A kiállítás anyaga feltárja a Seuso-kincs pannóniai összefüggéseit, közvetíti a kései Római Birodalom elitjének mentalitását
Fotó: seuso3d.mnm.hu
Eddig sosem látott közelségből, 3D-ben tekinthetők meg a késő római kincslelet darabjai a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Seuso-kincs – Pannónia fénye című, ingyenes, virtuális kiállításán.
2020. december 15., 16:262020. december 15., 16:26
Seuso-kincs – Pannónia fénye a címe annak az ingyenes, virtuális kiállításnak, amelyen 3D-ben mutatja be a késő római korból származó leletegyüttest a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM). A tárlat a 4iG Nyrt. Mensor3D cég digitalizációjának köszönhetően tekinthető meg az múzeum honlapján – olvasható az MTI-n.
– közölte az MTI-vel a Nemzeti Múzeum.
„A 4iG-vel közösen egyfajta kutatásfejlesztési projektet végeztek a munkatársaink az elmúlt hónapokban, amelyből a felek a szakmai tapasztalatszerzésen keresztül profitáltak. Az igazi nyertesek azonban a látogatók lesznek, akik a közösen végzett munka gyümölcseként soha nem látott részletességgel tekinthetik meg egy virtuális kiállítótérben a leletegyüttest” – idézi a közlemény Varga Benedeket, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatóját.
Fehér András, a 4iG Mensor3D üzletfejlesztési igazgatója kiemelte, hogy a korábban nagy pontossággal digitalizált Seuso-kincset a virtuális kiállításba integrálták.
„A tárgyak 3D szkennelése önmagában nem számít ma már újdonságnak, az azonban igen, ahogy magát a kiállítási teret is lézerszkenner segítségével digitalizáltuk. Ennek köszönhetően a műkincsek eredeti kontextusba ágyazva tekinthetők meg, a tárlat látogatói eddig még soha nem tapasztalt valósághű élményt kapnak” – fogalmazott.
A közlemény szerint
így a késő római kori, IV–V. századból származó ezüst- és réztálak mintázatain és figuráin az ötvösmunka finom részletei is kirajzolódnak. A kiállítás tárgyi anyaga feltárja a Seuso-kincs birodalmi és pannóniai összefüggéseit, közvetíti a kései Római Birodalom elitjének mentalitását, arisztokratikus életformáját, önmagáról alkotott képét és kereszténnyé válásának folyamatát. A leletegyüttes művészi értéke mellett annak római korban képviselt értékével is foglalkozik a kiállítás: segít meghatározni egykori tulajdonosának a társadalomban elfoglalt helyét, pozicionálja a késő római nemesfém tárgyakat tartalmazó leletek sorában a Seuso-kincset, hangsúlyozva annak jelentőségét.
Amint a múzeum honlapján szerepel,
Ezüstedényei saját műfajukban koruk művészetének csúcsdarabjai voltak, ábrázolásaik jól illeszkedtek a kor arisztokratikus művészetének képi világába. Az ezüstedények egykori tulajdonosaik személyiségét és társadalomban elfoglalt helyét is tükrözik. A kincs névadó tálján nemcsak az edény tulajdonosának, Seusónak a neve olvasható, hanem az ábrázolt vadász- és piknikjelenetek egyik feliratából azt is megtudjuk, hogy villája és birtoka a Pelso, azaz a Balaton közelében feküdt.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
szóljon hozzá!