Fotó: A szerző felvétele
2009. július 07., 09:232009. július 07., 09:23
Az ötletgazda Jakobovits Miklós, a Barabás Miklós Céh volt elnöke, jelenlegi alelnöke. A Nagyváradon élő festőművész azért látja indokoltnak az intézmény létrehozását, mert véleménye szerint az erdélyi magyar képzőművészet nincs valós értékének megfelelően képviselve a hazai múzeumok állandó kiállításain. Jakobovits Miklós elképzelése szerint az erdélyi magyar képzőművészeti múzeum gyűjteményének gerincét a két világháború közötti időszak legjelentősebb alkotóinak munkái képeznék – a nagybányai iskola, a székelyföldi festők és a kolozsvári iskola művészeinek munkái. „A nagybányai iskolának a második hulláma, az úgynevezett neósok (neoimpresszionisták) alkottak ebben az időszakban, akik jártak Párizsban, hatott rájuk Picasso és Matisse” – magyarázta Jakobovits.
| Csíkszeredában megvalósult már egy hasonló kezdeményezés, a 2005 és 2007 között létezett Kortárs Képzőművészeti Galéria és Múzeum (KO.KE.M). A Nyitott Műhely Egyesület működtette intézmény időszakos kiállításokat rendezett, de saját gyűjteménye is volt. Azért szűnt meg, mert az önkormányzat nem újította meg a helyiség bérleti szerződését. „Nem volt táptalaj. Lesújtóan kevés közönsége van a kortárs művészetnek egy ilyen kisvárosban. Így a politikum sem támogatja, mivel nem hoz szavazatokat” – nyilatkozta Berszán Zsolt, a KO.KE.M egyik kezdeményezője. A fiatal képzőművész nem túl derülátó egy kortárs erdélyi magyar képzőművészeti múzeum létrehozásának esélyeit illetően. „Talán fel lehet éleszteni a lángot, de nem hiszem” – mondta Berszán, aki úgy véli, a Székelyföldön életképtelen lenne egy ilyen intézmény, mivel nem lenne műértő közönsége. |
Jakobovits Miklós hozzátette, hogy ezzel szemben a kolozsvári iskolában olasz hatás érvényesült, az e köré csoportosuló művészek az impresszionizmus irányából a konstruktivista szemlélet felé mozdultak el. „A székelyföldi művészek, mint például Nagy István, Nagy Imre munkásságában a paraszti portré dominál, őket a hazai tájhoz való hűség jellemzi, azon értékekre koncentráltak, melyek Erdély emocionális részét jelentik” – magyarázta a Barabás Miklós Céh alelnöke. Az anyag természetesen nem korlátozódna az említett időszakra, a kommunizmus idején alkotó művészek és a rendszerváltás utáni időszak jelentős alakjainak munkái is helyet kapnának benne.
A 90-es évek elejétől az ötletgazda egy sor hazai és anyaországi politikai és közéleti személyiséget próbált megnyerni a tervnek, zömükben olyan embereket, akikről tudta, „hogy közel állnak a képzőművészethez”. Beszélt a múzeumprojektről Tőkés László püspöknek, a fideszes Németh Zsoltnak, az MDF-es Dávid Ibolyának és Csapody Miklósnak, az MSZP-s Szili Katalinnak, de kért segítséget az RMDSZ Művelődési és Egyházügyi Főosztályának a vezetőjétől, Szép Gyulától, valamint a szövetség ügyvezető elnökétől, Kelemen Hunortól is. Bár a Barabás Miklós Céh a legreprezentatívabb erdélyi magyar képzőművészeti szervezet, Jakobovits Miklós véleménye szerint az egyesület nem alkalmas arra, hogy a múzeum létrejötte körül bábáskodjék.
„A céhnek semmiféle anyagi háttere nincs, nem kapunk támogatást sem a magyar, sem pedig a román kormánytól. Ehhez nem elég egy-két mecénás, egy múzeum létrehozásához állami szinten kellene lépni” – véli Jakobovits Miklós. A művész szerint Kolozsvár lenne az ideális helyszín, ám Nagyváradon is el tudja képzelni a múzeumot, mely lökést adna a kulturális turizmusnak. Egy 250 négyzetméteres épület elegendő lenne mintegy 100 munkából álló állandó tárlat befogadására, mondja Jakobovits, melyben helye lenne festészetnek, szobrászatnak, grafikának, textil- és kerámiaművészetnek egyaránt.
Ujvárossy László nagyváradi grafikusművész, a Partiumi Keresztény Egyetem Művészeti Karának megbízott dékánja szerint indokolt a kortárs erdélyi magyar képzőművészeti múzeum létrehozása. Elmondása szerint az országban egyetlen olyan intézmény van, mely kiemelten foglalkozik a kortárs képzőművészettel, a bukaresti Kortárs Művészetek Múzeuma. „Művészek vannak, anyag lenne, ám a rendszerváltás óta a múzeumok nemigen vásárolnak munkákat” – nyilatkozta Ujvárossy László.
Vargha Mihály szobrász, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum igazgatója osztja Ujvárossy László véleményét, maga is évek óta dédelget egy ilyen tervet. „Az erdélyi múzeumok a hagyományőrzéssel vannak elfoglalva, a kortárs történésekre nemigen reagálnak. A képzőművészet bemutatása megakad Mattis Teutsch Jánosnál és Nagy Imrénél, a fiatal művészeket nem népszerűsítik. Nagy hiányossága ez az erdélyi magyar kulturális életnek. Az lenne természetes, ha egy múzeumi anyag Barabás Miklóssal és Gyárfás Jenővel kezdődne, és mintegy időutazás révén a nézőt eljuttatná a mába.
A Székely Nemzeti Múzeum 1990 óta teret biztosít kortárs erdélyi magyar képzőművészeknek is, de ez nem elég. Sajnos más székelyföldi városokban még ennyi sem történik” – nyilatkozta az igazgató. Vargha Mihály szerint Sepsiszentgyörgy megfelelő helyszín volna egy ilyen intézmény számára, a Székely Nemzeti Múzeum szomszédságában van is egy telek, melyre fel lehetne építeni. Az igazgató bizakodó, meglátása szerint a jelenlegi városvezetésben van hajlandóság arra, hogy hathatósan támogassa az elképzelés megvalósítását.
Szép Gyula, aki a Kolozsvári Állami Magyar Opera igazgatóhelyettese is, szintén kívánatosnak tartja a kortárs erdélyi magyar képzőművészeknek teret biztosító múzeum létrehozását, sőt olyan átfogó intézmény képe lebeg a szeme előtt, mely kutatással is foglalkozna, nemcsak a képzőművészet, hanem a kortárs zene és színművészet terén is. „Támogatjuk az elképzelést, konkrét javaslatokkal azonban a szakma kellene hogy előálljon. Nem könnyű, de nem lehetetlen, főleg ha tudunk távlatokban gondolkodni, 5–10 évre előre” – nyilatkozta az RMDSZ Művelődési és Egyházügyi Főosztályának a vezetője. Szép Gyula véleménye szerint a megvalósításhoz vezető út első lépése egy alapítvány bejegyzése lenne.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szent László magyar király halálának 930. évfordulóján Jánó Mihály művészettörténész érdekfeszítő és látványos vetített képes előadást fog tartani Sepsiszentgyörgyön.
Mikrokosmos címmel indul a kulturális kapcsolatokat Bartók Béla örökségét bemutatva erősítő program a magyar–román határ mentén európai uniós támogatással.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Látogatottsági adatok