Fotó: A szerző felvétele
2008. február 18., 00:002008. február 18., 00:00
„A nyelvvel dolgozom”
„Nagy cél lebegett előttem: még életemben jelenjen meg legalább két kötetem, átlagosan tizenöt évenként egy. Mindenkinek nehéz volt az indulás a nyolcvanas években. A folyóiratokban, napilapokban könnyebb volt közölni, az első verseim például a Magyar Nemzetben jelentek meg” – mesélte Garaczi László budapesti író, a nagyváradi Törzsasztal című sorozat februári meghívottja. Garaczi jelenleg a tizenegyedik köteténél tart, írt verset és prózát, forgatókönyvet és színdarabot egyaránt. Munkáit angol és német nyelvre is lefordították. Az író életében fontos a zene, nemcsak hallgatja, hanem műveli is, bár meglehetősen sajátságos módon – derült ki a Kőrössi P. Józseffel, a Nagyváradról elszármazott kiadóvezetővel folytatott beszélgetésből. „Újhullámos és punkegyüttesekben gitároztam. A hangszerekkel inkább zörejeket adtunk ki, mint zenét, és valaki elöl ordított. Három éve megalakult az együttesünk, a KÉM (Kockázatok és mellékhatások). Évente egy számot írtunk, idén a negyedik következik. Fesztiválokon, felolvasásokon léptünk fel, három-, hat- vagy kilencperces koncertjeink voltak” – keltett derültséget Garaczi vallomásával, aki a továbbiakban osztatlan sikert aratott a Hogyan lett a feleségem vegetáriánus? című írásának felolvasásával.
Garaczi László krízisregényként határozta meg metaXa című regényét, amelyért tavaly Palládium díjat kapott. A művet az Origo internetes portál és a Magvető kiadó on-line regény pályázatára írta 2000-ben, és a pályázat megosztott első díját kapta érte. „Akkor szinte hetente kellett újabb fejezetet írnom, a szöveg átdolgozása pedig hat évbe telt” – mesélte a könyvről az író, aki több műhelytitkába is beavatta a közönséget. „Egy ötven év fölötti írótól azt várják el, hogy megkomolyodik, és veretes nyelven ír. Én a nyelvvel dolgozom, és ahhoz, hogy élő maradjon, engednem kell, hogy hasson rám.” – vallotta az író, akinek szereplői gyakran szlengben beszélnek. Példaként a Plazma című drámát említette, a plázák világának nyelvén íródott darabot három magyarországi társulat is színre vitte, legutóbb a KoMa Társulat. Az író továbbá beszámolt legutóbbi, forgatókönyv-írói munkájáról is. „Bartis Attila kért fel a Nyugalom forgatókönyvének megírására. Ez az ő története, ő szenvedte meg. A filmet rendező Alföldi Róbert társszerzője lett a forgatókönyvnek, mivel helyenként változtatott. A kritika nem fogja szeretni a filmet, de a közönség igen – jelentette ki Garaczi a 39. Magyar Filmszemlén bemutatott, Nyugalom című alkotás kapcsán.
Évekig érlelődő témák
Szilágyi István felolvasással indította és zárta a találkozót Marosvásárhelyen: előbb az Agancsbozót című regényéből, majd a Hollóidőből olvasott fel egy-egy rövid részletet. „Az ötvenes évek derekától Szatmáron ipari csőcselék koromban kezdtem olvasni az Utunkat” – idézte fel a kezdeteket Szilágyi István, aki akkoriban kazánkovácsként, illetve mozdonyszerelő géplakatosként dolgozott, és leghőbb vágya az volt, hogy mozdonyvezető lehessen. Mivel rövidlátása miatt nem teljesülhetett a vágya, bánatában, és néhány érzelgős filmnek köszönhetően jogra felvételizett Kolozsváron. Miközben az Utunknak továbbra is következetes olvasója maradt, felháborította a munkásosztály életéről írt és közölt írások sokasága, hiszen ő mint egykori fémipari dolgozó másképp élte meg mindazt, amiről az újságírók írtak. „Azt mondtam, hogy ezek hülyeségek, és igazi prolis történeteket írtam.” – emlékezett vissza pályafutása legelejére a meghívott, aki a jogi egyetem elvégzése után rögtön az Utunkhoz került szerkesztőnek.
Láng Zsolt a munkamódszeréről is kérdezte idősebb pályatársát, aki elmondta, hogy nehezen ül le az íróasztalhoz, és könnyen áll fel mellőle. Ma is golyóstollal ír, és regényei megjelenése között tíz-tizenkét év is eltelik. Mint kifejtette, nagyon sokat dolgozik egy-egy mű megírásán, több évig érleli a témát. De míg az egyiket írja, máris a következő regény témája foglalkoztatja. Az első regényéről, a Kő hull apadó kútba című műről elmondta, hogy a legapróbb részletekig kidolgozta, és nem hagyott helyet az olvasó fantáziájának, míg a Hollóidő olvasásakor már nagyobb szerep jut a képzeletnek.
Antal Erika, Fried Noémi Lujza
Szent László magyar király halálának 930. évfordulóján Jánó Mihály művészettörténész érdekfeszítő és látványos vetített képes előadást fog tartani Sepsiszentgyörgyön.
Mikrokosmos címmel indul a kulturális kapcsolatokat Bartók Béla örökségét bemutatva erősítő program a magyar–román határ mentén európai uniós támogatással.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.