Az egri képzõmûvészeti egyetem tanára egy hatalmas fekete nejlon és a tárlatzáró közönség segítségével a Lázár-kastély udvarán óriás camera obscurát hozott létre. Az „õsfényképezõgép” belsejébe apró lyukon beszüremlõ fény hatására egy fehér
vásznon jelent meg a kastélybejárat fordított képe, amit az érdeklõdõk a kamera belsejébõl nézhettek meg. A kísérlet nem ért véget, ezután a bent állók papír zsebkendõk feltartásával újabb képet alkottak. „A digitális fényképezõgép világában hajlamosak az emberek elfelejteni, hogy végtelenül egyszerû módszerekkel is létre lehet hozni egy képet” – hangoztatta a mûvész, aki szerint a négyzet alakú zsebkendõkön megjelenõ képrészlet ugyanolyan, mint a digitális fénykép egy pixelje.
A kéthetes szárhegyi alkotótáborban tucatnyi egri és budapesti képzõmûvész hallgató vett részt tanáraik, Bölcskey Miklós médiamûvész és Ötvös Zoltán festõmûvész kíséretében. A táborozás eredménye pedig egy-két festmény vagy grafika, amit a szombati táborzáró tárlaton tekinthetett meg a nagyközönség. „Példaértékû és értékelendõ az a szándék, ami a gyergyószárhegyi mûvésztáborban testet öltött” – hangoztatta Bicskey Miklós a tárlatnyitón, hozzáfûzve, hogy Magyarországon hiányoznak a közösségben alkotás lehetõségét kínáló intézményesített mûvésztáborok.
J. A.
Camera obscura: az ezeréves „õsfényképezõgép”
A camera obscurát, vagy lyukkamerát mint egyszerû képalkotási eszközt Ibn Al-Haitman arab tudós írta le elõször 997-ben az Opticae Thesaurus címû könyvében. A késõbbi korszakokban számos mûvészt és tudóst foglalkoztatott az optikai eszköz, többek közt Leonardo da Vincit is. Ha elsötétítünk egy szobát, hogy csak egy pici lyukon hatolhasson be a fény, a lyukon a szemközti falra vetítõdik a külvilág fordított, színes képe. Ez a világ legegyszerûbb, lencse nélküli fényképezõgépe, ugyanis ha egy dobozzal csináljuk meg ugyanezt – jól leszigeteljük, befeketítjük, hogy ne hatolhasson be a fény – és lyukat ütünk az egyik oldalán, a szemközti oldalára meg belülrõl egy fényérzékeny papírt helyezünk el, akkor ráexponálódik a külvilág képe. A fényképezés elõtti idõkben a camera obscurát csillagászati eszközként is használták.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
Látogatottsági adatok