Török Ignác, a rejtélyes aradi vértanú – Pozsgai Zsolt rendező a Magyar Golgota című filmről

A Török Ignác vértanúról szóló, Magyar Golgota című filmet már számos nemzetközi filmfesztiválon díjazták  •  Fotó: Mythberg Films

A Török Ignác vértanúról szóló, Magyar Golgota című filmet már számos nemzetközi filmfesztiválon díjazták 

Fotó: Mythberg Films

Török Ignác aradi vértanú utolsó éjszakájáról szól a Magyar Golgota című, Pozsgai Zsolt által rendezett film, amelyet az aradi színházban és az M5 csatornán láthat a napokban a közönség. Arról, hogy miért választotta színdarabja és filmje főszereplőjéül Török Ignácot, a Balázs Béla-díjas író-rendező beszélt a Krónikának.

Kiss Judit

2021. október 05., 12:342021. október 05., 12:34

Az aradi vértanúk napján, október 6-án mutatja be romániai idő szerint 22 órakor az M5 csatorna Pozsgai Zsolt író-rendező Magyar Golgota című, Török Ignác utolsó éjszakájáról szóló filmjét. A díszbemutatót kedden az aradi színházban tartják, ugyanis a Magyar Golgota eredetileg színpadra készült, az előadást az Aradi Kamaraszínház mutatta be 2019-ben.

A Balázs Béla-díjas rendező alkotása Török Ignác aradi vértanú sorsán keresztül mutatja be az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc véres megtorlását, a 13 honvédtábornok kivégzésének hajnalát.

A mozi a Mythberg Films gyártásában készült, a Nemzeti Filmintézet támogatásával. Pozsgai Zsolt rendező a Krónika megkeresésére elmondta, Török Ignác figurája eleve nagyon izgalmasnak tűnt számára, ez is ösztönözte, hogy előbb színdarabot írjon, majd filmet készítsen a témában.

Pozsgai Zsolt, a film rendezője •  Fotó: szinhaz.online Galéria

Pozsgai Zsolt, a film rendezője

Fotó: szinhaz.online

„Tapasztó Ernő, az Aradi Kamaraszínház vezetője kért meg, hogy színdarabot mutassunk be Aradon. Aztán a pandémia miatt nem tudták játszani a darabot. A Nemzeti Filmintézet pályázatot írt ki, így adta magát, hogy Tapasztó Ernővel pályázzunk, és a színdarabból film készülhetett. A színpadon játszó szereplőkkel készítettük el a filmet” – mondta a rendező.

A történet végigköveti Török Ignác fordulatokkal és izgalmakkal teli utolsó éjszakáját.

Pozsgai azt mondta, a vértanúk közül Törökről lehet a legkevesebbet tudni, ő az, aki család nélkül élt és halt meg, a többi vértanúról szinte minden tudható, hiszen leveleket írtak a feleségüknek, gyerekeiknek. „Ő viszont rejtélyes valaki volt, ez is megtetszett a figurájában. A rejtély nyomába eredtem, hogy miért is nem volt családja. Nem dokumentumfilmről, hanem játékfilmről van szó, ami szabadon bánik a történelmi helyzetekkel: nem csak arról beszél, ami volt, hanem arról is, ami lehetett volna” – fejtette ki a rendező.

Arról is beszélt, hogy bizonyos tények valósak, ilyen például, hogy Török Ignác a bitófa előtt halt meg szívrohamban az akasztás előtt, és holtan akasztották fel. „Aminthogy az is tény, hogy volt egy bécsi szerelme, egy férjes asszony. Azt írta Török Ignác valamikor, hogy hűséges marad a nőhöz élete végéig. Utánajártam ennek a történetnek, kiderült, hogy ettől az asszonytól született Töröknek egy gyereke, erről Vörösmarty is írt, akivel jó barátságban volt a vértanú” – ecsetelte a rendező.

•  Fotó: Galgóczy-Németh Kristóf/Mythberg Films Galéria

Fotó: Galgóczy-Németh Kristóf/Mythberg Films

A kivégzés előtti éjszaka története valós eseményekre épül, valós szereplőket sorakoztat fel, de Török Ignác volt szerelme és lánya látogatása az aradi várbörtönben már az írói képzelet szüleménye.

A rendező kitért arra is, hogy Török Ignác kiváló hadmérnök volt, tanította a haditechnikát, mérnökséget, aztán császári tisztként átállt a magyar szabadságharc oldalára, vállalva azt is, hogy kivégzik. A Magyar Golgota már 28 nemzetközi fesztiválon nyert elismerést. A Canadian Cinematography Awards havonta rendezett nemzetközi filmes megmérettetésén áprilisban a legjobb egész estés film lett, de több más elismerésben is részesült egyebek mellett Japánban, az Egyesült Államokban, Franciaországban, Bhutánban és Horvátországban.

A film meghívást kapott több őszre tervezett nemzetközi fesztiválra is.

