem szabott meg parlamenti küszöböt, a szenátusban 9, a képviselőházban pedig 17 politikai alakulat jutott képviselethez. A képviselőházba további tíz kisebbségi szervezet jelöltje kedvezményes eljárással jutott be.

A kétharmados győzelmet arató FSN mögött az RMDSZ volt a második legjelentősebb politikai erő az első szabadon választott parlamentben. A magyar érdekképviseletre leadott egymillió szavazat (a voksok mintegy 7,3 százaléka) a 119 tagú szenátusban 12 mandátumot, míg a 396 tagú képviselőházban 29 mandátumot eredményezett.

Az 1990-ben megválasztott első posztkommunista parlamentet alkotmányozó nemzetgyűlésként, kétéves mandátummal választották meg. Az általa kidolgozott, a többpártrendszert, kétkamarás parlamentet és félig elnöki, félig parlamentáris köztársaságot jogilag is szentesítő új román alkotmányt az 1991. december 8-án lebonyolított népszavazáson a FSN támogatóinak voksával (77 százalék) fogadták el. A monarchia visszaállítását szorgalmazó történelmi pártok, illetve a Románia nemzetállami meghatározását kifogásoló erdélyi magyarok (20,4 százalék) nem szavazták meg az új román alkotmányt.