Fotó: A szerző felvétele
2008. május 19., 00:002008. május 19., 00:00
„Próbáltunk olyan rövid produkciót összeállítani, amely a mindenkori alkotó gondolatait, vívódásait, belső konfliktusait mutatja meg. A művészet, az értékteremtés procedúrájának elválaszthatatlan velejárója az alkotói kétség. Az alapkérdéshez kapcsolódva pedig adott a lehetőség, hogy egyéb problémák felé is irányítsuk a néző figyelmét” – tájékoztatta a Krónikát a darabot rendező Csatlós Lóránt. Mint mesélte, a közelmúltban egyre élesebben szembesült a ténnyel, hogy csökken a színházba járók száma, de egyre kevésbé találnak befogadóra a lírai vagy prózai művek is.
A téma adott volt tehát, és ehhez válogatott verseket a rendező. A fel nem szállt repülőről szóló Félszeg ballada, Kányádi 1977-ben írt verse erős és kifejező metaforája a „mit keres a művész a világban”– kérdésnek. „Döbbenetes és gyönyörű Kányádi Sándor 60-as, 70-es években született verseinek sértetlenül aktuális problémafelvetése. Például az, hogy életet megkönnyíteni szánt víz- és gázvezetékben senki nem látta a szörnyeteget. Régen özönvíz kellett a világvégéhez, ma elég, ha elveszik az áramot” – részletezte a rendezői koncepciót Csatlós. A rendező szerint sok tekintetben visszás az Oberon Csőszínház jelenlegi helyzete: a kultúra „marketingjére” jut a legkevesebb pénz, és ahhoz, hogy egy produkció eladható legyen, annak művészi céljairól kellene lemondaniuk. Hozzátette, panaszra azért nincs okuk, pályázati úton kapnak anyagi támogatást, idén A hitetlen után a Félszeg ballada már a társulat második bemutatója.
A félórás előadást minimális díszlet- és eszközhasználat jellemzi. A szereplők, Petru Anita, Tankó Kincső, Hanyecz Róbert, Hunyadi István és Kocsis Gyula játékukkal, mimikájukkal, mozgásukkal késztetik a nézőt a verssorok továbbgondolására. Az elhangzó szavak és a gesztusok közötti ellentmondás, a kartonlapra írt mondatok, az üres dobozok és álarcok sajátos hangulata a biztosítéka annak, hogy akár szeretik, akár nem a nézők az Oberon új produkcióját, közömbösek kevesen maradnak az előadás iránt.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.