Bordás Beáta a sepsiszentgyörgyi székhelyű Erdélyi Művészeti Központ új vezetője
Fotó: Erdélyi Művészeti Központ / Facebook
Idén nyártól Bordás Beáta művészettörténész, muzeológus, a kolozsvári Művészeti Múzeum volt munkatársa személyében új vezetője van a sepsiszentgyörgyi székhelyű Erdélyi Művészeti Központnak (Eműk). Az új igazgatót terveiről faggattuk, illetve arról, miként képzeli el az Eműk szerepét az erdélyi kulturális életben.
2021. augusztus 22., 14:462021. augusztus 22., 14:46
Új vezetője van idén nyártól a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központnak (Eműk) és a Kónya Ádám Művelődési Háznak. Az igazgatókat közös rendezvény keretében mutatták be a Kovászna megyei városban.
Az Eműk új vezetője, Bordás Beáta 17 év után költözött haza Kolozsvárról annak reményében, hogy fiatalosabbá teheti az intézményt, illetve munkája révén az szervesebben illeszkedik majd a város kulturális életébe.
Az intézmény időszakos kiállításai többnyire az erdélyi kortárs képzőművészet kiemelkedő alakjaira összpontosítanak, egy-egy alkotó életművéből mutatnak be reprezentatív válogatásokat.
Az Eműk fontosnak tartja, hogy széles körben ismertté tegye rendezvényeit, ezért a városi önkormányzattal közösen felmérést készítettek a lakosság körében, hogy az igényekhez igazodva alakítsák stratégiájukat. Bordás Beáta művészettörténész, muzeológus – aki közel öt évig a kolozsvári Művészeti Múzeum munkatársa volt –, a felmérés kapcsán elmondta, az intézmények közti szorosabb együttműködésen kívül ugyanolyan fontos, hogy rendezvényeikkel minél több társadalmi réteget, korcsoportot, különböző szociális helyzetű embereket elérjenek. Hangsúlyozta,
Az Eműk kiállításai tulajdonképpen mindenkit szeretnének megszólítani, de az emberek gyakran vonakodnak, félnek betérni az intézménybe, mert azt hiszik, hogy az alkotások csak egy szűk réteget céloznak meg, csak ők érthetik, élvezhetik – mondta el az új igazgató. Hozzátette, tény, hogy sokszor hasznos tud lenni egy kevés alapismeret, háttérismeret, de ezek nélkül is élmény lehet a galérialátogatás.
– mondta el.
Az új vezető szerint elődje, Vécsi Nagy Zoltán nagyon jól megalapozta az intézmény működését, ám vannak olyan tevékenységi körök, ahol van még tenni-, fejlesztenivaló. „Szeretnénk szervesen beilleszkedni a város kulturális kínálatába, másrészt szeretnénk élményt nyújtani” – fogalmazta meg a művészettörténész.
A foglalkozások keretében rajzolnának, szobrászkodnának a gyerekek, ezáltal a fiatalokat hozzászoktatnák a „térhez”, a kiállítótérhez, a kiállításokhoz, az alkotásokhoz. Bevezetnének olyan tevékenységeket is, melyekre az iskolai keretek között nincsen lehetőség, például különböző festészeti, grafikai technikák kipróbálását – mondta el Bordás.
Az intézménynek még nincs külön múzeumpedagógiára szakosodott alkalmazottja, a tevékenységeik egyelőre külsős segítséggel történnek. A gyerekfoglalkozások korosztályra lebontva zajlanak, 4–7, 7–10 éveseket céloznak meg elsősorban, de reményeik szerint ősztől a tinédzsereket is megcélozhatják – mondta el az új igazgató.
A jövőbeli tervek kapcsán Bordás Beáta azt is felvázolta, hogy szeretnék követni az intézményben eddig kialakult irányvonalat és kiállításpolitikát, azaz életmű-kiállításokat, illetve olyan tárlatokat szerveznek továbbra is, amelyeken bemutatják gyűjteményük bővülését.
Ezenkívül tervben van, hogy egy-egy gyűjteményt, művésztelepet mutassanak be – mesélt az Eműk terveiről Bordás. Idén indul egy triennálé első kiadása Ösztön címmel, amelyen Erdélyből elszármazott, 50 év alatti fiatal művészek mutatkozhatnak be.
Az Eműk megalakulása óta többször felmerült a gondolat, hogy az intézménynek legyen egy állandó kiállítása, ám ez jelen körülmények között, elsősorban helyszűke miatt nem megvalósítható – mondta el Bordás Beáta. Hozzátette, ennek hiányát két-három évente megrendezendő gyűjteményes kiállításokkal lehetne pótolni, melyeken bemutatnák az intézmény újabb, fontosabb szerzeményeit is.
„Olyan szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a kiállítások rendezésének ütemét, irányvonalát Vécsi Nagy Zoltán már kialakította, az alapozás megtörtént, és a gyűjtemény is fejlődik, bővül. Eddig helyi viszonylatban épülgettünk, de most elérkeztünk oda, hogy a kialakult gyűjteményt, intézményt jobban bemutassuk, láthatóvá tegyük Erdélyben és Magyarországon is, ismerjék Budapesten és Bukarestben is” – mondta el az új vezető.
Meglátása szerint meglepően kevesen ismerik Kolozsváron, Temesváron vagy akár a közeli Brassóban az Eműköt annak ellenére, hogy nem helyi intézményként jött létre, hanem az egész Románia területéről gyűjt alkotásokat.
Az Eműk új vezetője arculatváltást tervez, a városban szeretnék jobban kihasználni a hirdetőfelületeket és más marketinglehetőségeket.
Bordás Beáta elmondta, a kolozsvári művészeti múzeumnál töltött éveit hasznos tapasztalatnak érzi, legfőképpen azért, mert az intézményi munka különböző lépéseit kipróbálhatta, így gyakorlatból tudja, mit jelent egy kiállítás megszervezése vagy a katalógusok előkészítése. Másfelől pedig a múzeumi évek alatt kiépített kapcsolati háló a jövőben még az Eműk hasznos segítségére lehet.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
szóljon hozzá!