Víz alatti világok, belső tájak – Papp Attila Zsolt és Fekete Vince verseskötetét mutatták be Kolozsváron

Papp Attila Zsolt és Márton Evelin a csütörtöki könyvbemutatón •  Fotó: Szabó Tünde

Papp Attila Zsolt és Márton Evelin a csütörtöki könyvbemutatón

Fotó: Szabó Tünde

Papp Attila Zsolt Az atlantiszi villamos, illetve Fekete Vince Szárnyvonal című kötetét mutatták be csütörtök este a kolozsvári Bulgakov kávézóban az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) évadzáró rendezvénysorozatának első eseményén.

Kiss Judit

2018. december 06., 22:212018. december 06., 22:21

2018. december 07., 12:502018. december 07., 12:50

A költő, akit vonz a titok, homály, idegenség

Papp Attila Zsolt negyedik kötetéről, amelyet korábban a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron mutattak be novemberben, Márton Evelin író kérdezte a szerzőt, lapunk volt munkatársát. A címben szereplő atlantiszi villamosról elhangzott, a vízen jár. „Miért kezd egy kötetet a Valaki ismét megérkezett című verssel, amiben búcsúzkodik?” – tette fel a kérdést Márton Evelin.

A válasz úgy hangzott, a szerző a korábbi kötetektől búcsúzkodik, az Erdélyi Híradó Kiadó és Orpheusz Kiadó gondozásában megjelent Az atlantiszi villamos szerves egységet alkot az előző könyvével, a Vízimozi cíművel, amelynek motívum- és témavilága mintegy megelőlegezi az új kötetet.

Idézet
Úgy sejtem, ezzel a két könyvvel lefedtem egy olyan témakört, ami engem érdekelt, ebben a formában nem fogok ehhez visszatérni. És ami nem szigorúan a versekkel függ össze, lassan 40 éves vagyok, »az emberélet útjának felén egy nagy sötétlő erdőbe jutottam«, ilyenkor pedig az ember számot vet azzal, ami eddig történt, és másfajta életkorszakba lép”

– mondta Papp Attila Zsolt. Mint elhangzott, az új kötetben is fellelhetőek visszautalások korábbi köteteire, a „vizes világ” mozgatja a költőt. „A vízhez az a képzet kapcsolódik, hogy itt olyan dolgok bújnak meg, amik nem láthatóak, ilyen Atlantisz is, ami elsüllyedt. Olyan dolgokról van szó, amikhez csak mélybúvárkodással lehet hozzáférni. Egyébként túl keveset tartózkodom tengervíz közelében, ezért inkább írok róla” – mondta a költő.

A versekben több, a szerzőtársak, barátok verseire történő utalás is fellelhető, a Valaki ismét megérkezett címűben pedig Epikurosz filozófiájára való utalás szerepel. „Annál embernek valóbb létfilozófiát, mint amit Epikurosz dolgozott ki, keveset találni. Kiegyensúlyozott, nyugodt élet receptje ez, amikor az ember nem fél a haláltól és az élettől se, ahol nagy szerepe van a barátságoknak, emberi kötődéseknek is” – fogalmazott Papp Attila Zsolt. Arról is szó esett, hogy

a szerző folyton azt keresgéli, hogy „táskája melyik rekeszében van a lelke”,

hogy négy ciklusból áll a könyv, a felépítés kialakításában sokat segített Gál Attila, a kötet szerkesztője. Romantikus költőnek tartja-e magát, hiszen klasszikus verselő, verseiben sok a klasszikus elem – tette fel a kérdést Márton Evelin. „Van ebben némi póz is. Olyan szempontból valóban romantikának tekinthető, hogy közel áll hozzám az, ami fölszámolta a felvilágosodás korából eredő elképzelést, hogy az ember pusztán racionális lény lenne. A romantikára jellemző homály, titok, idegenség vonz engem, mindaz, ami miatt az ember több mint pusztán észlény” – mondta Papp Attila Zsolt. Hozzátette, hogy ha a romantikát egyfajta gondolkodásmódnak, a világhoz való hozzáállásnak tekintjük, akkor természetesen bárki lehet romantikus költő.

