Igényekhez igazított kulturális célok – Szélesebb közönséggel szerettetné meg a művészetet az Eműk új igazgatója

Bordás Beáta a sepsiszentgyörgyi székhelyű Erdélyi Művészeti Központ új vezetője •  Fotó: Erdélyi Művészeti Központ / Facebook

Bordás Beáta a sepsiszentgyörgyi székhelyű Erdélyi Művészeti Központ új vezetője

Fotó: Erdélyi Művészeti Központ / Facebook

Idén nyártól Bordás Beáta művészettörténész, muzeológus, a kolozsvári Művészeti Múzeum volt munkatársa személyében új vezetője van a sepsiszentgyörgyi székhelyű Erdélyi Művészeti Központnak (Eműk). Az új igazgatót terveiről faggattuk, illetve arról, miként képzeli el az Eműk szerepét az erdélyi kulturális életben.

Tóth Gödri Iringó

2021. augusztus 22., 14:462021. augusztus 22., 14:46

Új vezetője van idén nyártól a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központnak (Eműk) és a Kónya Ádám Művelődési Háznak. Az igazgatókat közös rendezvény keretében mutatták be a Kovászna megyei városban.

Az Eműk új vezetője, Bordás Beáta 17 év után költözött haza Kolozsvárról annak reményében, hogy fiatalosabbá teheti az intézményt, illetve munkája révén az szervesebben illeszkedik majd a város kulturális életébe.

Az Eműk legfőbb célja az 1920 utáni erdélyi képzőművészet tárgyi emlékeinek összegyűjtése és bemutatása, illetve átmentése a jövő nemzedékek számára.

Az intézmény időszakos kiállításai többnyire az erdélyi kortárs képzőművészet kiemelkedő alakjaira összpontosítanak, egy-egy alkotó életművéből mutatnak be reprezentatív válogatásokat.

Stratégia a kulturális igényekhez igazodva

Az Eműk fontosnak tartja, hogy széles körben ismertté tegye rendezvényeit, ezért a városi önkormányzattal közösen felmérést készítettek a lakosság körében, hogy az igényekhez igazodva alakítsák stratégiájukat. Bordás Beáta művészettörténész, muzeológus – aki közel öt évig a kolozsvári Művészeti Múzeum munkatársa volt –, a felmérés kapcsán elmondta, az intézmények közti szorosabb együttműködésen kívül ugyanolyan fontos, hogy rendezvényeikkel minél több társadalmi réteget, korcsoportot, különböző szociális helyzetű embereket elérjenek. Hangsúlyozta,

a kulturális események leginkább csak a nagyon művelt, a „kultúrsznob” vagy a kulturális közegben otthonosan mozgó közönséghez szólnak, ezért elengedhetetlen a nyitás más irányba is.

Az Eműk kiállításai tulajdonképpen mindenkit szeretnének megszólítani, de az emberek gyakran vonakodnak, félnek betérni az intézménybe, mert azt hiszik, hogy az alkotások csak egy szűk réteget céloznak meg, csak ők érthetik, élvezhetik – mondta el az új igazgató. Hozzátette, tény, hogy sokszor hasznos tud lenni egy kevés alapismeret, háttérismeret, de ezek nélkül is élmény lehet a galérialátogatás.

Idézet
„Nagyon szeretném, ha mindenki tenne legalább egy próbát, egyszer betérne megnézni a festményeket, szobrokat. Nem hiszem, hogy mindenki, aki betér, azt fogja majd mondani, hogy ez tetszett, máskor is jövök, viszont az is jó eredmény, ha többekkel sikerül majd megszerettetni a művészetet”

– mondta el.

Élmény múzeumpedagógiai foglalkozásokkal

Az új vezető szerint elődje, Vécsi Nagy Zoltán nagyon jól megalapozta az intézmény működését, ám vannak olyan tevékenységi körök, ahol van még tenni-, fejlesztenivaló. „Szeretnénk szervesen beilleszkedni a város kulturális kínálatába, másrészt szeretnénk élményt nyújtani” – fogalmazta meg a művészettörténész.

A fiatalabb korosztály rendszerint távol marad a kulturális eseményektől, ezért a jövőben múzeumpedagógiai foglalkozásokkal, rendhagyó tárlatvezetésekkel szeretnék felkelteni a kamaszok, gyerekek érdeklődését.

