Meddig marad érvényben a schengeni egyezmény?

Erre Németország szerint biztonsági okokból is sürgősen szükség van, és „kifejezetten ezt írja elő a schengeni határkódex”. Határellenőrzést vezetett be Ausztria is a magyar, a szlovén, az olasz és a szlovák, Szlovénia pedig a magyar határon, Franciaország ugyanakkor közölte: ő sem fog habozni átmenetileg visszaállítani, amennyiben az szükségessé válik.

Harminc éve, 1985. június 14-én írta alá az Európai Közösségek öt tagállama az egymás közötti határaik ellenőrzésének megszüntetéséről szóló szerződést. A határok nélküli belső közlekedést biztosító schengeni övezet ma már 26 országra terjed ki. Az Európai Unió négy alapvető szabadsága egyikének a személyek szabad mozgása számít. Az erre vonatkozó legfontosabb szerződést az alig ötszáz lelket számláló luxemburgi Schengen városkában, a Mosel folyón horgonyzó Princesse Marie-Astrid hajó fedélzetén írták alá Németország, Franciaország, valamint a három Benelux-állam – Belgium, Hollandia és Luxemburg – képviselői.

A megállapodás célja az volt, hogy egyszerűsítsék állampolgáraik ellenőrzését az egymás közti határokon. A schengeni egyezmény mérföldkő volt az európai integráció elmélyítésében, mert megszűnt az EU-országok állampolgárainak ellenőrzése a belső határokon. Ugyanakkor az EU-tagállamok más országokkal szomszédos határain fokozott belépési ellenőrzés van érvényben, mert a külső határok védelme a teljes schengeni térség védelme. A szerződés többek között előírja a repülőtereken és a kikötőkben a schengeni térség polgárainak elkülönítését a térségen kívülről érkező utasoktól, a vízumszabályok egységesítését, a határőrizeti szervek közötti jogi és bűnüldözési együttműködést is.

A „schengeni országok” lakói az övezeten belül útlevél nélkül, személyi dokumentumokkal mozoghatnak, míg a külső államok polgárai legtöbb esetben vízummal, néhány környező országból ingyenes vízummal utazhatnak be oda. Biztonsági okokból számítógépes információs hálózat is működik, amely a tagországok rendőrségei, nyomozó szervei és vámhatóságai között teremt összeköttetést. A teljes jogú taggá válás csak az egyezmény által előírt technikai feltételeknek való megfelelés után lehetséges.

Az EU-tagok közül Ciprus, Románia és Bulgária nem tagja az övezetnek. Utóbbi két országot 2011-ben a soros magyar EU-elnökség alatt az unió technikailag felkészültnek nyilvánította a csatlakozásra, az időpontról azonban még nem döntöttek. A schengeni szerződés lehetőséget ad arra, hogy ha egy tagállam fenyegetve érzi belső biztonságát, közrendjét (terrorveszély, nagyszabású diplomáciai vagy sportrendezvény esetén), egy hónapra visszaállíthassa a határellenőrzést.

Az elmúlt évtizedben erre többször is sor került: egyebek közt Franciaország 2005-ben a londoni merényletet követően, Németország a 2006-os labdarúgó-világbajnokság, Ausztria a közös osztrák–svájci rendezésű 2008-as labdarúgó Európa-bajnokság ideje alatt élt ezzel a lehetőséggel. A 2011-es „arab tavasz” után, az észak-afrikai térségből megindult menekülthullám, az EU-ba történő (elsősorban illegális) bevándorlás, és a menekültek nagyszámú beáramlása miatt több alkalommal is felmerült a schengeni övezet működésének reformja.

2013-ban az uniós belügyminiszterek hivatalosan is jóváhagyták a közös európai menekültügyi rendszer jogszabálycsomagját, s elfogadták a schengeni övezet igazgatási rendjének új előírásait, egyebek között a belső határellenőrzés ideiglenes visszaállításának szabályait. Tavaly ősszel a menekültek tovább növekvő számát figyelembe vevő új eljárási szabályokat és célkitűzéseket fogadtak el, amelyek szerint szorosabbra vonnák a schengeni övezet külső határainak őrizetét is.