Nagy Béla maga szerkesztette az összesen 650 oldalra rúgó kétkötetes könyvét
Fotó: Facebook
Johann Wolfgang von Goethének tulajdonítják azt a gondolatot, miszerint az önkényuralom jótékony hatással van az alkotó stílusára: megtanít nagyon árnyaltan fogalmazni. Valójában mindegy, hogy a német irodalom legnagyobbjától származik-e, vagy más alkotótól, a lényeg a mondás mélységes igaza.
2020. április 04., 08:372020. április 04., 08:37
Nagy Béla történész-közíró – aki 1970. július 1. és 1981. május 1. között volt a nagyváradi Fáklya napilap alkalmazottja – Az átkosból jelentem… címen két kötetben adta közre az ebből az időszakból válogatott publicisztikai írásait 2019-ben Nagyváradon, a Varadinum Script Kiadó és a Varadinum Kulturális Alapítvány gondozásában. Az esszéértékű előszó zárósorai Goethe gondolatára rímelnek, a beválogatott írások pedig ékesszólóan bizonyítják: abban az időben, a diktatúra rohamléptű bekeményedésének éveiben is lehetett úgy írni, hogy évtizedek múlva is vállalható legyen.
„Szándékom szerint a cél, amit magam elé tűztem, kettős. Elsősorban. Úgy vélem, hogy a sok apróból talán körvonalazódik az egész, és ezen az alapon egyfajta, szigorúan a saját magam élményeiből táplálkozó hangulatjelentést kívánok nyújtani a korról is, a szerkesztőségről is, meg azokról a körülményekről, amelyek közepette akkor újságírónak mondhatta magát az ember. Továbbá azokról a hétköznapokról is szólok, amelyekről jobbára az egyes anyagokat kísérő Megjegyzések tudósítanak majd, s az így megidézett esetek szándékom szerint talán színesítik is a kor egyetemesen nyomasztó szürkeségét. Másodsorban. Jelzést szeretnék küldeni mindazoknak, akiket ez ma még érdekel arról, hogy akkor is, abban a bizonyos átkosban is lehetett újságot írni úgy, hogy az ma is emelt fővel vállalható. Ahogyan ennek a könyvnek az alcíme is jelzi: pont-, vesszőváltoztatás nélkül” – írja Nagy Béla.
Négy-öt évtizeddel ezelőtt pedig, a Guttenbergéhez még sokkal közelebb álló nyomdatechnika idején, készen kellett lennie a lapnak délutánra, amikor nyomáshoz készülődve dübörögtek a nyomdagépek, mintegy felrázva az esetleges lazsálókat.
A szoros időpontok mellett a napilap jelentős mennyiségű anyagot is elnyelt, különösen, hogy akkoriban nem lehetett oldalas reklámokkal mentesíteni a munka alól a szerkesztőség tagjait, igaz, a reklámokért járó pénzről sem hallottunk semmit. Természetes tehát, hogy
Az első kötet négy nagy témakört ölel fel: Fémbe merevített szép vonalak – 25-ösök, gyűjtők és egyebek – a kezdetekből; Arccal a város felé – Fürdők, falvak, emberek; Nehéz kenyér – Szalárd vonzásában, illetve a negyedik témakör, a szerző alapszakmájához, a történelemhez, különös tekintettel az akkoriban nem szívesen emlegetett Erdély történetéhez kötődő Összeszövődések – Tudósok társaságában témakör.
A második kötet első témaköre a megyei riportutak érdekességeit felölelő Küszöbök nélkül – Váradtól északra és délre fejezet, amit a művészetekhez kapcsolódó beszámolók és interjúk fejezete követ Az a bizonyos kilenc koffer – Művész(et)ek háza táján címmel, végezetül pedig a Válaszok – Család és társadalom – rövidre fogva érdekes rövid jegyzetek fejezete zárja a kötetet.
Külön kiemelni egyik vagy másik írást lehetetlen, mert a napilap már említett gyorstalpalása ellenére
Arra viszont mindenképpen kitérnék, hogy az előszó nagyon tárgyilagos, és őszinte hangvétele a két kötet egész anyagára jellemző.
Elsősorban azoknak ajánlom figyelmébe, akik egy legyintéssel elintézik az 1990 előtti világban (is) élők munkáját, a captatio benevolentiae jegyében említve azt a lapzárta után összehívott szerkesztőségi gyűlést, ami a hétvégi keresztrejtvényben szereplő orgia szónak a szocialista erkölcshöz „méltatlan” meghatározást adott, ugyanakkor sikerült az „éber elvtársak” figyelmét kijátszani egy Bocskai fejedelemről szóló beszélgetésben, illetve egy másik anyagban az egyik falu letiltott, eredeti nevét használva.
Ez utóbbi két esettel kapcsolatban utólag a Megjegyzésben maga a szerző vallja, hogy nem emlékszik, és nem is érti, miképpen jelenhettek meg olyan fogalmak és helynevek, amelyek tiltólistán szerepeltek. De ilyen volt az az időszak: a nagy szigorúság időnként abban és akkor enyhült, amikor és amivel kapcsolatban senki nem várta. A korszakban volt sok, a jegyzetekben említett túllihegési vagy ellenkezőleg, eltekintési malőr, és ezért az abszolút őszinteségért maradhatott az a kellemes érzése az olvasónak: vidáman visszaintett a múlt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Színvonalas kulturális programot kínál a bányavidéki magyarságnak a 2007 óta majdnem minden év májusában megszervezett Teleki Napok.
Harag György rendező születésének 100. évfordulója alkalmából gazdag kínálatot felvonultató emlékhetet szervez június 1. és 9. között a Kolozsvári Állami Magyar Színház – közölte a társulat.
Román városokban vetítenek friss, népszerű magyar filmeket a Magyar filmek @ 29. Európai Filmek Fesztiválja keretében – közölte a Liszt Intézet Bukarest.
A Kolozsvári Magyar Opera szombaton 19 órától tartja a Valahol Európában című nagy sikerű musical premierjét.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!