A Török Ignác vértanúról szóló, Magyar Golgota című filmet már számos nemzetközi filmfesztiválon díjazták
Fotó: Mythberg Films
Török Ignác aradi vértanú utolsó éjszakájáról szól a Magyar Golgota című, Pozsgai Zsolt által rendezett film, amelyet az aradi színházban és az M5 csatornán láthat a napokban a közönség. Arról, hogy miért választotta színdarabja és filmje főszereplőjéül Török Ignácot, a Balázs Béla-díjas író-rendező beszélt a Krónikának.
2021. október 05., 12:342021. október 05., 12:34
Az aradi vértanúk napján, október 6-án mutatja be romániai idő szerint 22 órakor az M5 csatorna Pozsgai Zsolt író-rendező Magyar Golgota című, Török Ignác utolsó éjszakájáról szóló filmjét. A díszbemutatót kedden az aradi színházban tartják, ugyanis a Magyar Golgota eredetileg színpadra készült, az előadást az Aradi Kamaraszínház mutatta be 2019-ben.
A mozi a Mythberg Films gyártásában készült, a Nemzeti Filmintézet támogatásával. Pozsgai Zsolt rendező a Krónika megkeresésére elmondta, Török Ignác figurája eleve nagyon izgalmasnak tűnt számára, ez is ösztönözte, hogy előbb színdarabot írjon, majd filmet készítsen a témában.
Pozsgai Zsolt, a film rendezője
Fotó: szinhaz.online
„Tapasztó Ernő, az Aradi Kamaraszínház vezetője kért meg, hogy színdarabot mutassunk be Aradon. Aztán a pandémia miatt nem tudták játszani a darabot. A Nemzeti Filmintézet pályázatot írt ki, így adta magát, hogy Tapasztó Ernővel pályázzunk, és a színdarabból film készülhetett. A színpadon játszó szereplőkkel készítettük el a filmet” – mondta a rendező.
Pozsgai azt mondta, a vértanúk közül Törökről lehet a legkevesebbet tudni, ő az, aki család nélkül élt és halt meg, a többi vértanúról szinte minden tudható, hiszen leveleket írtak a feleségüknek, gyerekeiknek. „Ő viszont rejtélyes valaki volt, ez is megtetszett a figurájában. A rejtély nyomába eredtem, hogy miért is nem volt családja. Nem dokumentumfilmről, hanem játékfilmről van szó, ami szabadon bánik a történelmi helyzetekkel: nem csak arról beszél, ami volt, hanem arról is, ami lehetett volna” – fejtette ki a rendező.
Arról is beszélt, hogy bizonyos tények valósak, ilyen például, hogy Török Ignác a bitófa előtt halt meg szívrohamban az akasztás előtt, és holtan akasztották fel. „Aminthogy az is tény, hogy volt egy bécsi szerelme, egy férjes asszony. Azt írta Török Ignác valamikor, hogy hűséges marad a nőhöz élete végéig. Utánajártam ennek a történetnek, kiderült, hogy ettől az asszonytól született Töröknek egy gyereke, erről Vörösmarty is írt, akivel jó barátságban volt a vértanú” – ecsetelte a rendező.
Fotó: Galgóczy-Németh Kristóf/Mythberg Films
A rendező kitért arra is, hogy Török Ignác kiváló hadmérnök volt, tanította a haditechnikát, mérnökséget, aztán császári tisztként átállt a magyar szabadságharc oldalára, vállalva azt is, hogy kivégzik. A Magyar Golgota már 28 nemzetközi fesztiválon nyert elismerést. A Canadian Cinematography Awards havonta rendezett nemzetközi filmes megmérettetésén áprilisban a legjobb egész estés film lett, de több más elismerésben is részesült egyebek mellett Japánban, az Egyesült Államokban, Franciaországban, Bhutánban és Horvátországban.
Az alkotást korábban már díjazták Törökországban, júniusban a legjobb egész estés film, a legjobb produkció és a legjobb operatőr kategóriában is a nyertesek közé került a Golden Wheat Awards isztambuli nemzetközi filmfesztiválon. A Magyar Golgotában Szabó Máté, Lux Ádám, Pap Kati, Janik László, Békefi Viktória és Tapasztó Ernő, a színházi előadás szereplői játszanak.
Fotó: Nemzeti Filmintézet/ Facebook
„Jó, tehetséges színészekről van szó, Magyarországon jelenleg nincs is külön színházi és filmszínész, esetleg úgy lehet megfogalmazni: olyan színészek vannak, akik sokszor szerepelnek filmekben. Én jobban szeretem azt, ha a színészek nincsenek annyira elszokva a színpadtól. Tapasztó Ernő kiváló szereplője a filmnek, a hóhér figuráját alakítja nagyszerűen” – mondta Pozsgai Zsolt. A filmet az író-rendező Nemescsói Tamásnak, a közelmúltban elhunyt magyar operatőr emlékének ajánlja, aki Török Ignác legközelebbi leszármazottja volt.
Török Ignác tábornok, aradi vértanú (1795–1849)
Gödöllőn született 1795-ben, kisbirtokos magyar nemesi családban. Hadmérnöki akadémiát végzett Bécsben, kiváló erődítési szakember volt. 1816-tól szolgált a császári és királyi hadseregben, először a mérnökkarnál, majd 1839-től a magyar nemesi testőrségnek oktatott erődítéselméletet. Tanítványai között volt Görgey és Klapka is. 1848 szeptemberétől alezredesként Komáromban várerődítési igazgató. 1848 októberében a vár őrségével együtt csatlakozott a honvédsereghez. 1848. december 17-én ezredessé léptették elő. 1849 januárjától tábornok és a komáromi erődítmény parancsnoka lett. Buda bevétele után a vár erődítéseit az ő tervei szerint rombolják le, majd az Esztergom–párkányi hídfő építését irányította. A hadbíróság kötél általi halálra ítélte, másodikként lépett a bitófa alá, és megkönnyítette a hóhér dolgát, szívroham végzett vele.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Az erdélyi magyar irodalom irodalomtörténészeinek, kritikusainak palettáján a legjobbak közt van a napokban elhunyt Láng Gusztáv helye, aki a transzilvanizmusnak is egyik legkiválóbb szakértője volt.
A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata közölte, hogy mely frissen díjazott alkotásokat fogják vetíteni a június 13. és 22. közt tartandó, immár 24. alkalommal szervezendő kolozsvári szemlén.
szóljon hozzá!