Külföldiek a román piacon

 Hiszen sok romániai is hasonló megfontolásból vállal munkát nyugati országokban, s a távozásukkal megüresedő helyeket egyre nehezebb lesz betölteni az itthon maradottakkal.

Az építkezések terén dolgozik a legtöbb külföldi
Egyelőre a török, kínai és a moldovai köztársaságbeli vendégmunkások fedezték fel maguknak Romániát – ők képezték a túlnyomó többségét annak a 65 224 külföldi munkavállalónak, akiknek romániai munkavállalási engedélye volt a legutóbbi, március végi összesítéskor. A munkaerőpiacon még alig számottevő ez a szám. Ám úgy tűnik, öt év múlva már „észrevehető” szegmensét fogják kitenni a munkavállalóknak.
„Öt év múlva már valamelyest hatni fognak a külföldi munkavállalók a piacra, mivel a munkáltatók egyre gyakrabban kacsingatnak kelet irányába. Középtávon 200–300 ezer idegenre lehet számítani, akik az ország valamennyi megyéjében szétszóródnak” – véli Eugen Rădulescu gazdasági elemző.
A statisztikai adatok szerint jelenleg a moldovai köztársaságbeliek főként az építőiparban, míg a kínaiak a készruhagyártásban helyezkednek el. Nem elhanyagolható viszont azoknak a török vendégmunkások a száma sem, akiknek nagy hányada az amerikai Bechtel alkalmazásában az észak-erdélyi autópálya építésében vállalt munkát. Összesítve a legtöbb külföldi az építkezésben, majd a szolgáltatások terén, a kereskedelemben, a sport területén, a banki szektorban vagy a szerencsejáték-szalonokban dolgozik.

Keletről egyre nyugatabbra
A külföldi munkavállalók számának gyarapodása pedig a szabad piaci versenyben igen természetes. A béreikkel, munkakörülményeikkel elégedetlen romániaiak egy része Olaszországban, Spanyolországban vállalt munkát a hazainál többszörös fizetésért. Spanyolországban egy mezőgazdaság területén, például az eperszedésben alkalmazott romániai a spanyoloknál jóval alacsonyabb bérért dolgozik, ám fizetése így is eléri a 650–1200 eurót, ami pedig akár ötször több is lehet az itthon mezőgazdasági dolgozóként megkereshető legtöbb 240 eurónál. Főleg Háromszéken, de az ország más készruhagyártásról nevezetes vidékein is egyre többen hangoztatják, hogy nem kifizetődő ezekben a legtöbbször lohn-rendszerben működő üzemekben dolgozni. A textiliparban jelenleg a nettó országos átlagbér 300 euró, ám ez az összeg még mindig ötször több, mint egy hasonló munkát végző bangladesi dolgozó fizetése.
A külföldről érkező munkavállalók pedig egy egészséges konkurenciát teremthetnek a munkaerőpiacon – vélik a gazdasági elemzők. „Új szabályokat kell kialakítani azokra vonatkozóan, akik a számukra nem kedvező állásajánlatok helyett inkább azt választják, hogy otthon maradnak. Rá kell kényszeríteni őket, hogy dolgozzanak. Ha például egy román kétszer is nyomós ok nélkül elutasítja a számára felajánlott állásajánlatot, akkor meg kellene tőle vonni a munkanélküli-segély folyósítását” – fogalmaz Bogdan Baltasar pénzügyi elemző.

