Orbán Enikőt, a szemle egyik szervezőjét, kommunikációs felelősét arról kérdeztük, hogy két év kihagyás után milyen érzés újra színházi fesztivált szervezni, és milyen kihívásokkal kellett szembenézniük.

Számunkra ez szerencsés helyzet, hiszen éppen az lenne a célunk, hogy közelebb hozzuk, elsősorban a temesvári közönséghez az éppen aktuális, európai színházi mintákat, formákat, jelnyelveket, amelyek máskülönben nem biztos, hogy ide jutnának” – mondta a szervező. Úgy fogalmazott,

„Ennek az ellenkezője is megtörténhetett volna, hiszen a világjárvány miatt sokáig kimaradt az emberek életéből a személyes részvételű színházi élmény. Ez azt is eredményezhette volna, hogy elszokjanak az emberek a színháztól” – mondta Orbán Enikő.

Arra is kitért, a szervezőcsapat megváltozott, ezért is volt izgalmasabb az idei kiadás szervezése. „Egy új csapatnak mindig más az energiája, a munkatempója, a világlátása, színházi stílusa. Ezt kellett összehangolni a fesztivál sokéves hagyományával, arculatával, szellemével” – fogalmazott Orbán Enikő.

Európa sok országa képviselteti magát

A mostani programban megtalálhatóak olyan előadások is, amelyeket ezelőtt két évvel szerettek volna műsorra tűzni. „Régi ígéreteknek is próbáltunk eleget tenni, emellett igyekeztünk teljesen új produkciókat is beválogatni. Szinte mindegyik, a programban szereplő előadás reagál valamilyen formában az elmúlt két év történéseire, arra a fajta eltávolodásra, izoláltságra, amelyet a világjárvány hozott magával” – mondta a szervező. Hozzátette,

hiszen hatott a színházra az, hogy nem tudott közösségi élményt nyújtani, sok esetben átkerült a virtuális térbe. Orbán Enikő arra is kitért, hogy rengeteg új forma jött létre a járványhelyzet miatt, ezek a formák most szépen lassan beépülnek a már ismert színházi sémák közé. Az idei programba olyan előadásokat is próbáltak meghívni, amelyek megmutatják ezt a fajta átalakulási folyamatot.

A szemlére beválogatott előadások Európa megannyi szegletéből, Magyarországról, Szerbiából, Észak-Macedóniából, Bosznia-Hercegovinából, Szlovéniából, Horvátországból, Bulgáriából, Franciaországból, Olaszországból, Németországból érkeznek, de persze romániai produkciók is szerepelnek a kínálatban.

Hozzátette, a fesztivál szervezői, válogatói az elmúlt két évben lehetőség szerint különböző rendezvényeken, fesztiválokon, bemutatókon vettek részt, igyekeztek gyümölcsöző kapcsolatokat kiépíteni. Alapvetően arra összpontosítottak, hogy minél szélesebb körű merítést tudjanak nyújtani, egyfajta keresztmetszetét annak, ami az európai színházi világban történik.

„Nyilván ezt lehetetlen lefedni teljes egészében, hiszen rengeteg állami és független színház működik, de

– mondta szervező. Mint sorolta, van olyan produkció, amely nagyon erősen a technikán, vizualitáson alapszik, beválogattak nagy lélegzetvételű, grandiózus előadásokat, olyan produkciókat, amik a film és a színház világa között egyensúlyoznak. „Az volt a célunk, hogy többféle műfajban született, többféle formanyelvet használó előadásokat tudjunk megmutatni” – nyilatkozott Orbán Enikő.

Tízórás előadás a Don Juan-mítoszról

A szervező kiemelte, az idei szemlének az egyik legfontosabb programpontja a franciaországi Compagnie Maguy Marin társulat May B című, Samuel Beckett drámái nyomán készült mozgásszínházi előadása. A produkciót még maga az 1989-ben elhunyt ír drámaíró hagyta jóvá a bemutató előtt, a May B-t már több mint 30 éve játsszák, folyamatosan frissülő szereposztással.

Kevés olyan fontos színházi fesztivál van a világban, ahol ne lépett volna fel a társulat, így a szervezők számára hatalmas megtiszteltetés és fontos lépés, hogy elfogadták a meghívásukat.

de már annak megépítése is bizonyos értelemben az előadás része.

A május 28-i előadásra szinte az egész fesztivál ideje alatt építik a színpadot.

Utolsó nap, május 29-én megtekinthető lesz Tomi Janežič szlovén alkotó 10 órás produkciója. A rendező neve ismerősen csenghet a TESZT veterán látogatói számára, ugyanis egy produkciója 2013-ban már szerepelt a szemle kínálatában: akkor a majdnem 8 órás Sirály című előadást láthatta a közönség. A mostani, No Title Yet című produkció a Don Juan-mítosz különböző változatait dolgozza fel.

Céljuk ezzel újrateremteni „színházcsinálás” élményét éppúgy, mint a színháznézés és befogadás közösségi élményét. „Kivisszük a színházat a hagyományos, megszokott keretek közül, abból a térből, ahol bejössz szépen felöltözve, leülsz, és a sötétben végignézel egy előadást. Új környezetbe helyezzük, ahol bárki bekapcsolódhat, nézheti, kicsit testközelbe kerül az alkotói folyamat” – mondta Orbán Enikő.

Kitért arra, a fesztivál ideje alatt egy francia utcaszínházi előadást is műsorra tűztek, amelyet egy kétnapos workshop előz meg, amelybe bárki bekapcsolódhat, így a közönség is az előadás részévé válik.