Két új stadiont kaphat a „harmadosztályos” város, miközben mindenhol ráfizetéses a fejetlen arénaépítés

Képben vagyunk a „legó” stadion tervezésével – közölte kedden Facebook-oldalán Cosmin Tabără, Temesvár alpolgármestere. A liberális (PNL) politikus szerint a több mint 10 ezer néző befogadására alkalmas, beton alapú, fém- és könnyűszerkezetes, moduláris, azaz összeilleszthető elemekből álló (innen ered a legó elnevezés) új aréna iratcsomója hétfőn a városrendezési bizottság asztalára került, és hamarosan nekifognak az engedélyek beszerzésének, illetve a részletekbe menő tervezésnek.

Cosmin Tabără úgy véli, ha valamennyi illetékes hatóság megérti a 2018 óta dédelgetett, a jelenlegi ellenzéki polgármester, Dominic Fritz (USR) által is „láttamozott” projekt fontosságát, a Buziásfürdői úton építendő sportlétesítmény – amely az alpolgármester szerint jellegzetesen temesvári lesz, a sajátos tematika azonban egyelőre meglepetés – építése már év végén, legkésőbb jövő év elején elrajtolhat.

A májusban, harmadik nekifutásra kiválasztott kivitelező csaknem 24 millió eurót kap, miután az első két kiírásra végül nem jelentkeztek az érdeklődő cégek az alacsonynak tartott pénzösszeg (17, majd 22 millió euró) miatt.

Közben szintén idén májusban érkezett a hír, hogy elkészült a város régi nagy arénája, a Dan Păltinișanu-stadion helyén építendő új létesítmény megvalósíthatósági tanulmánya. Ez már a Temes Megyei Tanács „biznisze” – övék a terület –, és jóval grandiózusabb, mint a polgármesteri hivatal projektje:

a 32 ezer férőhelyesre tervezett új aréna az ország második legnagyobb stadionja lenne a bukaresti Nemzeti Aréna után, és csaknem 140 millió euróból épülne meg.

Alin Nica, a megyei tanács liberális elnöke májusban még úgy fogalmazott, az általa vezetett önkormányzat minden tőle telhetőt, függőt megtett, készen áll a régi építmény lebontására, a terület előkészítésére, a közművesítésre, és felkérte a bukaresti kormányt, hogy gyorsítsa fel a műszaki-gazdasági mutatók elfogadásáról szóló eljárást, és adjon zöld jelzést a munkálatok elkezdésének.

Az új, multifunkcionális stadiont ugyanis nagyrészt állami költségvetésből, az Országos Befektetési Társaság (CNI) finanszírozása révén tervezik megépíteni, a megyei tanács 7 millió eurós önrésszel száll be. Tehát a döntés az immár a Szociáldemokrata Pártot (PSD) képviselő Marcel Ciolacu vezette kormány kezében van. Amely viszont az óriási költségvetési hiány láttán éppen megszorításokat vezet be, ezeket pedig bizony a temesvári nagy álom is megsínyli.

A minap maga Alin Nica is elismerte, hogy a „nadrágszíj-megszorítás” hátráltatja a hosszú évek óta várt új aréna megvalósítását. A megyeelnök hibásnak, elfogadhatatlannak nevezte a megszorításokat. Nehezményezte, hogy miközben a megyei önkormányzat régóta készen áll a terv megvalósítására, a szükséges összeget elkülönítették a költségvetésben, Bukarest többször is gáncsot vetett a projektnek.

Amely egyébként az idén 60 éves régi stadion újjászületését jelentené. A szebb időket is megélt Dan Păltinișanut tavaly májusban zárták be, miután a világítási rendszer felmondta a szolgálatot a Temesvári Poli egyik másodosztályos mérkőzésén, amelyet emiatt zöldasztalnál 3–0-ra elveszített a hazai csapat. De a csaknem 33 ezer férőhelyes létesítmény lelátói is szörnyű állapotban voltak már.

Nem kérdés, hogy a nagy futballhagyományokkal rendelkező Temesvár megérdemel egy új stadiont, a kettő egyszerre viszont még a sportrajongók számára is soknak tűnhet. Főleg annak tudatában, hogy a bánsági városnak jelenleg nemhogy a fociélvonalban, de még a másodosztályban sincs képviselője.

