2011. január 06., 10:302011. január 06., 10:30
– Mi az előtörténete a filharmóniának, hiszen 2008 előtt Székelyföldi Szimfonikus Zenekar néven már tevékenykedett egy csoport?
– Ha történetről beszélünk, akkor vissza kell mennünk egészen 1992-ig, hiszen a helyi Palló Imre Művészeti Szakközépiskola megalakulásától kezdve az igazgatóság és a tantestület fő célja volt, hogy a klasszikus zenét ne csak az iskola falai között, de azon kívül is művelje. Így kezdtek el kamarazenekari, szimfonikus, valamint vokálszimfonikus hangversenyeket szervezni, amelyek előadói az iskola diákjai és tanárai, majd pár év múlva az egyetemre bejutott hangszeresek és a környékbeli városokból érkező diákok, egyetemisták voltak. A keret aztán fokozatosan bővült, és kis idő múltán – még mindig az iskola szervezésében – egyre gyakoribbá váltak a hangversenyek. Ekkor már több csíkszeredai, sepsiszentgyörgyi, marosvásárhelyi tagja is volt a zenekarnak. A plakátokon kezdetben a Palló Imre Művészeti Szakközépiskola Szimfonikus Zenekara, majd Palló Imre Kamarazenekar néven jelentek meg. Ebben a periódusban a zenekar több nemzetközi versenyen vett részt, és 1999-ben és 2002-ben a Pro Archi Nemzetközi Vonószenekari Versenyen két első díjat és karmesteri különdíjat kapott. Ugyanakkor a Palló Imre Kamarazenekar több neves művész közreműködésével – mint például Ruha István hegedűművész, Lendvai György hegedűművész, Felletár Melinda hárfaművész – tartott nagy sikerű koncerteket belföldön és külföldön egyaránt. 1998-tól minden nyáron megszervezésre került egy nagy létszámú zenekari tábor, éppen azzal a céllal, hogy összehozza, csapattá érlelje a zenélni vágyó fiatal muzsikusokat. A koncertplakátokon 2002 óta szerepelt a Székelyföldi Szimfonikus Zenekar elnevezés, 2008-tól pedig immár intézményként működik a Székelyföldi Filharmónia.
– Azóta is folyamatosan jelentkeznek újabb és újabb hangversenyekkel. Mivel a zenészek Erdély más-más városaiban élnek, hogyan tudják megoldani a próbákat?
– Olyan muzsikusokról van szó, akik már kikerültek iskolánk padjaiból, vagy Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda, Marosvásárhely zeneiskoláiból jöttek ide játszani, sokan közülük már az egyetemen is túl vannak, és az ország különböző városaiban élnek, így főként hétvégén tudunk próbálni, de ez sosem jelentett gondot, hiszen profi zenészekről van szó. Megpróbáljuk ösztönözni ezeket a fiatal muzsikusokat, akik a filharmónia intézményéhez tartozva szakmai elismerést, tapasztalatokat szerezhetnek. A Székelyföld minden tehetséges zenészének szüksége van egy intézményre, amelyhez tartozva kibontakozhat. Nemcsak munkahely ez a zenekar, hanem a székelyföldi magyarok identitástudatának, egységének egyfajta kulturális megnyilvánulási formája, kifejezője is. Tulajdonképpen a kezdeti csapatból megmaradt tagok képezik a mostani filharmónia magját, ők állandó alkalmazottak, ezenkívül szerződéses státusú muzsikusaink is vannak, akik a zenei program függvényében jönnek el fellépni.
– Gyakran érkeznek külföldről vendégművészek, karmesterek, szólisták. Velük hogy sikerülnek a próbák?
– Ilyen esetekben egy előkészítő fázis után a karmester vagy a szólisták annyit próbálnak, amennyi szükséges ahhoz, hogy összeálljon a műsor. Vannak egyéni és csoportos felkészülési fázisok, és amikor – általában péntek reggel – megérkezik egy karmester, vasárnap estig annyit próbál, amennyit szükségesnek érez.
– A vendégelőadók részéről milyen visszajelzések érkeznek a Székelyföldi Filharmóniához?
– Az bebizonyosodott, hogy a vendégelőadók nem a pénzért jönnek, hanem azért, mert szakmailag elég felkészült a zenekar. Eddig csupa pozitív visszajelzést kaptunk annak ellenére, hogy sok esetben még az ide érkező szólista repülőjegyét sem tudjuk kifizetni, és tiszteletdíjat sem kap. Mégis eljönnek velünk dolgozni, néhányan vissza is térnek, ez számunkra szakmai siker. A cél az, hogy tovább tudjunk fejlődni.
Szent László magyar király halálának 930. évfordulóján Jánó Mihály művészettörténész érdekfeszítő és látványos vetített képes előadást fog tartani Sepsiszentgyörgyön.
Mikrokosmos címmel indul a kulturális kapcsolatokat Bartók Béla örökségét bemutatva erősítő program a magyar–román határ mentén európai uniós támogatással.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.