Fotó: Krónika
2007. február 16., 00:002007. február 16., 00:00
Parászkát többéveskapcsolat fűzi a nagyváradi társulathoz – az őrendezésében állították színpadrakorábban Szép Ernő A vőlegény, ÖrkényIstván Macskajáték, Bertolt Brecht Kurázsimama című művét, valamint Dürenmatt Végjátékcímű darabját is. Meleg Vilmos, a társulatigazgatója szerint Moliere és Shakespeare olyan óriásaia színháztörténelemnek, akiknek műveitidőnként mindenképpen színpadra kell vinni.Ebben az évadban a Szigligeti-társulatnálMoliere-re esett a választás.
Moliere társulata először1672-ben a párizsi Palais-Royalban mutatta be a Tudósnőket, ekkor Chrysale szerepét maga a szerző alakította.Az ősbemutató nem aratott nagy sikert, de a mű az elmúltévszázadok során egyre inkább felkeltettea figyelmet, mondanivalójának érvényességébőlpedig mind a mai napig nem veszített. A Tudós nőkbenMoliere a felszínes tudásszomjat gúnyolja ki, aszűk családi körben játszódótörténetben csaknem mindenki kizárólag atudománynak áldoz. Ebbe a környezetbe csöppenbele Klitander, a „derék párizsi ifjú”, akifeleségül akarja venni Henriette-et, Chrysale kisebbiklányát, bár talán még mindig azidősebbikbe, Armandába szerelmes. A tudománytólmegittasult, erőszakos nők uralják a házat, aholdélutánonként széplelkek ésbotcsinálta tudósok tartanak kiselőadásokat.Parászka Miklós úgy véli, a Tudósnőkben a frusztrációból fakadó fanatikusmegszállottság szétrombolja a közösséget,a családot. „A romlás láttánmegjelennek a haszonleső szélhámosok, s a szerelmiszál egészséges törekvéseinek iscsak kárvallottjai vannak. Moliere kristálytisztaszöveget ír, velős, célratörő replikákat,s közben frappánsan mutat fel összetett helyzeteketés árnyalt jellemrajzokat. Mély emberismerő,ezért klasszikus, ezért játsszuk ma is” –tette hozzá a rendező. Hangsúlyozta, a mű szövegénnem változtatott, a színrevitel viszont újszerű.
A főszerepekben Hajdu Gézát,Csiky Ibolyát, Gajai Ágnest, FábiánEnikőt és Kardos M. Róbertet láthatja aközönség, az előadásban fellép FodorRéka, Tóth Tünde, Dimény Levente ésifj. Kovács Levente is. A vígjátékdramaturgja és zenei szerkesztője Budaházi Attila, ajelmezeket Kelemen Kata tervezte.
A Kolozsvári Magyar Opera szombaton 19 órától tartja a Valahol Európában című nagy sikerű musical premierjét.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.