Fotó: MTI
2007. január 31., 00:002007. január 31., 00:00
Az egyhetes filmünnepet FábriZoltán emlékének ajánlják aszervezők, a többszörös Kossuth-díjasfilmrendező több mint félszáz festményéből,valamint filmekhez és színházi előadásokhozkapcsolódó alkotásaiból, díszletterveibőlkiállítás nyílt tegnap a Magyar NemzetiGalériában. A tárlat az eredetilegképzőművésznek tanult rendező fiatalkori rajzaivalindul, majd követi a váltást a képzőművészetbőla színház világába. A megnyitón aKossuth-díjas rendezőre Törőcsik Mari színésznőemlékezett, aki olyan Fábri-filmekben szerepelt, mint aKörhinta és az Édes Anna. Janisch Attila, aszemlebizottság elnöke elmondta, a szemlétmostantól minden évben egy már elhunyt magyarfilmrendező emlékének ajánlják, ez aterv „az idővel, a feledéssel folytatott küzdelemszellemében született”.
A szemle versenyprogramjában 17játékfilm, 39 dokumentumfilm, 30 kísérletiés kisjátékfilm, valamint 9 tudományos,ismeretterjesztő film szerepel. A játékfilmek esetébenidén kettős fődíjat osztanak: az egyik elismeréstaz év legjobb szerzői filmje, a másikat az évlegjobb műfaji alkotása kapja. A versenyben szereplőjátékfilmek között több adaptációis szerepel, továbbá olyan művek is, amelyek az1956-os forradalom eseményeit elevenítik fel. BodorÁdám Az érsek látogatása címűregényéből készült Kamondi Zoltánfilmje, a Dolina. A történet helyszíne egyeldugott városka, Bogdanski Dolina, ahová magas rangúvendéget várnak, ám helyette Gabriel Ventuza(Adriano Giannini) érkezik meg, hogy bátyja utasításárakihantoltassa és hazaszállítsa édesapjukföldi maradványait. A Hargitafürdőn forgatott filmforgatókönyvét a rendező Bodor Ádámmalegyütt írta. Romániai helyszínen forgattaBollók Csaba is Iszka utazása címűdokumentumjellegű játékfilmjét. A rendező négyévig követte nyomon a címszerepet alakítókislány életét a Zsil völgyében. Aférfifőszerepet Marius Bodochi alakítja.
Márai Sándornak állítemléket Szalai Györgyi és Dárday Istvánfilmje, Az emigráns, amely az író ésfelesége utolsó éveit eleveníti fel azalkotó naplója segítségével, afőszerepekben Bács Ferenccel és GyöngyössyKatalinnal. Csáth Géza művei nyomán készültaz Ópium – Egy elmebeteg nő naplója címűalkotás. Szász János játékfilmje1913-ban játszódik Magyarországon, és egyválságban szenvedő orvos-író történetétdolgozza fel. A Mansfeld a fiatalon kivégzett Mansfeld Péterforradalmár életéről, közvetve az 1956-oseseményekről szól. A rendező, Szilágyi Andor1989-ben A világtalan szemtanú címmel regénytírt az ’56-os mártírról. A film főbbszerepeit Fancsikai Péter, Maia Morgenstern, Eperjes Károly,Dimény Áron kolozsvári színész ésBlaskó Péter alakítja.
A dokumentumfilmek közül többalkotás is ötvenhatos témát dolgoz fel,illetve a magyarországi falvak életévelfoglalkozik. Ebben a kategóriában szerepel versenyben amarosvásárhelyi, Németországban élőKincses Réka Balkán bajnok című filmje is.Kincses Réka édesapjáról, KincsesElemérről készített alkotása tavalyNagyszebenben az Astra dokumentumfilm-fesztivál nagydíjátnyerte el.
Hírösszefoglaló
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.