A tantervet felsőoktatási szakemberek, általános és középiskolában magyar gyerekeknek románt oktató pedagógusok állították össze – közölte az államtitkár.

Véleménye szerint jó tanterv készült, amely meghozza a remélt áttörést. A tan-ügyi szakember hozzátette, az elbírálási bizottságnál sem lesznek gondok, így az iskolakezdés után már alkalmazható a megreformált tanterv. Viszont fizikailag lehetetlen, hogy tankönyvek is készüljenek, ezek leghamarabb március–áprilisban kerülhetnek a diákokhoz.

– adott hangot véleményének az államtitkár.

Iskolakezdés: keresik az „arany középutat”

Az egészségügyi és az oktatási minisztérium nézőpontjai nem ütköznek, de vannak kérdések, melyekben eltérnek egymástól – mutatott rá a szeptemberi iskolakezdés kapcsán Kallós Zoltán. Szerinte ez természetes folyamat, hiszen az egészségügyi és az oktatási szakemberek más szempontokból közelítik a kérdést. „Meg kell találni az arany közép-
utat, hogy a gyerekek oktatáshoz való joga semmilyen téren ne sérüljön. A járványgörbe viszont felfelé ível, így a két minisztérium közös rendeletbe foglalja majd, hogy a járványhelyzetben miként működhetnek a tanintézetek” – vázolta a szakpolitikus.

A tanügyben dolgozók 60 százalékos átoltottsága valójában azt jelenti, hogy a pedagógusok körében ennél is nagyobb az immunizáltak száma, mert a kisegítő személyzet alacsonyabb arányban immunizált. Tervezik, hogy folyamatosan tesztelni lehessen azokat a tanárokat, akik nyomós indok, például egészségügyi ok miatt nem vették fel az oltást. Másrészt arra biztatják a pedagógusokat, hogy oltassák be magukat, ha csak valamiért ez nem ellenjavallott.

Szeptember elején a minisztérium találkozót szervez a főtanfelügyelőkkel, akkor a még felmerülő, pontszerű problémákra is megkeresik a megoldást. Az elmúlt másfél évben online vagy hibrid oktatás zajlott, a jó gazdaként dolgozó igazgatók ebben az időszakban elvégezték a kisebb munkálatokat – jelezte Kallós Zoltán.

Pályaorientáció az iskolaelhagyás ellen és a szakoktatásért

Az Eurostat, az Európai Unió statisztikai hivatala közzétette, hogy Romániában 2020-ban 15,6 százalékos volt a korai iskolaelhagyás aránya, enyhén növekedett a 2019-es 15,3 százalékhoz képest. Közben az uniós átlag sokat javult tíz év alatt – 13,8 százalékról 9,9 százalékra csökkent. Többéves összevetésben Románia is javított, hiszen 2015-ben az országban a diákok 19,1 százaléka hagyta abba idő előtt a tanulmányait. Kallós Zoltán kérdésünkre elmondta, a kötelező oktatásból kimaradó fiatalok egy része a szüleivel külföldön tartózkodik, róluk nem tudnak semmit, nem is lehet elérni őket. Viszont

Pedig a munkaerőpiacnak nagy szüksége van ezekre a fiatalokra, éppen ezért a következő tanévtől bevezetik a pályaorientációs tevékenységeket, már hatodik osztálytól szükség van ezekre az eligazításokra – véli a szakpolitikus.

A másik gond, hogy még mindig sokan úgy gondolják, csak akkor érvényesül a gyerek, ha elméleti középiskolát végez, holott sok esetben egy jó szakember sokkal többet keres, mint aki érettségizett, de nincs szakmája. Az uniós ajánlás szerint 40–60 százalékos kellene hogy legyen országos szinten és megyékre elbontva is az elméleti és a szakoktatás aránya, ám ez legjobb esetben is csak 45–55 százalékos.

Másrészt a szakmák egy része nem elég vonzó a fiatalok számára, a textilipar folyamatosan keresi a szakembereket, de a munka nehézsége nincs összhangban a bérezéssel, így hiába hirdetik a helyeket, a gyerekek nem jelentkeznek. „Nem tehetjük meg, hogy az uniós cél elérése érdekében olyan szakmákba kényszerítjük a gyerekeket, ami iránt nincs kereslet” – mondta az államtitkár. A minisztérium azzal próbál segíteni, hogy lerövidítik, egyszerűsítik a különböző szakok akkreditációs folyamatát, hogy az iskolák olyan szakmákat is engedélyeztessenek, melyekre például csak kistérségi szinten van igény.