Alacsony az igény a diplomások iránt
Több mint 18 ezer állás áll betöltetlenül országos szinten – derül ki az országos munkaerő-elhelyezési szakhatóság (ANOFM) augusztus 7. és 14. közötti hétre vonatkozó adatsorából. Fehér megyében 344, Arad megyében 328, Bihar megyében 465, Beszterce-Naszód megyében 199, Brassó megyében 461, Kolozs megyében 753, Kovászna megyében 102, Hargita megyében 419, Hunyad megyében 1247, Máramaros megyében 237, Maros megyében 466, Szatmár megyében 426, Szilágy megyében 112, míg Szeben megyében 703 személy jelentkezésére várnak. Országos viszonylatban igen kevés felsőfokú végzettséggel rendelkező személynek van esélye állást találni, a meghirdetett munkahelyek közül mindössze 1068 szól hozzájuk. Az egyetemet végzettek közül a legnagyobb kereslet a mérnökök – építő-, gépész-, tervező-, környezetvédelmi mérnök –, könyvelők, menedzsment-tanácsadók, jogtanácsosok, szakorvosok iránt mutatkozik. Középfokú végzettséggel vagy szakiskolai oklevéllel rendelkezők 1695 állás közül kereshetik meg a számukra legmegfelelőbbet. Legnagyobb eséllyel, akárcsak korábban, azok pályáznak, akik az építkezések terén kívánnak munkát vállalni, ezen a területen ugyanis a legnagyobb a munkaerőhiány mind a szakképzett, mind a szakképzetlen munkák vonatkozásában. A könnyűiparban a készruhagyártás terén mutatkozik hasonlóképpen nagy hiány, de számottevő az igény a kereskedelmi dolgozók, lakatosok, útkarbantartók, őrök, szakácsok, pincérek iránt is.

Nyugatra kacsingatnak a romániai orvosok
A romániai gyógyszerészek és orvosok 10 százaléka, míg az egészségügyi asszisztensek 30 százaléka kérte idén az egészségügyi minisztériumtól azt a dokumentumot, amely lehetővé teszi, hogy külföldön vállaljanak munkát. Mint indokolják, a nyugat-európai országokban jóval magasabbak a bérek az egészségügyben, és a munkakörülmények is megfelelőbbek.
Franciaország, Spanyolország, Németország, valamint Nagy-Britannia tűnik jelen pillanatban a legvonzóbb célországnak, ezek valamelyikét választja a hazai egészségügyi dolgozók nagy többsége. Ezekben az országokban ugyanis egy orvosi fizetés eléri a havi 1600–3800 eurót, míg egy aszszisztensnő vagy bábaasszony fizetése is 800 eurótól indul. Ezek az összegek pedig sok esetben akár 3-4-szeresét is kiteszik a hazai egészségügyben nyújtott fizetéseknek.
Az Európai Unió tagállamaiban a legnagyobb kereslet a háziorvosok iránt mutatkozik, ám altatóorvosokat, sürgősségi ellátásra szakosodott, illetve ortopéd szakorvosokat, valamint pszichiátereket is nagy számban keresnek.
Az egészségügyi minisztérium napokban közzétett adatsora rámutat, július 23-áig az országban tevékenykedő 48 ezer orvos és gyógyszerész közül 7 ezren nyújtottak be kérést, hogy megkaphassák a külföldi praxishoz elengedhetetlen dokumentumot. Eközben a 136 ezer asszisztensnő és bábaasszony közül 4 ezren kérték ezt az iratot.
A legnagyobb orvoshiány országos viszonylatban Fehér, Máramaros, Vaslui, Suceava, Arad és Konstanca megyében van. A román orvosi kamara 2007-re vonatkozó adatai szerint az országban minden ezer lakosra csupán egy orvos jut, míg Görögországban és Belgiumban például minden ezer főre négy orvos jut.
Raed Arafat, az egészségügyi minisztérium államtitkára is beismeri, hogy az egészségügyi dolgozók külföldi munkavállalása gondot okoz. „Be kell vallanunk, hogy egy fiatal orvos számára a fejlődés itthon sokkal nehezebb, és a sok létező szabály miatt sok esetben lehetetlen. Az egészségügyben eluralkodott magatartásmód pedig ellehetetleníti a fiatal orvosok fejlődését, a praxisuk elején járók csak néhány év elteltével emelhetik fel büszkén a fejük, s ezt akkor is csupán egymás között tehetik meg” – vallja az államtitkár, hozzátéve: külföldön az orvosok sokkal inkább megbecsülik, és sokkal hamarabb rájuk bíznak különböző feladatokat, hogy elsajátíthassák minél előbb a szakmával járó feladatokat.