Zágoni Balázs (balra) és J. Kovács Judit a budapesti díjátadón
Fotó: Gergely Bea
J. Kovács Judit magyarországi drámapedagógus, a Kerekítő mondókás könyvcsalád megálmodója és Zágoni Balázs kolozsvári író, egyetemi oktató vehette át hétfőn este a budapesti 6SZÍN Teátrumban az idei Janikovszky-díjat.
2023. november 07., 16:492023. november 07., 16:49
2023. november 07., 17:142023. november 07., 17:14
Az elismeréseket Janikovszky János, a Móra Kiadó tulajdonosa, a Janikovszky Éva Irodalmi Alapítvány kuratóriumi elnöke nyújtotta át. J. Kovács Judit munkásságát Sándor Ildikó néprajzkutató, mesemondó méltatta. „Ma itt a könyvet és a könyv alkotóját (alkotóit) köszöntjük, ám lássuk és ünnepeljük mindazt, amit a Kerekítő – ahogy köszöntőm elején említettem –, a Kerekítő univerzum jelent: mondókázó, tornázó, táncos foglalkozások, tanfolyamok, foglalkozásvezetők és a módszert alkalmazó szakemberek képzése, mintaintézmények, valamint a Kerekítő-könyveket kézbe vevő, lapozgató családok Kárpát-medence-szerte” – hangzott el a díjátadón.
„Egyszer majd jön valaki, talán már meg is született, jön majd, felnő, és ír egy regényt, vagy talán kettőt is, egy különleges, titokzatos gömbről. Igen, egy gömbről. Okos, filozofikus, izgalmas, kalandos, mély, disztópikus ifjúsági regényt, amelyet a felnőttek is kíváncsian olvasnak, mert olyan gyermeki tudás lesz benne, ami bennük is megvolt egykor, és nem is értik, hová tűnt az évek, a hétköznapok monotóniájában. Egy nap jelentkezik ez a valaki itt a Móránál, és a majdani kollégák tudni fogják, hogy ritka kincsre leltek (…).”
Az elismerés kisplasztikája Széri-Varga Géza szobrászművész alkotása
Fotó: Gergely Bea
A Janikovszky Éva-díjat az íróról elnevezett irodalmi alapítvány hozta létre 2007-ben azzal a szándékkal, hogy olyan irodalmi és művészeti alkotások alkotóit díjazza, akik a felnőtt és a felnövekvő nemzedék együttélésének helyzeteit, történéseit életszerűen, hitelesen és humánusan mutatják be. Az elismerés kisplasztikája Széri-Varga Géza szobrászművész alkotása – olvasható a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben.
Zágoni Balázs író, egyetemi oktató Kolozsváron él családjával. A Babeş–Bolyai Tudományegyetem filozófia szakán szerzett oklevelet, 2012-ben a Színház és Filmművészeti Egyetemen védte meg doktori dolgozatát. Alapítója és 2005-től 2009-ig főszerkesztője a Filmtett mozgóképes havilapnak. 2009-től 2017-ig a Koinónia Könyvkiadó vezetője, 2019-től pedig a kincses városi Babeş–Bolyai Tudományegyetem Magyar Film és Média Intézetének főállású oktatója: forgatókönyvírást, kreatív írást és filmtörténetet tanít.
A Barni-mesék közül több irodalomtankönyvekbe is bekerült. Kitalálója, sorozatszerkesztője és egyik szerzője a Jánosi Andrea rajzaival megjelenő Kincses Képeskönyv című várostörténeti sorozatnak. Több mint tizenöt gyermek- és ifjúsági könyve jelent meg, ezek közül a Fekete Fény sorozat első kötete, A Gömb három díjat is nyert, köztük 2019-ben az Év Gyerekkönyve lett, ifjúsági regény kategóriában.
J. Kovács Judit angol nyelv és irodalomból diplomázott az budapesti ELTE Bölcsészkarán, majd az akkor induló drámapedagógiai képzésen drámajáték-vezetői képesítést szerzett. Később, a Hagyományok Házában népi kismesterségek játszóház-vezetői tanfolyamot végzett, ahol Sándor Ildikó néprajzkutatótól, a Tücsökringató című kötet szerkesztőjétől tanulhatott ölbeli játékokat, népdalokat, mondókákat. A gyermekeivel otthon töltött kilenc év alatt számos tapasztalatot gyűjtött zenés-tornás foglalkozásokon.
Sokat tanult az I. kerületi Nevelési Tanácsadó logopédusaitól. 2006 őszén, amikor legkisebb gyermeke is átlépte az óvoda kapuját, Mazsola Játszó címmel bábos-énekes tornát indított több helyszínen 1–4 éves korú gyermekeknek. Elsőként bábozott Magyarországon az óvodás kor alatti korosztálynak, rövid, életszagú szösszenetekből építkezve. 2010-től saját mesefigurájával, Kerekítő Manóval folytatódott a játék. Rendszeresen tart szakmai Kerekítő módszertani tanfolyamot és kihelyezett óvodai műhelymunkát határon innen és túl.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.
szóljon hozzá!