Az alkotást korábban már díjazták Törökországban, júniusban a legjobb egész estés film, a legjobb produkció és a legjobb operatőr kategóriában is a nyertesek közé került a Golden Wheat Awards isztambuli nemzetközi filmfesztiválon. A Magyar Golgotában Szabó Máté, Lux Ádám, Pap Kati, Janik László, Békefi Viktória és Tapasztó Ernő, a színházi előadás szereplői játszanak.

•  Fotó: Nemzeti Filmintézet/ Facebook Galéria

Fotó: Nemzeti Filmintézet/ Facebook

„Jó, tehetséges színészekről van szó, Magyarországon jelenleg nincs is külön színházi és filmszínész, esetleg úgy lehet megfogalmazni: olyan színészek vannak, akik sokszor szerepelnek filmekben. Én jobban szeretem azt, ha a színészek nincsenek annyira elszokva a színpadtól. Tapasztó Ernő kiváló szereplője a filmnek, a hóhér figuráját alakítja nagyszerűen” – mondta Pozsgai Zsolt. A filmet az író-rendező Nemescsói Tamásnak, a közelmúltban elhunyt magyar operatőr emlékének ajánlja, aki Török Ignác legközelebbi leszármazottja volt.

Török Ignác tábornok, aradi vértanú (1795–1849)

Gödöllőn született 1795-ben, kisbirtokos magyar nemesi családban. Hadmérnöki akadémiát végzett Bécsben, kiváló erődítési szakember volt. 1816-tól szolgált a császári és királyi hadseregben, először a mérnökkarnál, majd 1839-től a magyar nemesi testőrségnek oktatott erődítéselméletet. Tanítványai között volt Görgey és Klapka is. 1848 szeptemberétől alezredesként Komáromban várerődítési igazgató. 1848 októberében a vár őrségével együtt csatlakozott a honvédsereghez. 1848. december 17-én ezredessé léptették elő. 1849 januárjától tábornok és a komáromi erődítmény parancsnoka lett. Buda bevétele után a vár erődítéseit az ő tervei szerint rombolják le, majd az Esztergom–párkányi hídfő építését irányította. A hadbíróság kötél általi halálra ítélte, másodikként lépett a bitófa alá, és megkönnyítette a hóhér dolgát, szívroham végzett vele.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 28., hétfő

Színház határok nélkül: magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé erdélyi településeken

A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.

Színház határok nélkül: magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé erdélyi településeken
2025. április 27., vasárnap

Önálló szakká fejlesztenék a BBTE-n az államilag akkreditált magyar népzene és népi ének egyetemi képzést

A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.

Önálló szakká fejlesztenék a BBTE-n az államilag akkreditált magyar népzene és népi ének egyetemi képzést
2025. április 25., péntek

A világszenzációnak számító Medve-tó régi fürdővilágát is bemutatja a bukaresti Liszt Intézet tárlata

Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.

A világszenzációnak számító Medve-tó régi fürdővilágát is bemutatja a bukaresti Liszt Intézet tárlata
2025. április 25., péntek

Agyagkatonák az ókori Kínából: különleges nemzetközi tárlat érkezik Marosvásárhelyre

Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.

Agyagkatonák az ókori Kínából: különleges nemzetközi tárlat érkezik Marosvásárhelyre
2025. április 24., csütörtök

Magas színvonalú eseménynek ígérkezik a májusi Csíkszeredai Könyvvásár

Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.

Magas színvonalú eseménynek ígérkezik a májusi Csíkszeredai Könyvvásár
2025. április 24., csütörtök

Elhunyt Erdély első zeneszerzőnője, a kolozsvári születésű Magyari Zita

Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.

Elhunyt Erdély első zeneszerzőnője, a kolozsvári születésű Magyari Zita
2025. április 24., csütörtök

Új kulturális teret avatnak ifjúsági projektek számára Sepsiszentgyörgyön

A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.

Új kulturális teret avatnak ifjúsági projektek számára Sepsiszentgyörgyön
2025. április 23., szerda

Szent György-nap a néphagyományban az igazi tavasz kezdete, számos hiedelem kapcsolódott hozzá

Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.

Szent György-nap a néphagyományban az igazi tavasz kezdete, számos hiedelem kapcsolódott hozzá
2025. április 19., szombat

„Még sokáig tőle tanulhatjuk a művek lényegi megragadását” – Balázs Imre József irodalomtörténész Láng Gusztávról

Az erdélyi magyar irodalom irodalomtörténészeinek, kritikusainak palettáján a legjobbak közt van a napokban elhunyt Láng Gusztáv helye, aki a transzilvanizmusnak is egyik legkiválóbb szakértője volt.

„Még sokáig tőle tanulhatjuk a művek lényegi megragadását” – Balázs Imre József irodalomtörténész Láng Gusztávról
2025. április 17., csütörtök

Nagy európai fesztiválokon díjazott friss alkotásokat hoz el Kolozsvárra a TIFF

A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata közölte, hogy mely frissen díjazott alkotásokat fogják vetíteni a június 13. és 22. közt tartandó, immár 24. alkalommal szervezendő kolozsvári szemlén.

Nagy európai fesztiválokon díjazott friss alkotásokat hoz el Kolozsvárra a TIFF