Lelátó-kilátások. A stadionépítési nagyüzem közepette nem törekednek a nyereséges befektetésre
Fotó: Erdély Bálint Előd
A polgármesteri hivatal áll nyerésre a megyei önkormányzattal szemben a temesvári stadionépítések „versenyében”. Hiszen miközben elkészült a város által tervezett, teljesen új, több mint 10 ezer férőhelyes moduláris sportlétesítmény látványterve, a megyei tanácselnök beismerte, hogy a régi nagy stadion helyén elképzelt új aréna – mely az ország második legnagyobb „futballszentélye” lenne – megvalósulását megakasztották a kormány megszorító intézkedései. Az elmúlt bő évtizedben tucatnyi új stadion épült Romániában, és ugyanennyi áll a tervezési folyamat valamilyen szakaszában. Ám a közpénzből megvalósult projektek közös átka, hogy a „voksbarát” beruházások pénznyelővé váltak. Pedig nyereséget is hozhatnának, ha ésszel tervezik meg őket.
2023. augusztus 26., 17:592023. augusztus 26., 17:59
2023. október 27., 13:222023. október 27., 13:22
Képben vagyunk a „legó” stadion tervezésével – közölte kedden Facebook-oldalán Cosmin Tabără, Temesvár alpolgármestere. A liberális (PNL) politikus szerint a több mint 10 ezer néző befogadására alkalmas, beton alapú, fém- és könnyűszerkezetes, moduláris, azaz összeilleszthető elemekből álló (innen ered a legó elnevezés) új aréna iratcsomója hétfőn a városrendezési bizottság asztalára került, és hamarosan nekifognak az engedélyek beszerzésének, illetve a részletekbe menő tervezésnek.
Cosmin Tabără úgy véli, ha valamennyi illetékes hatóság megérti a 2018 óta dédelgetett, a jelenlegi ellenzéki polgármester, Dominic Fritz (USR) által is „láttamozott” projekt fontosságát, a Buziásfürdői úton építendő sportlétesítmény – amely az alpolgármester szerint jellegzetesen temesvári lesz, a sajátos tematika azonban egyelőre meglepetés – építése már év végén, legkésőbb jövő év elején elrajtolhat.
Közben szintén idén májusban érkezett a hír, hogy elkészült a város régi nagy arénája, a Dan Păltinișanu-stadion helyén építendő új létesítmény megvalósíthatósági tanulmánya. Ez már a Temes Megyei Tanács „biznisze” – övék a terület –, és jóval grandiózusabb, mint a polgármesteri hivatal projektje:
A kormány megszorító intézkedései hátráltatják az új Dan Păltinișanu-stadion megépítését
Fotó: Látványterv
Alin Nica, a megyei tanács liberális elnöke májusban még úgy fogalmazott, az általa vezetett önkormányzat minden tőle telhetőt, függőt megtett, készen áll a régi építmény lebontására, a terület előkészítésére, a közművesítésre, és felkérte a bukaresti kormányt, hogy gyorsítsa fel a műszaki-gazdasági mutatók elfogadásáról szóló eljárást, és adjon zöld jelzést a munkálatok elkezdésének.
Az új, multifunkcionális stadiont ugyanis nagyrészt állami költségvetésből, az Országos Befektetési Társaság (CNI) finanszírozása révén tervezik megépíteni, a megyei tanács 7 millió eurós önrésszel száll be. Tehát a döntés az immár a Szociáldemokrata Pártot (PSD) képviselő Marcel Ciolacu vezette kormány kezében van. Amely viszont az óriási költségvetési hiány láttán éppen megszorításokat vezet be, ezeket pedig bizony a temesvári nagy álom is megsínyli.
A minap maga Alin Nica is elismerte, hogy a „nadrágszíj-megszorítás” hátráltatja a hosszú évek óta várt új aréna megvalósítását. A megyeelnök hibásnak, elfogadhatatlannak nevezte a megszorításokat. Nehezményezte, hogy miközben a megyei önkormányzat régóta készen áll a terv megvalósítására, a szükséges összeget elkülönítették a költségvetésben, Bukarest többször is gáncsot vetett a projektnek.
Amely egyébként az idén 60 éves régi stadion újjászületését jelentené. A szebb időket is megélt Dan Păltinișanut tavaly májusban zárták be, miután a világítási rendszer felmondta a szolgálatot a Temesvári Poli egyik másodosztályos mérkőzésén, amelyet emiatt zöldasztalnál 3–0-ra elveszített a hazai csapat. De a csaknem 33 ezer férőhelyes létesítmény lelátói is szörnyű állapotban voltak már.
A régi Dan Păltinișanu-stadiont tavaly zárták be
Fotó: Glsa.ro
A Poli ugyanis a Liga 2 elmúlt idényében kiesett a harmadosztályba, akárcsak a város másik, egykoron neves együttese, a Ripensia.
