Fotó: Mediafax
Hiábavaló felháborodás
Az év elején a munkáltatói szövetségek képviselői felháborodottan vették tudomásul, hogy a munkaügyi minisztérium 10 ezerre korlátozza a 2008 során alkalmazható külföldiek számát. Mint mondták, szerintük legalább 50 ezer más országból érkező munkásra lesz idén szüksége a romániai iparnak, szolgáltatói szektornak. Eközben a munkaügyi tárca illetékesei azzal érveltek, hogy 2007-ben 12 ezer külföldit lehetett volna alkalmazni, ám számuk alig érte el a 4500-at. De az érvek nem győzték meg a munkáltatókat, akik tovább tiltakoztak a minisztérium döntése ellen, mondván, a román gazdaság hatalmas munkaerőhiánnyal küzd, több százezer dolgozó hiányzik. A Román Bevándorlási Hivatal napokban közzétett statisztikája azonban a szaktárca álláspontját támasztotta alá, hisz alig több mint 5 ezer külföldi munkavállalót alkalmaztak a hazai cégek. A munkaerő-piaci elemzők pedig szinte teljes mértékben kizárják annak a lehetőségét, hogy ez a szám az év végéig legalább kétszeresére nőne. Mint hangoztatják, masszív alkalmazásokra általában az év első felében szokott sor kerülni. Ugyanakkor – állítják statisztikai adatokra hivatkozva az elemzők – a legtöbb külföldi idénymunkát vállal. Idén a legtöbb munkavállalási engedélyt számukra az építkezések, készruhagyártás, szolgáltatások – szakács, bébiszitter, szállodai alkalmazott – területén bocsátották ki.
A bürokrácia a hibás
A munkáltatók úgy látják, azért nem jöttek be számításaik, s azért dolgozott az előre vetítettnél jóval kevesebb külföldi Romániában, mivel még mindig túl bürokratikus a munkavállalási engedély kiváltása. Előbb az oktatási minisztériumnak kell elismernie a Romániában dolgozni kívánó személy végzettségét igazoló oklevelet – még a munkások esetében. Az oklevelek hitelesítése azonban már a Külügyminisztériumra hárul. A két tárca rábólintását követően kezdődhet csupán el a munkavállalási engedély kiváltásának procedúrája.
Törökjárás Bukarestben
Az 5446 „importált” munkás zöme Bukarestbe érkezett, itt 3464 külföldi vállalt munkát az első félévben. Eközben 29 megyében – köztük Máramaros és Kovászna megye – egyetlen idegen sem dolgozott. Megyékre leosztva pedig igen eltérőek a trendek. A főváros után a legtöbb külföldi Bákó (205), Iaşi (206), Galac (224), Konstanca (594) megyében vállalt munkát. Alig számottevő azok száma, akik Suceava (10), Maros (18), Bihar (22) megyébe érkeztek.
Nemzetiségi leosztásban Bukarestbe a legtöbb török érkezett, számuk elérte az 1707-et. Őket a kínaiak (931), a moldovaiak (232), az egyiptomiak (161), a Fülöp-szigetekiek (70), az izraeliek (62), a libanoniak (30), a szíriaiak (22), az indiaiak (20), az ukránok (19), valamint a vietnamiak (18) követik. Ugyanakkor zömében 30 évesnél fiatalabbak érkeznek Romániába, számuk kiteszi a külföldi munkavállalók felét (2314). A 30 és 40 év közöttiek száma 1843-ra, míg a 40 és 50 év közöttieké 1059-re rúg.
A továbbtanulás és karrierépítés útján elindulva sokakban felmerül a dilemma: egyetemre menni, vagy szerezni egy szakképesítést és belevágni a munka világába? A döntés nem könnyű, és számos tényezőt figyelembe kell venni.