Mint a 2007-es évre vonatkozó statisztikai adatokból kiderül, 2,4 millió alkalmazott, azaz a dolgozó romániaiak egyharmada a havi 390 lejes minimálbérből tengette tavaly mindennapjait.
A Best Jobs állásközvetítő portál által megrendelt felmérés – amelyet idén augusztus 21. és 25. között készítettek 2094 személy megkérdezésével – eközben arra mutat rá, hogy a hazai alkalmazottak mindössze 59 százalékának szerepel a teljes fizetése munkakönyvében, a többiek különféle juttatásként kapják az úgynevezett munkakönyves fizetés és a bruttó bér közötti hányadot. A portál által megkérdezett gazdasági szakemberek szerint az alkalmazottak bérezésének egyik legelterjedtebb formája a szerzői jogdíjként, kisvállalkozáson keresztül történő kifizetés vagy a „borítékos” bérezés.
Bérezési kiskapuk
A szerzői jogdíjas bérezés által például 30 százalékkal csökkenek a munkáltató bérezéssel járó költségei – nyilatkozta a felmérés kapcsán Gabriel Biriş adóügyi szakember. Mint tájékoztatott, minden munkakönyves alkalmazott után a cég a fizetés 42,25 százalékát folyósítja az államkasszába, erre az összegre pedig még rájön a 16 százalékos jövedelmi adó. Ha valakivel csak szerződéses viszonyban áll, s csupán szerzői jogdíjban fizeti ki a befektetett munkát, akkor csak 10 százalék adót kell fizetnie. A kisvállalkozás keretében történő kifizetés révén a társadalombiztosítással járó költségeken spórol a munkáltató. Az effajta bérezés legelterjedtebb formája, hogy a munkáltató felszólítja az alkalmazottat, hozzon létre kisvállalkozást vagy úgynevezett személyes vállalkozást (PFA), a bruttó jövedelmet pedig ennek a bankszámlájára folyósítja. A különböző adók, társadalombiztosítással, egészségbiztosítással járó költségek kifizetése pedig ez esetben az alkalmazottra hárul.
Mindenki rosszul jár
A gazdasági és pénzügyi szakértők azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a hasonló eljárások miatt nemcsak az állam veszít számottevő pénzösszegeket. Ugyanis a „szürkebérezést” az alkalmazott is megszenvedi. Nem most, amikor számára is kifizetődőbb így kapni a pénzt, mivel a különböző adók, társadalmi juttatások kifizetésének megspórolásával neki is több csurran-cseppen. A nyugdíjas éveiben szorul majd a hurok, a havi nyugdíj összegét ugyanis a munkakönyves fizetés alapján számolják ki.
„Az ilyen típusú kifizetések elfogadásával a román állam a szürkemunkát támogatja tulajdonképpen, s évente több milliárd lejt veszít, olyan pénzösszegeket, amelyek az egészségbiztosítási, illetve a nyugdíjalapba kellene hogy jussanak. Ugyanakkor viszonylag nagy azoknak az alkalmazottaknak a száma, akiket szerzői jogdíjjal fizetnek ki, de fogalmuk sincs, hogy a nyugdíjuk jóval alacsonyabb lesz, mint azoké az alkalmazottaké, akik hasonló összeget kapnak, ám a teljes érték szerepel munkakönyvükben” – véli Biriş.
A továbbtanulás és karrierépítés útján elindulva sokakban felmerül a dilemma: egyetemre menni, vagy szerezni egy szakképesítést és belevágni a munka világába? A döntés nem könnyű, és számos tényezőt figyelembe kell venni.