Egyébként május végén több ezer temesvári tett eleget a Béga-parti szurkolókat tömörítő Druckeria egyesület felhívásának: sportpályákká „alakították” a belvárost, így tiltakozván a sportlétesítmények, -beruházások hiánya ellen. Ugyanis sokan a sportinfrastruktúra hiányosságaival magyarázzák a nagy futballhagyományokkal rendelkező városban tapasztalt „haldoklást”. Viszont a legtöbben eggyel, a régi aréna újjáépítésével is „megelégednének”, de emellett új sportcsarnokot is kérnek, számos meglévő sportközpont felújítását, új pályák és termek megépítését a gyerekek számára.
Több ezer temesvári tett eleget csütörtökön a bánsági város szurkolóit tömörítő Druckeria egyesület felhívásának: sportpályákká „alakították” a belvárost, így tiltakozván a sportlétesítmények, -beruházások és -infrastruktúra hiánya ellen.
Eközben a Polinál a neves egykori kapust, Costel Pantilimont nevezték ki a klub élére, aki „nulláról”, de nagy reményekkel indult. A volt válogatott reményét fejezte ki, hogy legalább a „legó” stadion elkészül 2027-ig, a nagy aréna megvalósulásában kevésbé bízik. „Nagy a frusztráció... Egy olyan város, mint Kolozsvár, rendezte sorait, akárcsak Craiova, amelynek szintén két csapata van az élvonalban.
– szólt Pantilimon befejezetlen nyilatkozata, mellyel az örök rivális UTA már megépült új stadionjára utalt.
Bár az aradiaknak is többéves késést kellett elviselniük, az új, 12 ezer férőhelyes, a helyi önkormányzat által 14 millió euróból megépített Neuman Ferenc-arénát 2020-ban átadták, és az élvonalba éppen akkor visszajutott piros-fehér klub rajongói – a pandémia miatti megszorítások lejártával – legtöbbször megtöltik kedvenceik hazai meccsén a lelátókat.
Aradon 2020 óta örülnek az új stadonnak, amely élvonalbeli meccseknek ad otthont, legtöbbször telt házzal
Fotó: Facebook/Arad polgármesteri hivatala
De az elmúlt bő egy évtizedben csak Bukarestben négy új stadion épült. Az ország sportjelképét, a Nemzeti Arénát 2011-ben adták át, 55 635 férőhelyes, és 235 millió euróba került. A Gsp.ro bukaresti sportportál egyik korábbi „stadion-összefoglalója” szerint a 2020-ban átadott Diadalív arénáért (8200 férőhelyes) 24 millió eurót fizettek, a Ghencea (2021, 31 200) 95 millióba „fájt”, a Giulești (2022, 14 000) pedig 37 millió euróba.
De a vidék sem maradt le: Kolozsvár (Kolozsvár Aréna, 30 200 férőhely, 2011-ben adták át, 45 millió euróba került), Ploiești (Ilie Oană, 15 ezer, 2011, 18 millió), Craiova (Ion Oblemenco, 321 ezer, 2017, 52 millió), Târgu Jiu (Tudor Vladimirescu, 12 500, 2019, 28 millió), Sepsiszentgyörgy (Sepsi Aréna, 8400, 2021, 25 millió) és Nagyszeben (Városi, 12 300, 2022, 32 millió) is új focilétesítményt kapott.
A város csapata, a Chindia ugyanis 2019-es élvonalba jutása óta négy évet húzott le idegenben (hazai meccseiket Ploiești-en játszották), mert a helyi hatóságok még ugyanabban az évben bejelentették: felújítják a helyi arénát. Bár eleinte 8–10 hónapos munkálatokról beszéltek, a beavatkozás négy éven át húzódott, a 6,7 millió eurós költségvetés végül 15 milliósra duzzadt, miközben 12 ezresről 9 ezresre csökkentették a befogadóképességet. A várva várt pillanat, a Chindia első valódi hazai Liga 1-es meccse pedig egyelőre az utolsó is volt, hiszen az alsóház utolsó fordulójában a Voluntari ellen jegyzett döntetlen egyúttal a Chindia kiesését is jelentette.
De itt még nincs vége: miközben a helyi hatóságok évekig húzták-nyúzták, aztán valahogy véghez vitték az Eugen Popescu-stadion felújítását, a megyei tanács elnöke, Corneliu Ștefan (PSD) még tavaly bejelentette: teljesen új arénát építenek (a CNI támogatásával), amely 12 ezer férőhelyes lesz, és mintegy 65 millió euróba kerül...
Nekimennek. Tucatnyi új stadion épült az elmúlt bő egy évtizedben Romániában, és legalább ugyanennyi áll tervezés alatt
Fotó: Gábos Albin
Bukarestben a Dinamo-stadion kerülhet sorra (25 ezer, 100 millió), de Nagyváradon is régóta megy az ötletelés-nyilatkozgatás egy 14–16 ezer férőhelyes új létesítményről, akárcsak Brassóban egy 25 ezer néző befogadására alkalmas új komplexumról. Galacon és Botoșani-ban stadionfelújítási projekt van napirenden, de Alexandria és Slatina is kaphat kisebb, új arénát.
