– nyilatkozta Alin Tișe tanácselnök. Az önkormányzat közleménye szerint – amely a bevételre, tehát nem az esetleges nyereségre-veszteségre tér ki – öt fő kategóriába sorolhatók a nagyobb bevételt eredményező rendezvények. A koncertek-fesztiválok-versenyek szervezői 1 257 819 lejt fizettek, az állandó bérleti szerződések, a konferenciaterem, a VIP-zóna kiadása 1 174 570 lejt termelt, a labdarúgó-mérkőzések (Kolozsvári U, Kolozsvári Olimpia, U21-es futball-Európa-bajnokság) 440 522, a parkolási díjak 436 817, a reklámfelületek pedig 143 570 lejt hoztak a konyhára.

Az események számára kitérve közölték, a Szamos-parti létesítmény 98 rendezvénynek adott otthont, amelyek közül 26 kizárólag sport jellegű volt. A megyei tanács attól sem zárkózott el, hogy összehasonlítsa a számokat a fővárosi Nemzeti Aréna tavalyi mutatóval.

Mint ismeretes, a Kolozsvár Arénát 44 millió euróból építették, míg a Nemzetit a Kolozs Megyei Tanács szerint körülbelül 207 millióból, de más források 235 millió euróra teszik az 55 635 férőhelyes fővárosi aréna építési költségeit. Mindkét létesítményt 2011-ben adták át.

Amint arról beszámoltunk, miközben a sportbarátok javarészt természetesnek, a lemaradás elengedhetetlen megszüntetéseként értékelik, ha városuk új, modern focilétesítményt kap, örök háborgást szül a „kívülállók” körében, hogy a rengeteg pénzt miért nem kórházak, iskolák, utak, stb. felújítására költik. Elégedetlenségüket alátámasztják azok az adatok is, miszerint nemcsak egy futballaréna megépítése kerül sok pénzbe, hanem fenntartása is.

Amint a Panorama.ro portál korábbi cikkéből kiderül, a közpénzből felépített stadionok működtetői képtelenek nyereséget termelni. Eszerint 2022-ben a Kolozsvár Aréna is veszteséges volt, igaz, országos szinten a legkisebb mértékben: a 4,35 millió lejes bevételt „felfalták” az összesen 7,47 millió lejt kitevő kiadások.

Pedig szakértők szerint az ésszel megtervezett arénák nemcsak a sportrajongók – anyagilag veszteséges, ám politikailag szavazatszerző – kiszolgálására lennének jók, hanem pénzt is hozhatnának a teljes közösségnek. Ehhez azonban a létesítményeknek sokkal többről kellene szólniuk, mint „csak a foci”.

Szerencsés lenne, ha egy arénát nemcsak egyetlen csapat használna; koncertek megszervezése mellett lehetőséget kellene teremteni egyéb nagyobb magánrendezvények, üzleti találkozók, cégcsapatépítők, családi események (keresztelők, lakodalmak), amatőr sportösszejövetelek megrendezésére;

ugyanakkor olyan szolgáltatásokat kellene nyújtani a sportesemények közben a kilátogató szurkolók számára, hogy a drukkerek ne csak a belépőt vásárolják meg, hanem a stadionban is költekezzenek. A lényeg, hogy az aréna ne csak a hétvégi meccs idején nyíljon meg, hanem folyamatos élet, aktivitás legyen benne, amiért mások fizetnek.

korábban írtuk

Két új stadiont kaphat a „harmadosztályos” város, miközben mindenhol ráfizetéses a fejetlen arénaépítés

A polgármesteri hivatal áll nyerésre a megyei önkormányzattal szemben a temesvári stadionépítések „versenyében”.