Visszakerült a színpadra a táncház: Könczei Csongor egyetemi oktató a 45 éve Kolozsváron indult erdélyi táncházmozgalomról

Visszakerült a színpadra a táncház: Könczei Csongor egyetemi oktató a 45 éve Kolozsváron indult erdélyi táncházmozgalomról

Könczei Csongor néprajzkutató

Fotó: Ocskay Márk

A kolozsvári táncházmozgalom megalakulásának 45. évfordulója alkalmából nyílt fotó- és videókiállítás a Sapientia egyetem táncművészeti szakának székhelyén. A táncházmozgalom múltjáról, jelenéről Könczei Csongort, az egyesület vezetőjét, a táncművészet szak oktatóját kérdeztük.

Kiss Judit

2022. március 03., 13:372022. március 03., 13:37

2022. március 16., 15:112022. március 16., 15:11

A kincses városban 45 évvel ezelőtt alakult meg a táncházmozgalom, ennek apropóján nyílt kiállítás a Főtér 29. szám alatt a Sapientia egyetem táncművészeti szakának székhelyén. A fotókat és videókat felsorakoztató tárlatot az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány, a Sapientia egyetem kolozsvári karának táncművészet szakja, valamint a Bogáncs–Zurboló Egyesület szervezte, és március 4-ig tekinthető meg.

Korniss Péter Széken készült fotói

A táncházmozgalom múltjáról, jelenéről Könczei Csongor, az egyesület vezetője, a táncművészet szak oktatója beszélt a Krónika megkeresésére. Mint elmondta, a Bogáncs–Zurboló az elmúlt években rendszeresen megtartotta a Tranzit Házban a kolozsvári táncház 25, 30, 35, 40 éves születésnapját is. „Mivel még mindig járványhelyzet van, nem lehet összecsődíteni az embereket, és különben sem lehet mulatni, táncolni maszkban.

Idézet
A három szervező intézmény úgy döntött, ne menjünk el csak úgy a dátum mellett, hiszen Kolozsváron indult 1977. februárjában először táncház Erdélyben. Fényképeket és filmeket felsorakoztató kiállítással emlékezünk, bár az emlékezés ilyen formában kicsit olyan, mint az okos lány meséjében: „van is, meg nincs is”.

Mi természetesen táncházzal szeretnénk ünnepelni, amit most nem lehet”

– mondta el Könczei Csongor. Hozzátette, a tárlat az egyetem földszinti terében tekinthető meg, ahol közösségi tér lesz majd, ha lejár a járvány, ebben a térben a Hagyományok Háza és az egyetem sok rendezvényt szeretne majd szervezni. „Multimédiás installáció a tárlat, három projektorra vetítünk. Az egyik régi, 1990 előtti fényképeket sorakoztat fel a mozgalom kezdeteiről, a második 1990 utáni fotókat, a harmadikon a kolozsvári táncházról készült mozgóképeket láthatnak az érdeklődők” – mondta Könczei Csongor.

Arról is beszélt, hogy a helyszínre azért is érdemes ellátogatni, mert itt megtekinthető Korniss Péter fotóművész néhány munkája felnagyítva. A Kolozsváron született Korniss Péter a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és Pulitzer-emlékdíjas fotográfus.

„A művész úr a széki táncházban készült képeit a rendelkezésünkre bocsátotta. Tudni kell, hogy a Szék volt a táncházmozgalom egyik bölcsője. Ezek a Korniss-képek ott maradnak a teremben, később is megtekinthetőek” – mondta Könczei Csongor.

Galéria

A kolozsvári táncházmozgalom különböző korszakait eleveníti fel a március 4-ig látható fotó és videókiállítás

Fotó: Zoltán Ildikó

Hőskorszak, ellehetetlenítés, újraindítás

A szakember kifejtette, kronológiailag négy részre osztják az erdélyi táncház történetét. „Az első az 1977-es indulás és az úgynevezett hőskorszak, amikor táncházak alakultak Erdélyben. Felfutóban lévő mozgalom volt, nemcsak Kolozsváron, de Csíkszeredában, Udvarhelyen, Marosvásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Nagybányán stb. Aztán jött az ellehetetlenítés korszaka, 1983-tól fokozatosan ellehetetlenítették. Azért használom ezt a szót, mert hivatalosan ugyan nem tiltották be, de valahogy úgy csűrték-csavarták a dolgokat, hogy ne lehessen megtartani a táncházakat” – mondta el Könczei Csongor.

Hozzátette, a kommunista hatalom megfélemlítési eszköztára is benne volt ebben az ellehetetlenítésben, ugyanis a fiatalokat, főleg a zenészeket nagyon sokat vegzálta a Szekuritáté.