A Poli ugyanis a Liga 2 elmúlt idényében kiesett a harmadosztályba, akárcsak a város másik, egykoron neves együttese, a Ripensia.

Egyébként május végén több ezer temesvári tett eleget a Béga-parti szurkolókat tömörítő Druckeria egyesület felhívásának: sportpályákká „alakították” a belvárost, így tiltakozván a sportlétesítmények, -beruházások hiánya ellen. Ugyanis sokan a sportinfrastruktúra hiányosságaival magyarázzák a nagy futballhagyományokkal rendelkező városban tapasztalt „haldoklást”. Viszont a legtöbben eggyel, a régi aréna újjáépítésével is „megelégednének”, de emellett új sportcsarnokot is kérnek, számos meglévő sportközpont felújítását, új pályák és termek megépítését a gyerekek számára.

Pezseg a művelődési élet, haldoklik a sport – Ezrek tüntettek Temesváron, Európa kulturális fővárosában

Több ezer temesvári tett eleget csütörtökön a bánsági város szurkolóit tömörítő Druckeria egyesület felhívásának: sportpályákká „alakították” a belvárost, így tiltakozván a sportlétesítmények, -beruházások és -infrastruktúra hiánya ellen.

Eközben a Polinál a neves egykori kapust, Costel Pantilimont nevezték ki a klub élére, aki „nulláról”, de nagy reményekkel indult. A volt válogatott reményét fejezte ki, hogy legalább a „legó” stadion elkészül 2027-ig, a nagy aréna megvalósulásában kevésbé bízik. „Nagy a frusztráció... Egy olyan város, mint Kolozsvár, rendezte sorait, akárcsak Craiova, amelynek szintén két csapata van az élvonalban.

– szólt Pantilimon befejezetlen nyilatkozata, mellyel az örök rivális UTA már megépült új stadionjára utalt.

Bár az aradiaknak is többéves késést kellett elviselniük, az új, 12 ezer férőhelyes, a helyi önkormányzat által 14 millió euróból megépített Neuman Ferenc-arénát 2020-ban átadták, és az élvonalba éppen akkor visszajutott piros-fehér klub rajongói – a pandémia miatti megszorítások lejártával – legtöbbször megtöltik kedvenceik hazai meccsén a lelátókat.

De az elmúlt bő egy évtizedben csak Bukarestben négy új stadion épült. Az ország sportjelképét, a Nemzeti Arénát 2011-ben adták át, 55 635 férőhelyes, és 235 millió euróba került. A Gsp.ro bukaresti sportportál egyik korábbi „stadion-összefoglalója” szerint a 2020-ban átadott Diadalív arénáért (8200 férőhelyes) 24 millió eurót fizettek, a Ghencea (2021, 31 200) 95 millióba „fájt”, a Giulești (2022, 14 000) pedig 37 millió euróba.

De a vidék sem maradt le: Kolozsvár (Kolozsvár Aréna, 30 200 férőhely, 2011-ben adták át, 45 millió euróba került), Ploiești (Ilie Oană, 15 ezer, 2011, 18 millió), Craiova (Ion Oblemenco, 321 ezer, 2017, 52 millió), Târgu Jiu (Tudor Vladimirescu, 12 500, 2019, 28 millió), Sepsiszentgyörgy (Sepsi Aréna, 8400, 2021, 25 millió) és Nagyszeben (Városi, 12 300, 2022, 32 millió) is új focilétesítményt kapott.

Idén Târgoviștén adtak át új stadiont, már-már tragikomikusnak nevezhető, a romániai viszonyokat hűen tükröző körülmények között.

