Fotó: Antal Erika
Sajátos stílusban, egyes szám második személyben írta Vári Attila legújabb regényét, a Mentor Könyvek Kiadó gondozásában megjelent Szomorú holdat, amelyet a marosvásárhelyi Bernády Házban mutattak be a szerző jelenlétében.
2016. október 09., 15:102016. október 09., 15:10
Az erdélyi szászoknak, annak a ma már nem létező közösségnek állít emléket Vári Attila, amely nyolcszáz éven át a maga sajátos törvényei szerint élte az életét, hogy aztán néhány évtized alatt teljesen megszűnjön, felszámolja önmagát. Nem csupán az elhagyatott települések lakóinak az elbeszélése, hanem figyelmeztetés is: az erdélyi magyar falvakra is ez a sors vár, ha nem figyelünk oda.
„A regény alapjául egy újsághír szolgált: az egyik székelyföldi faluban negyven év után találtak rá egy katonaszökevényre, aki szülői házának a padlásán élt évtizedeken keresztül, addig, amíg az anyja gondját viselte. Az anya halálával a férfinek kénytelen volt feladnia magát. Ez a történet elevenedik meg a regényben is: egy erdélyi szász fiú, a második világháború idején német katona, aki megszökik és hazamegy a falujába, ahol már senki sincs, csupán a család magyar cselédje, aki negyven éven át gondját viseli. Mikor cseléd meghal, a volt SS-katona jelentkezik a román rendőrségen, feladja magát” – hangzott el a marosvásárhelyi származású, Magyarországon élő író könyvének bemutatóján.
A regényben egy fiatal budapesti újságíró keresi az erdélyi szász zsákfalut, amelyről kisgyerekkora óta folyamatosan mesél neki a nagyapja. A történetekből kikerekedik nemcsak annak a magyar családnak az élete, amely visszatelepedik a Székelyföldre 1940-ben, de a szász családé és általa az egész szász közösségé is a két egyidős fiatal, a magyar és a szász fiú szoros barátsága révén. Míg a 16 éves magyar fiú leventeképzőbe jár, ugyanannyi idős szász barátját a Hitlerjugendbe sorozzák be. Mindketten kikerülnek a harctérre a háború utolsó napjaiban, majd hadifogságba kerülnek, egymástól alig negyven kilométerre. Nem tudnak egymásról semmit, soha nem találkoznak. De az együtt eltöltött négy év meghatározó az egész életükre.
„Ha valaki útikönyvként szeretné használni könyvemet az erdélyi Szászföld jobb megismeréséhez, ne tegye. Regényem szász faluja soha nem létezett ebben a formában” – olvasta fel regénye első mondatát a szerző, aki Káli Király István, a kötet szerkesztőjének a kérdéseire válaszolva beszélt saját tapasztalatairól, székelyföldi magyar, illetve erdélyi szász falvakban tett útjairól, a szászok és a székelyek történelméről, érdekességekről. „A könyv főhajtás szeretne lenni a szászok kulturális öröksége és anyám előtt, aki gyermekkoromban rengeteget mesélt a szász szokásokról” – összegzett Vári Attila.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Az erdélyi magyar irodalom irodalomtörténészeinek, kritikusainak palettáján a legjobbak közt van a napokban elhunyt Láng Gusztáv helye, aki a transzilvanizmusnak is egyik legkiválóbb szakértője volt.
A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata közölte, hogy mely frissen díjazott alkotásokat fogják vetíteni a június 13. és 22. közt tartandó, immár 24. alkalommal szervezendő kolozsvári szemlén.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!