„Például a kolozsvári táncházat nem tiltották be a szó szoros értelmében, de a Vasas utcai termet nem adták oda a fiataloknak, mondván, hogy festenek. Ez 1985-ben volt, és 1990-ig „festettek”. Mindent megtettek, hogy ne lehessen megtartani a táncházat” – ecsetelte Könczei. Hozzátette, abban az időszakban összegyűltek itt-ott a fiatalok, úgymond házibulizni, táncoltak, de ez már nem ugyanaz volt. Nagyon sokan ki is telepedtek külföldre, zenészek és táncosok is. „1990-ben volt egy nagy újraindulás nagy lelkesedéssel. Az volt a gond, hogy zenész nagyon kevés volt, mert a régieknek 70–80 százaléka már nem volt az országban. Azóta sok népzenész van újra, hála istennek” – fejtette ki Könczei Csongor. Idézte Csoóri Sándor mondását, miszerint a táncháznak két nagy pillanata volt: az egyik, amikor felment a színpadra, a másik, amikor lejött a színpadról.

Idézet
„Most abban látom a problémát, hogy a táncház újra visszakerül a színpadra, és tulajdonképpen a néptáncegyüttesek mellékszórakozási lehetősége lett, és nagyon kevés olyan hely van, olyan táncház, ahová nem együttestagok járnak. A hangsúly visszatolódott a színpad felé”

– mondta. Mint kifejtette, a kettőt külön kellene tárgyalni: amikor azt mondjuk, hogy táncház, az közösségi szórakozást jelent, ahol mindenki a saját tehetsége szerint nyilvánulhat meg, hiszen a táncház mindig nyitott forma volt, a színpad pedig teljesen más dolog. A kolozsvári kiállítás március 4-ig látogatható naponta 10-től 18 óráig.

Galéria

Fotó: Zoltán Ildikó

Az erdélyi táncházmozgalom indulása

A táncházmozgalom az 1970-es évek közepén indult az erdélyi népzenekultúra hagyományaira építve. Céljául a hiteles népi táncok elterjesztését, a magas kultúrába való beemelését, népszerűsítését tűzte ki.

Közvetlen elindításában és kibontakozásában nagy szerepe volt Kallós Zoltánnak, aki főképp a mezőségi és a gyimesi csángó hangszeres zene gyűjtésével és népszerűsítésével teremtett hiteles alapot a táncházmozgalom számára. Szintén nagy szerepe volt Könczei Ádámnak, aki több cikkben és előadásban nem csak a táncházmozgalom népszerűsítésén, hanem szakmai alapokra helyezésén is fáradozott. A mozgalom ugyanis elválaszthatatlanul összefonódott a hiteles népzene felkarolásával: táncházzenekarok alakultak, így Csíkszeredában a Barozda, Székelyudvarhelyen a Venyige, Marosvásárhelyen a Regösök, Kolozsváron a Bodzafa, az Ördögszekér, majd a Bogáncs gyermektáncház. A táncházmozgalom elterjedésével párhuzamosan a téma körül gazdag irodalom bontakozott ki. Főképp a Művelődésben és az Ifjúmunkásban (ez utóbbi Táncház címmel rovatot rendszeresített) számos írásban vetődtek fel a táncművészet szakmai, elméleti kérdései, amelyeknek nyílt megvitatására is sor került az éveken át megrendezett táncháztalálkozók keretében szervezett tudományos konferenciákon. A Kovászna Megyei Népi Alkotások Irányító Központja külön kiadványt jelentetett meg a táncházszervezők munkájának segítségére.

A táncházmozgalom kibontakozásában fontos szerepe volt a Román Televízió magyar adásában 1977-től indult Kaláka műsornak, valamint az évente megszervezett országos táncháztalálkozóknak.

Az első találkozóra 1978. szeptember 23–24-én Székelyudvarhelyen került sor, itt a táncházzenekarok mellett mérai, széki, visai, magyarszováti és más, az erdélyi magyar néptánc szempontjából jelentős falvak táncosai is részt vettek. Hasonló találkozók voltak 1979-ben, 1980-ban, 1981-ben és 1982-ben, ugyancsak Székelyudvarhelyen. Az érdeklődést kihasználva az Electrecord Hanglemezgyár több táncházlemezt jelentetett meg. Azonban épp népszerűsége tette gyanússá a táncházmozgalmat a hatalom szemében: az 1980-as évek elejétől már egyre több gánccsal kellett szembenézniük a rendezvények szervezőinek. Végül 1983-ban be is tiltották az országos találkozó szervezését, s utána nem sokkal a Román Televízió magyar adásait is megszüntették.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. július 10., szerda

Útjára indul a TIFF-karaván, a filmek eljutnak a Székelyföldre, Szatmárra és Brassóba is

A kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) idén is bejárja az országot Caravana TIFF Unlimited elnevezésű projektjével.