Szó esett arról is, hogy az emberélet útjának felénél fölül kell vizsgálni a viszonyt bizonyos dolgokhoz, körülbelül ebben az életkorban az ember a legfontosabb dolgokon már túl van, ezek már nem ismeretlenek számára.

Idézet
Van egyfajta kontinuitás a négy kötet között, az első útkeresést jelentette, a második kötetemtől kezdve pedig jobban szelektálok.

Egyébként a szerzők közül sokunknak az a baja, hogy nem szelektálunk elég szigorúan, nem vagyunk elég kíméletlenek önmagunkhoz. Egyre szigorúbb vagyok saját magamhoz” – mondta a költő. Az is elhangzott, miként születnek meg a versek, Papp Attila Zsolt kifejtette, fejben gyakran hamarabb elkészül a vers sorokból, képekből álló váza, minthogy leírná papírra. „A felkérések pedig arra jók, hogy ébren tartsák az emberben a versírói ösztönt, olajozzák a motort” – mondta a költő.

Papp Attila Zsolt, költő szerkesztő 1979-ben született Lugoson, a kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat szerkesztője, 2009-től a Filmtett – Erdélyi Filmes Portál szerkesztője, A Főtér.ro internetes hírportál főmunkatársa, tagja a Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) és a Fiatal Írók Szövetségének (FISZ).

Beleolvadni a tájba, akárcsak a versbe

Fekete Vince Szárnyvonal című, a Magvető Kiadónál napvilágot látott kötetének bemutatóján a kézdivásárhelyi szerzőt Horváth Benji és André Ferenc kérdezte, a versekből Bogdán Zsolt színművész olvasott fel.

Horváth Benji, André Ferenc és Fekete Vince •  Fotó: Kiss Judit Galéria

Horváth Benji, André Ferenc és Fekete Vince

Fotó: Kiss Judit

Mint elhangzott,

erőteljes vonulata a kötetnek a leíró jelleg, és úgy tűnik, mintha megint divatba jött volna a leíró költemény, az a szubjektív retorika, hogyan miként lehet a tájat újra meg újra leírni.

„A tájleírás sohasem nem pusztán tájleírás, hanem mindig valami más is. Személyesség nélkül nincsen semmi ezekben a versekben. A tájjal való viszony pedig nem erkölcsi viszony, mint ahogyan korábban a költészetben a szülőföld szereteteként, európaiságként megjelent. Az én viszonyom a tájjal, természettel érzelmi viszony. Benne élek a tájban, a tájjal szimbiózisban” – mondta a szerző.

Hozzátette, egyfajta háromszéki „Bermuda ötszög” határozza meg őt: Kézdivásárhely, Katrosa, a Szent-Anna tó, a Kászonok, a Bálványos, ami csupán jó néhány négyzetkilométeres terület, de ez az a hely, ahol bele tud olvadni a tájba, akárcsak a versbe. Ez személyes vidék, aminek a magaslatáról, kilátójáról éppúgy belátható a lét teljessége, mint a világ bármelyik pontjáról.

Idézet
Amennyire anyagszerű, annyira sejtelmes is ez a táj, sejtelmesség, metafizikai távlat, a szakrális, a rituális is fölsejlik ezekben a versekben”

– mondta a szerző. A táj fontos része a kötetnek, de folyamatosan cserélődik is, hiszen utazás történik a versekben. „Ez a táj nem jelent megnyugvást, a végesség és végtelenség közt nincs megnyugvás, a tájban való feloldódás azt jelenti, hogy a mulandónak egy lehetősége múlhatatlanná váljon, és az ez a feloldódás a tájban” – fogalmazott Fekete Vince. Arra kérdésre, hogy mi az, ami az otthonosságot jelenti számára, a szerző úgy válaszolt, hogy maga az otthonosság keresése. „Ebben a költészetben minden úttá válik” – így harangozták be a kötetet Budapesten. A Szárnyvonal mottója: „Az ég kéksége, a fű zöldje, a hó fehérsége, a szél zenéje kint az ágakon, minden ugyanaz. A vér zúgása úgyszintén. A lélek erdeje, mezeje, kék ege pedig – tudod – beláthatatlan”.

