Fotó: Biró István
Kolozsvár a Budapesti Tavaszi Fesztivál idei vendégvárosaként több más produkcióval együtt ezzel a rangos elõadással képviseli az erdélyi mûvészetet Budapesten.
Silviu Purcãrete rendezését nagy várakozás elõzte meg, maga a rendezõ is jelen volt az elõadáson. A Thália Színház termét át kellett alakítani: a nézõtér közepén székeket kellett elmozdítani, hogy beférjen az a „sétány”, amin keresztül a színészek bejönnek a színpadra. Az egyfelvonásos operában egy 13. századbeli történet elevenedik meg. A firenzei polgárok bizonyára jól mulattak annak idején azon, ahogy a nem túl családbarát végrendelet meghamisítására felkért tréfamester, Gianni Schicchi átveri a pénzsóvár Donati családot. A tréfa Puccinit is megihlette, akinek pezsgõ zenéje révén maradt fenn a történet.
A kolozsvári társulat rendhagyó produkciójában a Puccini-operákra jellemzõ nagyméretû zenekart egy kisebb együttes helyettesíti, az örökségre hiába ácsingózó népes rokonságot sem operaénekesek, hanem énektudó színészek jelenítik meg. Igazi „örökösödési háború” bontakozik ki a színpadon – a hoppon maradt rokonság jóval népesebb, mint azt Puccini színlapja alapján képzelni lehet. A Laurettát alakító Kató Emõke lapunknak elmondta, telt házas ünneplésben volt része a kolozsvári társulatnak, a pesti közönség lelkesen és elragadtatva tapsolta õket. „Ugyanolyan érzés volt ezt az elõadást Budapesten eljátszani, akár a legelsõ alkalommal Kolozsváron a bemutatót”. Bogdán Zsolt, az elõadás másik szereplõje úgy vélekedett, hogy leszámítva a kisebb „bakikat” – amelyek elkerülhetetlen velejárói a kiszállásoknak – egy sikeres elõadás örömével térhetnek vissza Kolozsvárra. Silviu Purcãrete rendezése egyben a fesztivál Puccini-sorozatának is része. A zeneszerzõ születésének 150-ik évfordulója alkalmából a fesztivál négy Puccini-operát hívott meg: az Edgar, a Bohémélet, valamint a Manon Lescaut mellett legutóbb a kolozsvári Gianni Schicchi tisztelgett az életmû elõtt.
Purcãrete színpadi munkáit többször is láthatta a magyarországi közönség, vendégrendezõként legutóbb a Katona József Színházban Shakespeare Troilus és Cressida címû darabját vitte színpadra. Munkáinak a merész látványvilág és szabad szövegkezelés mellett a közönségsiker az egyik leggyakoribb jellemzõje.
Kiss Judit, Budapest
fotó: B. I./archív
Az év leghosszabb napján, június 21-én, szombaton ünnepli számos erdélyi, székelyföldi közgyűjtemény a Múzeumok Éjszakáját.
Több száz film, köztük több mint egy tucat magyar alkotás volt látható az elmúlt napokban Kolozsváron. A 24. TIFF magyar kínálatáról, filmforgatásról, fesztiválélményekről Zágoni Bálint főszervezővel és Bántó Csaba operatőrrel beszélgettünk.
A marosvásárhelyi Rocksuli falai között egy különleges, olykor vándorló kiállítás idézi meg az erdélyi magyar rock- és könnyűzene háttérbe szorított múltját. Hints Zoltán, a Rocksuli igazgatója a kezdeményezés hátteréről, terviekről beszélt.
Születésnaposait ünnepelte a sepsiszentgyörgyi Tamás Áron Színház, amelynek társulata felköszöntötte két rangidős színművészét: a 90 éves László Károlyt és a 70 éves Debreczi Kálmánt.
Fesztiválszereplésekre készül az Aradi Kamaraszínház, amelynek legújabb, frissen bemutatott monodrámájáról, Kean című különleges előadásról Tapasztó Ernő és Harsányi Attila beszélt.
Schwechtje Mihály független nagyjátékfilmjét, a Sünvadászatot mutatja be több romániai helyszínen a forgalmazó Filmtett Distribution.
Újabb kötete jelent meg Zilahi Csaba kolozsvári rádiós újságírónak az erdélyi magyar beat-, rock-, folk-, pop-, jazz-zene történetéről, a 2022-ben napvilágot látott Erdélyi magyaRock című könyv folyatásaként.
A Magyar Állami Népi Együttes négy erdélyi városban lép fel június folyamán.
Az év egyik várva várt eseményére kerül sor a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban és a MAGMA Kortárs Művészeti Kiállítótérben június 21-én, a nyári napfordulóhoz legközelebb eső szombaton.
Élénk érdeklődés övezte a kolozsvári Harag György centenáriumi rendezvényt, annak ellenére, hogy anyagi okok miatt nehéz volt összehozni – mondta el a Krónikának Tompa Gábor.