Fotó: A szerző felvétele
2008. május 19., 00:002008. május 19., 00:00
„Próbáltunk olyan rövid produkciót összeállítani, amely a mindenkori alkotó gondolatait, vívódásait, belső konfliktusait mutatja meg. A művészet, az értékteremtés procedúrájának elválaszthatatlan velejárója az alkotói kétség. Az alapkérdéshez kapcsolódva pedig adott a lehetőség, hogy egyéb problémák felé is irányítsuk a néző figyelmét” – tájékoztatta a Krónikát a darabot rendező Csatlós Lóránt. Mint mesélte, a közelmúltban egyre élesebben szembesült a ténnyel, hogy csökken a színházba járók száma, de egyre kevésbé találnak befogadóra a lírai vagy prózai művek is.
A téma adott volt tehát, és ehhez válogatott verseket a rendező. A fel nem szállt repülőről szóló Félszeg ballada, Kányádi 1977-ben írt verse erős és kifejező metaforája a „mit keres a művész a világban”– kérdésnek. „Döbbenetes és gyönyörű Kányádi Sándor 60-as, 70-es években született verseinek sértetlenül aktuális problémafelvetése. Például az, hogy életet megkönnyíteni szánt víz- és gázvezetékben senki nem látta a szörnyeteget. Régen özönvíz kellett a világvégéhez, ma elég, ha elveszik az áramot” – részletezte a rendezői koncepciót Csatlós. A rendező szerint sok tekintetben visszás az Oberon Csőszínház jelenlegi helyzete: a kultúra „marketingjére” jut a legkevesebb pénz, és ahhoz, hogy egy produkció eladható legyen, annak művészi céljairól kellene lemondaniuk. Hozzátette, panaszra azért nincs okuk, pályázati úton kapnak anyagi támogatást, idén A hitetlen után a Félszeg ballada már a társulat második bemutatója.
A félórás előadást minimális díszlet- és eszközhasználat jellemzi. A szereplők, Petru Anita, Tankó Kincső, Hanyecz Róbert, Hunyadi István és Kocsis Gyula játékukkal, mimikájukkal, mozgásukkal késztetik a nézőt a verssorok továbbgondolására. Az elhangzó szavak és a gesztusok közötti ellentmondás, a kartonlapra írt mondatok, az üres dobozok és álarcok sajátos hangulata a biztosítéka annak, hogy akár szeretik, akár nem a nézők az Oberon új produkcióját, közömbösek kevesen maradnak az előadás iránt.
Csütörtökön debütál a Hunyadi-sorozat a Filmión. A magyar filmek és sorozatok streamingplatformján a tízrészes széria magyar szinkronos változata mellett a rendezői (eredeti) változat is elérhető.
Harag György ikonikus színházi rendező munkássága és öröksége előtt tiszteleg az a centenáriumi emlékhét, amelyet június 1. és 9. között szervez a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Tizenkét nagyjátékfilm és tíz dokumentumfilm versenyez a június 13. és 22. közt szervezendő, 24. kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon – jelentették be csütörtökön a szervezők.
Korodi Janka és Pálffy Tibor, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház színészei kapták idén a Gábor Miklós-díjat, mellyel évről évre a legjobb magyar nyelvű Shakespeare-alakításokat díjazza a szakma.
Zenés bábelőadás készül a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház legkisebb nézőinek. A Plüm-Plüm kalandjai című előadást május 28-án 10 órától mutatja be először a társulat.
Berecz András Kossuth-díjas előadóművész Szívverés a magasban című fotókiállítását nyitják meg Kolozsváron május 20-án.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház május 20-án 19 órától mutatja be a Madárka című új előadását, amely barátságról, traumáról és az emberi lélek törékenységéről mesél.
Életműdíjjal tüntette ki a filmkritikusok nemzetközi szövetsége (FIPRESCI) Szabó Istvánt péntek este a 78. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Az első világháború után a budapesti Szépművészeti Múzeum letétjeként közel száz ritka műalkotás, köztük három Munkácsy-kép maradt Aradon, ezek is láthatók május 17-én a Kultúrpalota második emeleti Képtárában.
A csomaközi kelta harcos sírját, a rituális temetkezési eszközöket és a kelta sisakot is megtekinthetik a látogatók a Maros Megyei Múzeumban. A Szatmár megyében feltárt őskori tárgyak a Romániában fellelt vaskori kelta leletek közül a leglátványosabbak.