Miközben a sportbarátok javarészt természetesnek, a lemaradás elengedhetetlen megszüntetéseként értékelik, ha városuk új, modern focilétesítményt kap, örök háborgást szül a „kívülállók” körében, hogy a rengeteg pénzt miért nem kórházak, iskolák, utak, stb. felújítására költik. Elégedetlenségüket alátámasztják azok az adatok is, miszerint nemcsak egy futballaréna megépítése kerül sok pénzbe, hanem fenntartása is.
A Kolozsvár Aréna is veszteségesen működik
Fotó: Facebook/Cluj Arena
Amint a Panorama.ro portál vonatkozó cikkéből kiderül, a közpénzből felépített stadionok működtetői képtelenek nyereséget termelni. Például a Nemzeti Aréna tavaly csupán 6 millió lejt hozott a fenntartó bukaresti polgármesteri hivatalnak, miközben 17 milliót kellett rá költeni. A Kolozsvár Aréna a többiekhez képest még jól áll a 4,35/7,47 millió lejes mérleggel a portál adatai szerint, miközben például a craiovai Ion Oblemenco 2 millió/11 millió, a Târgu Jiu-i létesítmény pedig 290 ezer/2,1 millió lejes arányt „produkált” tavaly.
Pedig szakértők szerint az ésszel megtervezett stadionok nemcsak a sportrajongók – anyagilag veszteséges, ám politikailag szavazatszerző – kiszolgálására lennének jók, hanem pénzt is hozhatnának a teljes közösségnek. Ehhez azonban a létesítményeknek sokkal többről kellene szólniuk, mint „csak a foci”.
Rávilágítottak. A gazdasági adatok elkeserítőek: a közpénzből épített új stadionok veszteségesen működnek
Fotó: Gábos Albin
zsúfolt nagyvárosokban értékesíteni lehetne hét közben a parkolóhelyeket, szálloda, vendéglő, konditerem, kiadható irodahelyiségek „hozzácsatolása” a komplexumhoz újabb jelentős bevételforrás lehetne, akárcsak a stadionnév értékesítése; ugyanakkor olyan szolgáltatásokat kellene nyújtani a sportesemények közben a kilátogató szurkolók számára, hogy a drukkerek ne csak a belépőt vásárolják meg, hanem a stadionban is költekezzenek. A lényeg, hogy az aréna ne csak a hétvégi meccs idején nyíljon meg, hanem folyamatos élet, aktivitás legyen benne, amiért mások fizetnek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A címvédő Győri Audi ETO KC 29-28-ra legyőzte a dán Esbjerget a női kézilabda Bajnokok Ligája budapesti négyes döntőjének szombati első elődöntőjében.
Szigorú játékvezetőként jellemzi a nagykárolyi Kovács Istvánt az RMC Sport francia sportportál, amely abból az alkalomból közölt rövid portrét a partiumi sípmesterről, hogy ő vezeti a Bajnokok Ligája szombat esti d
Megnyerte a bajnoki címet a Nagyváradi VSK vízilabda-csapata, miután a bajnoki finálé mindent eldöntő ötödik mérkőzésén Bukarestben felülmúlta a címvédő Steaua együttesét.
Egyenlített a Nagyváradi VSK a román vízilabda-bajnokság döntőjében a címvédő Steaua ellen, így a bajnoki cím sorsa a május 31-ei ötödik mérkőzésen dől el.
A 2026-os női, illetve férfi korosztályos világbajnokságok közül háromra nyújtott be rendezési pályázatot a Román Jégkorongszövetség (FRHG) bukaresti, illetve székelyföldi helyszínekkel.
Sok játékosban csalódott Diószegi László, a román labdarúgó élvonaltól búcsúzó Sepsi OSK elnöke.
Egy-egy arany- és ezüstérmet nyert a magyar utánpótláskorú úszók országos bajnokságán az Erdélyből áttelepült Nagy Nándor, de júniusban még nem képviselheti Magyarországot a korosztályos Euróba-bajnokságon.
Az egyformán újonc Csongvai Áron és Vitális Milán is bekerült a magyar labdarúgó-válogatott keretébe, amely a júniusi barátságos mérkőzésekre készül.
Hétfő délben bejelentette visszavonulását a magyar labdarúgó-válogatottból Gulácsi Péter, a nemzeti csapat elsőszámú kapusa. A 35 éves hálóőr a legutóbbi a közösségi oldalára feltöltött videóban jelentette be döntését.
Vasárnapi vereségével a Sepsi OSK búcsúzott a román labdarúgó-bajnokság élvonalától, nyolc évvel azután, hogy – a nulláról építkezve – feljutott a legjobbak közé, s ez idő alatt két-két Román Kupa-, illetve Szuperkupa-győzelmet aratott.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!