2009. február 13., 12:202009. február 13., 12:20
Peter Strickland Budapesten élő rendező erdélyi kötődésű filmje román–brit–magyar koprodukció: producere Tudor Giurgiu, operatőre Győri Márk, a címszerepet Péter Hilda, a Kolozsvári Állami Magyar Színház társulatának tagja alakítja, és fontos szerepet kapott a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház színésze, Pálffy Tibor és a kolozsvári társulat másik tagja, Kántor Melinda, valamint Tankó Norbert, Oana Giurgiu és Marina Sebastian is.
Peter Strickland rendező 2004-ben Erdélyben stoppolt pár barátjával, ahol csodás táj és számos kutya fogadta, ekkor döntött a helyszín mellett – olvasható az origo.hu portál a berlini sajtótájékoztatóról készült beszámolójában. Strickland görög–angol szülők gyermeke, így – mint mondta – nem volt különösebb kötődése a területhez, ahogy annak történelméhez sem. „Görögnek túl angol vagyok, angolnak túl görög. Erdély pont félúton van” – magyarázta a rendező, aki hangsúlyozta, hogy a film nem politizál, és nem is törekszik az aktuális viszonyok ábrázolására. „Angol vagyok, hogy is lehetnék autentikus? Nem is volt célom. És bombasztikus sem akartam lenni, mint Kusturica” – jelentette ki Strickland, aki elmondása szerint olyan történetet akart megalkotni, amely bárhol megtörténhet. „Többen meghalnak a filmben. That’s life. Nem elégedtem volna meg egy happy enddel, mert akkor csak egy újabb popcornfogyasztásra alkalmas filmet csináltam volna” – érvelt a negatív befejezés mellett a rendező.
A film címszereplője tizenegy éve súlyos titkot hordoz: kisfia nem a férjétől született, hanem nemi erőszak során fogant. Amikor a titok kiderül, Varga Katalint elküldi a férje, a nő pedig elhatározza, hogy bosszút áll a férfin, aki évekkel korábban megerőszakolta őt. A többnyire magyarul beszélő filmben néhány román dialógus is elhangzik, és indirekt módon román–magyar konfliktust is ábrázol, mivel románok indulnak Katalin nyomába, hogy megtorolják a nő bosszúját. „Nagyon is tudatában voltam, hogy érzékeny témát érintek, de ezzel a filmmel nem akartam kommentálni Magyarországot vagy Romániát” – magyarázta a rendező. Nem akarták kihangsúlyozni a magyar–román viszonyt, de megkerülni sem – egészítette ki Strickland szavait Pálffy Tibor, aki Varga Katalin egykori megerőszakolóját alakítja.
A napokban fény derül a szakmai zsűri értékelésére, ugyanis a hétvégén tartják meg a Berlinale díjátadó ünnepségét.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.