A város csapata, a Chindia ugyanis 2019-es élvonalba jutása óta négy évet húzott le idegenben (hazai meccseiket Ploiești-en játszották), mert a helyi hatóságok még ugyanabban az évben bejelentették: felújítják a helyi arénát. Bár eleinte 8–10 hónapos munkálatokról beszéltek, a beavatkozás négy éven át húzódott, a 6,7 millió eurós költségvetés végül 15 milliósra duzzadt, miközben 12 ezresről 9 ezresre csökkentették a befogadóképességet. A várva várt pillanat, a Chindia első valódi hazai Liga 1-es meccse pedig egyelőre az utolsó is volt, hiszen az alsóház utolsó fordulójában a Voluntari ellen jegyzett döntetlen egyúttal a Chindia kiesését is jelentette.

De itt még nincs vége: miközben a helyi hatóságok évekig húzták-nyúzták, aztán valahogy véghez vitték az Eugen Popescu-stadion felújítását, a megyei tanács elnöke, Corneliu Ștefan (PSD) még tavaly bejelentette: teljesen új arénát építenek (a CNI támogatásával), amely 12 ezer férőhelyes lesz, és mintegy 65 millió euróba kerül...

De emellett a tervezési folyamat valamely szakaszában van a stadionépítési projekt Vajdahunyadon (10 ezer férőhelyes, 64 millió eurós becsült költség), Pitești-en (15 ezer, 100 millió) és Konstancán (18 ezer, 100 millió) is.

Bukarestben a Dinamo-stadion kerülhet sorra (25 ezer, 100 millió), de Nagyváradon is régóta megy az ötletelés-nyilatkozgatás egy 14–16 ezer férőhelyes új létesítményről, akárcsak Brassóban egy 25 ezer néző befogadására alkalmas új komplexumról. Galacon és Botoșani-ban stadionfelújítási projekt van napirenden, de Alexandria és Slatina is kaphat kisebb, új arénát.

Miközben a sportbarátok javarészt természetesnek, a lemaradás elengedhetetlen megszüntetéseként értékelik, ha városuk új, modern focilétesítményt kap, örök háborgást szül a „kívülállók” körében, hogy a rengeteg pénzt miért nem kórházak, iskolák, utak, stb. felújítására költik. Elégedetlenségüket alátámasztják azok az adatok is, miszerint nemcsak egy futballaréna megépítése kerül sok pénzbe, hanem fenntartása is.

Amint a Panorama.ro portál vonatkozó cikkéből kiderül, a közpénzből felépített stadionok működtetői képtelenek nyereséget termelni. Például a Nemzeti Aréna tavaly csupán 6 millió lejt hozott a fenntartó bukaresti polgármesteri hivatalnak, miközben 17 milliót kellett rá költeni. A Kolozsvár Aréna a többiekhez képest még jól áll a 4,35/7,47 millió lejes mérleggel a portál adatai szerint, miközben például a craiovai Ion Oblemenco 2 millió/11 millió, a Târgu Jiu-i létesítmény pedig 290 ezer/2,1 millió lejes arányt „produkált” tavaly.

Pedig szakértők szerint az ésszel megtervezett stadionok nemcsak a sportrajongók – anyagilag veszteséges, ám politikailag szavazatszerző – kiszolgálására lennének jók, hanem pénzt is hozhatnának a teljes közösségnek. Ehhez azonban a létesítményeknek sokkal többről kellene szólniuk, mint „csak a foci”.

Szerencsés lenne, ha egy arénát nemcsak egyetlen csapat használna; koncertek megszervezése mellett lehetőséget kellene teremteni egyéb nagyobb magánrendezvények, üzleti találkozók, cégcsapatépítők, családi események (keresztelők, lakodalmak), amatőr sportösszejövetelek megrendezésére;

zsúfolt nagyvárosokban értékesíteni lehetne hét közben a parkolóhelyeket, szálloda, vendéglő, konditerem, kiadható irodahelyiségek „hozzácsatolása” a komplexumhoz újabb jelentős bevételforrás lehetne, akárcsak a stadionnév értékesítése; ugyanakkor olyan szolgáltatásokat kellene nyújtani a sportesemények közben a kilátogató szurkolók számára, hogy a drukkerek ne csak a belépőt vásárolják meg, hanem a stadionban is költekezzenek. A lényeg, hogy az aréna ne csak a hétvégi meccs idején nyíljon meg, hanem folyamatos élet, aktivitás legyen benne, amiért mások fizetnek.