Fotó: Aradihírek.ro
Kibontották Feszty Árpád Krisztus temetése című, mérete miatt is különleges, 1913 óta Aradon található hármasképét, amely évtizedek óta raktárak mélyén hevert összetekerve – írta az Aradihírek.ro portál.
2017. március 06., 15:052017. március 06., 15:05
Szinte napra pontosan egy évvel azután, hogy az aradi Kölcsey Egyesület vezetősége bejelentette, újra a közönség elé szeretné tárni a megyei múzeum szépművészeti részlegének egyik legnagyobb műkincsét, március elsején kibontották a triptichont. A képek jó állapotban vannak, de azért restaurálnák őket, és valószínűleg egy éven belül, a Kultúrpalota nagytermének felújítása után az eredeti helyén állítanák ki a triptichont – mondta Fekete Károly, az egyesület alelnöke.
Feszty Firenzében festette a 13 méter hosszú és 4 méter magas festményt, Krisztus temetését, amelyet 1903-ban Budapesten állított ki, majd nemzetközi körútra indította. A triptichon első képe Jézus kereszthalálát ábrázolja, a második olajfestményen a temetési menet látható, míg a harmadikon a sír, a földre borulva imádkozó Máriával. A mű az aradi Kultúrpalota 1913-as megnyitásakor került a Maros-parti városba.
Az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés nyomán, az elszakított területekkel együtt számos műkincs is az új, szomszédos államokhoz került, így lett a triptichon az aradi múzeumé, ahol az 1950-es évek végéig volt látható, utána letakarták, majd 1962-ben a raktárba száműzte a bibliai témájú műalkotást a kommunista hatalom. Amint az Aradihírek.ro portálon olvasható, a Kölcsey Egyesület kezdeményezése pozitív fogadtatásra talált a városvezetésnél, a megyei tanács és a megyei múzeum vezetőségénél, így a mintegy fél évszázada a raktárak mélyére száműzött triptichon a szépművészeti osztály első emeleti kiállítótermében lekerült a hengerekről (ez volt az egyetlen alkalmas helyszín az óriási festmény kibontásához).
„A hengerről, amelyre a triptichon volt feltekerve, először Liezen-Mayer Sándor Mátyás király című képe került le, majd a triptichon három darabja. Legelsőként a középső, a mintegy hét méter hosszú, amely a temetési menetet ábrázolja. Művészettörténeti szenzáció ez, mely a Kölcsey Egyesület kitartó munkájának, s nem utolsósorban a város- és megyevezetőség fogadókészségének köszönhető\" – számolt be az eseményről a múzeum vezetőségével, hazai és magyarországi művészettörténészekkel, képzőművész-restaurátorokkal együtt jelenlévő Fekete Károly, a Kölcsey Egyesület alelnöke.
Az Aradihírek.ro beszámolója szerint a Feszty-alkotás darabjait és az 5x4 méteres Liezen-Mayer-képet külön csévékre tekerték vissza, és a restaurálás megkezdéséig a múzeumban tárolják. „Úgy vélem, jó úton halad az ügy, hiszen román és magyar részről, egészen a művelődési minisztériumokig, mindenkinek felkeltettük az érdeklődését. A nagyszebeni Bruckenthal Múzeum és az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark szakemberei is felajánlották a segítségüket, elhangzottak tervek határon átívelő együttműködésről is a helyreállítás kapcsán. A múzeumigazgató azt ígérte, hogy a Kultúrpalota nagytermének felújítása után az eredeti helyén állítanák ki a triptichont. Szerintem egy éven belül megvalósulhat ez\" – mondta Fekete Károly.
A Harag György Társulat és közönségének kapcsolata szeretetkapcsolat – talán eltűnt már lassan a többi erdélyi városból, de Szatmáron még létező a jelenség, hogy az emberek messziről felismerik a színészeket az utcán, nemcsak a magyarok, de a románok is.
Nagyszabású bemutatóra készül a Kolozsvári Magyar Opera: Giacomo Puccini korai, méltatlanul keveset játszott operáját, a Manon Lescau című művét viszik színpadra.
Fejedelmek aranya – Uralkodói reprezentáció Erdélyben címmel időszaki kiállítás nyílik kedden, a csíkszeredai Csíki Székely Múzeumban – tájékoztatta a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) hétfőn az MTI-t.
Kilencvenedik születésnapja alkalmából nagyszabású gálaműsorral köszöntik Bodrogi Gyulát, a nemzet színészét, Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művészt a Nemzeti Színház társulatának tagját Budapesten.
Könyv látott napvilágot arról, hogy a katonaság milyen mértékben és formában szólt bele a 20. században az aranyosszéki egyének, családok, kisközösségek életébe, milyen traumákat, tapasztalatokat, emlékeket hagyott maga után.
E-LÍRA 100 – válogatás száz év erdélyi magyar költészetéből címmel tart előadást szombaton Zilahon az Aradi Kamaraszínház.
Csehy Zoltán felvidéki költőnek ítélte a szakmai kuratórium az idén alapított Kovács András Ferenc Költészeti Díjat – jelentette be csütörtökön a Látó szépirodalmi folyóirat.
Világot gyújt és rendet rak a vers, melenget vagy lehűt, bezsongat vagy vigasztal. A vers megváltó rés a mindennapok falán – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére a magyar költészet napja alkalmából László Noémi József Attila-díjas kolozsvári költő.
Közismert erdélyi magyar képzőművészeket bemutató sorozat részeként Jovián György Munkácsy-díjas képzőművész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja „corpus inane” című kiállítását nyitják meg április 18-án a Liszt Intézet bukaresti központjában.
A 80 éve született, 2021 februárjában elhunyt, Kossuth-díjas Farkas Árpádra emlékeznek a költészet napja alkalmából Sepsiszentgyörgyön, valamint a Hargita megyei Székelyszentmiklóson, ahol a költő a gyermekkorát töltötte.
szóljon hozzá!