Fekete Vince kifejtette, a kötet felépítése is tükrözi azt a fajta belső tájat és létszemléletet, hogy minden kezdődik elölről. Szó esett arról is, hogy miként születik a kötet, hogyan alakulnak ki az emelkedő, ereszkedő ívei, szerkezete, hogyan állnak össze a versek apróbb szegmensei.

Idézet
Az ismétlődés, újrarendeződés fontos: minden újabb kötethez nyelvet, ritmust, dallamot, kompozíciót kell találni, minden kezdődik elölről, egy új kötet újrarendezi a korábbi kötetek rendjét. Akárcsak az esztendők, az életünk esetében, itt is így működik”

– fogalmazott a szerző. Azt is elmondta, az a jó kötet, amiben sok titok van, és amit nehéz megfejteni. „Nyomokban Berzsenyit, Radnótit, Kányádit, Szabó Lőrincet is tartalmaznak a kötet versei, kirajzolódik egy költészeti vonal. Berzsenyit, Csokonait, a nyugatosokat is nagyon szeretem, a hagyomány legnemesebb képviselőinek hagyományára próbálok a Szárnyvonalban ráépíteni”– mondta el kérdésre válaszolva.

Fekete Vince (Kézdivásárhely, 1965. április 7.) költő, szerkesztő, műfordító. Felsőfokú tanulmányait 1989-1994 között a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetemen, majd 1996–1999 közt a József Attila Tudományegyetem bölcsészettudományi karán folytatta. A Helikon, az Előretolt Helyőrség szerkesztője volt, 1999.től pedig a Székelyföld című folyóirat szerkesztője. Számos verseskötete látott napvilágot.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 29., kedd

Egyedülálló magyar sámán-punk: az 50 éve zenélő Vágtázó Halottkémek is fellép a TIFF-en

Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.

Egyedülálló magyar sámán-punk: az 50 éve zenélő Vágtázó Halottkémek is fellép a TIFF-en
2025. április 29., kedd

Egyetemes, életerőt hordozó „nyelv” a tánc – Könczei Csongor világnapi gondolatai a 40 éves Bogáncs Néptáncegyüttes jubileumán

Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.

Egyetemes, életerőt hordozó „nyelv” a tánc – Könczei Csongor világnapi gondolatai a 40 éves Bogáncs Néptáncegyüttes jubileumán
2025. április 28., hétfő

Színház határok nélkül: magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé erdélyi településeken

A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.

Színház határok nélkül: magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé erdélyi településeken
2025. április 27., vasárnap

Önálló szakká fejlesztenék a BBTE-n az államilag akkreditált magyar népzene és népi ének egyetemi képzést

A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.

Önálló szakká fejlesztenék a BBTE-n az államilag akkreditált magyar népzene és népi ének egyetemi képzést
2025. április 25., péntek

A világszenzációnak számító Medve-tó régi fürdővilágát is bemutatja a bukaresti Liszt Intézet tárlata

Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.

A világszenzációnak számító Medve-tó régi fürdővilágát is bemutatja a bukaresti Liszt Intézet tárlata
2025. április 25., péntek

Agyagkatonák az ókori Kínából: különleges nemzetközi tárlat érkezik Marosvásárhelyre

Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.

Agyagkatonák az ókori Kínából: különleges nemzetközi tárlat érkezik Marosvásárhelyre
2025. április 24., csütörtök

Magas színvonalú eseménynek ígérkezik a májusi Csíkszeredai Könyvvásár

Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.

Magas színvonalú eseménynek ígérkezik a májusi Csíkszeredai Könyvvásár
2025. április 24., csütörtök

Elhunyt Erdély első zeneszerzőnője, a kolozsvári születésű Magyari Zita

Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.

Elhunyt Erdély első zeneszerzőnője, a kolozsvári születésű Magyari Zita
2025. április 24., csütörtök

Új kulturális teret avatnak ifjúsági projektek számára Sepsiszentgyörgyön

A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.

Új kulturális teret avatnak ifjúsági projektek számára Sepsiszentgyörgyön
2025. április 23., szerda

Szent György-nap a néphagyományban az igazi tavasz kezdete, számos hiedelem kapcsolódott hozzá

Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.

Szent György-nap a néphagyományban az igazi tavasz kezdete, számos hiedelem kapcsolódott hozzá