A víz gyógyereje. A néphiedelem szerint betegségek, rontás ellen is véd a vízkereszti fürdés
Fotó: Boda L. Gergely
Az egyik legősibb keresztény ünnep vízkereszt, január 6-a, amelyen a háromkirályok látogatására, Jézus megkeresztelkedésére emlékeznek. Számos szokás kapcsolódik az ünnephez: a szenteltvízzel kapcsolatos hagyományok és a vízbe merülés rituáléja, valamint ekkor kezdődik a farsangi időszak.
2019. január 05., 13:352019. január 05., 13:35
2019. január 05., 13:532019. január 05., 13:53
Január 6-a vízkereszt (epifánia, Epiphania Domini, vagyis az Úr megjelenése), ami az egyik legősibb keresztény ünnep. Háromkirályok ünnepének is nevezik, ugyanakkor Jézus Krisztus megjelenésének, kinyilvánulásának momentumait kapcsolja egybe: a napkeleti bölcsek imádását, Jézus megkeresztelkedését a Jordánban, valamint Jézus első csodatételét, a víz borrá változtatását a kánai menyegzőn. Ezek közül később keleten Jézus keresztsége lett hangsúlyos (erre emlékeztet a vízszentelés), nyugaton pedig a napkeleti bölcsek látogatása került előtérbe – olyannyira, hogy a római katolikus egyház a második vatikáni zsinat óta csak ezt ünnepli vízkeresztkor, a többit más napokra helyezték át.
A magyarság körében különböző népszokások alakultak ki a századok során, amelyek a vízkereszt ünnepéhez kötődnek.
A néphagyomány szerint szenteltvízzel megitatták az állatokat, hogy ne legyenek az év folyamán betegek, vagy az emberek magukra locsolták betegségek vagy rontás ellen. Egyes helyeken a ház földjét is meglocsolták vele, hogy áldás legyen a házon. A bölcsőre is szenteltvizet hintettek, a házakra a három napkeleti bölcs kezdőbetűjét vésték fel, és vésik fel ma is sok helyen: G + M + B.
A 16. századtól kezdve a csillagének éneklése vált az ünnep részévé. A csillagozás vagy háromkirályjárás a napkeleti bölcsek látogatását idézte meg; a három alakot csak gyerekek személyesíthették meg, legfőbb kelléke pedig a csillag volt, amely a három királynak mutatta az utat Betlehembe.
A dátumhoz számos más szokás kapcsolódik: miután a karácsonyi ünnepkör vízkereszt napjával zárul, ezen a napon szokás például leszedni a szeretet ünnepének szimbólumát, a karácsonyfát.
Ekkor veszi kezdetét a mulatságokkal, bálokkal, lakodalmakkal teli időszak: a farsangi szezon is. Vízkereszt napján szokás jósolni is; azt tartják,
A nagy lakomákkal annak idején a természetet akarták hasonló bőségre ösztönözni. Az egyház évszázadokig üldözte a farsangi pogány szokásokat, ám később mégis átengedte az időszakot a vidámságnak és a szórakozásnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!