Útjára indul a TIFF-karaván, a filmek eljutnak a Székelyföldre, Szatmárra és Brassóba is
2024. július 10., szerda

Idén is világhírű muzsikusok lépnek fel a szörényordasi Gărâna Jazz Fesztiválon

Kezdődik a Krassó-Szörény megyei Szörényordason (Gărâna) az immár 27 éves múltra visszatekintő Gărâna Jazz Fesztivál, amely csütörtöktől vasárnapig tart.

Idén is világhírű muzsikusok lépnek fel a szörényordasi Gărâna Jazz Fesztiválon
2024. július 06., szombat

Temesváron kap életműdíjat Elek Judit filmrendező, forgatókönyvíró

A temesvári Ceau Cinema nemzetközi filmfesztivál életműdíjjal tiszteleg Elek Judit magyarországi filmrendező, forgatókönyvíró előtt.

Temesváron kap életműdíjat Elek Judit filmrendező, forgatókönyvíró
2024. július 06., szombat

A komolyzene ünnepe: megszeretteti a műfajt, minden generációt vonz a SepsiClassic

A közönség zene iránti szeretete hívta életre a SepsiClassic komolyzenei fesztivált, mely immár két éve színesíti Sepsiszentgyörgy kulturális rendezvényeinek egyébként is színpompás palettáját.

A komolyzene ünnepe: megszeretteti a műfajt, minden generációt vonz a SepsiClassic
2024. július 04., csütörtök

Erdély épített örökségének gyöngyszemét, a Szent Mihály-templomot mutatja be az Értékek útján sorozat új része

Erdély épített örökségének talán legismertebb gyöngyszeméről, a Kolozsvár főterén álló Szent Mihály-templomról szól a Híradó.hu Értékek útján című videósorozatának legújabb része.

Erdély épített örökségének gyöngyszemét, a Szent Mihály-templomot mutatja be az Értékek útján sorozat új része
2024. július 04., csütörtök

Zamatos vígjáték, keserédes dráma: „magyar filmes gulyás” Temesváron

Magyar filmeket vetítenek Temesváron a napokban, a július 7-ig tartó rendezvénysorozat keretében több friss alkotást láthat a közönség – közölte a szervező Liszt Intézet Bukarest.

Zamatos vígjáték, keserédes dráma: „magyar filmes gulyás” Temesváron
2024. július 03., szerda

Érintetlen természet, lenyűgöző égbolt: bánsági, erdélyi, magyarországi természetfotósok tárlata Csíkszeredában

Csíkszeredában mutatja be természetfotókat felsorakoztató kiállítását a Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezet (TEMISZ).

Érintetlen természet, lenyűgöző égbolt: bánsági, erdélyi, magyarországi természetfotósok tárlata Csíkszeredában
2024. július 01., hétfő

Klasszikus zene a kincses városban: kezdődik a Farkas utcai nyári hangversenysorozat

Július 3-tól várják a klasszikus zene iránt érdeklődő közönséget az idei Farkas utcai nyári hangversenysorozatra. A kolozsvári koncertekre szerda esténként 19 órától kerül sor a Farkas utcai református templomban.

Klasszikus zene a kincses városban: kezdődik a Farkas utcai nyári hangversenysorozat
2024. július 01., hétfő

Színészeit és háttérszemélyzetét is díjazta, gálával búcsúztatta ünnepi évadát a szatmárnémeti Harag György Társulat

Soha nem látott számú közönség- és szakmai díjat adtak át a szatmárnémeti Harag György Társulat június 29-én tartott, az ünnepi évadot lezáró gáláján.

Színészeit és háttérszemélyzetét is díjazta, gálával búcsúztatta ünnepi évadát a szatmárnémeti Harag György Társulat
2024. június 30., vasárnap

Elhunyt Ileana Stana Ionescu színésznő

Elhunyt vasárnap 87 éves korában Ileana Stana Ionescu színésznő. Halálhírét a Bukaresti Nemzeti Színház jelentette be a Facebook-oldalán.

Elhunyt Ileana Stana Ionescu színésznő
Elhunyt Ileana Stana Ionescu színésznő
2024. június 30., vasárnap

Elhunyt Ileana Stana Ionescu színésznő