A foglalkozások keretében rajzolnának, szobrászkodnának a gyerekek, ezáltal a fiatalokat hozzászoktatnák a „térhez”, a kiállítótérhez, a kiállításokhoz, az alkotásokhoz. Bevezetnének olyan tevékenységeket is, melyekre az iskolai keretek között nincsen lehetőség, például különböző festészeti, grafikai technikák kipróbálását – mondta el Bordás.

Meglátása szerint azáltal, hogy a gyerekek számára foglalkozásokat szerveznek, a felnőttekre is tudnak hatni, ugyanis reméli, hogy a szülők, akik elviszik gyerekeiket egy-egy foglalkozásra, egyúttal megnézik a kiállításaikat is.

Az intézménynek még nincs külön múzeumpedagógiára szakosodott alkalmazottja, a tevékenységeik egyelőre külsős segítséggel történnek. A gyerekfoglalkozások korosztályra lebontva zajlanak, 4–7, 7–10 éveseket céloznak meg elsősorban, de reményeik szerint ősztől a tinédzsereket is megcélozhatják – mondta el az új igazgató.

Életmű-kiállítások, fiatal alkotók tárlata, művésztelepek

A jövőbeli tervek kapcsán Bordás Beáta azt is felvázolta, hogy szeretnék követni az intézményben eddig kialakult irányvonalat és kiállításpolitikát, azaz életmű-kiállításokat, illetve olyan tárlatokat szerveznek továbbra is, amelyeken bemutatják gyűjteményük bővülését.

Folytatnák azt a hagyományt is, hogy az Eműk ismerteti a kortárs erdélyi képzőművészet „nagy öregjeit”, de évi egy-két kiállítást szentelnének olyan fiataloknak is, akikről eddigi munkásságuk alapján már sejthető, hogy kanonizált, megbecsült alkotók lesznek.

Ezenkívül tervben van, hogy egy-egy gyűjteményt, művésztelepet mutassanak be – mesélt az Eműk terveiről Bordás. Idén indul egy triennálé első kiadása Ösztön címmel, amelyen Erdélyből elszármazott, 50 év alatti fiatal művészek mutatkozhatnak be.

Nyitás más erdélyi kulturális intézmények felé

Az Eműk megalakulása óta többször felmerült a gondolat, hogy az intézménynek legyen egy állandó kiállítása, ám ez jelen körülmények között, elsősorban helyszűke miatt nem megvalósítható – mondta el Bordás Beáta. Hozzátette, ennek hiányát két-három évente megrendezendő gyűjteményes kiállításokkal lehetne pótolni, melyeken bemutatnák az intézmény újabb, fontosabb szerzeményeit is.

Másik tervük egy állandó válogatás létrehozása 50–60 munkával, melyet turnéztatnának Erdély-szerte vagy akár a Kárpát-medence területén is.

„Olyan szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a kiállítások rendezésének ütemét, irányvonalát Vécsi Nagy Zoltán már kialakította, az alapozás megtörtént, és a gyűjtemény is fejlődik, bővül. Eddig helyi viszonylatban épülgettünk, de most elérkeztünk oda, hogy a kialakult gyűjteményt, intézményt jobban bemutassuk, láthatóvá tegyük Erdélyben és Magyarországon is, ismerjék Budapesten és Bukarestben is” – mondta el az új vezető.

Hozzátette, másik céljuk, hogy más erdélyi – köztük román – intézményekkel partnerséget alakítsanak ki.

Meglátása szerint meglepően kevesen ismerik Kolozsváron, Temesváron vagy akár a közeli Brassóban az Eműköt annak ellenére, hogy nem helyi intézményként jött létre, hanem az egész Románia területéről gyűjt alkotásokat.

Együttműködés a város kulturális intézményeivel

Az Eműk új vezetője arculatváltást tervez, a városban szeretnék jobban kihasználni a hirdetőfelületeket és más marketinglehetőségeket.

Ezenkívül fontosnak tartja, hogy a város kulturális intézményei, a Gyárfás Jenő Képtár, ami most zárva van, valamint a felújítás alatt álló Székely Nemzeti Múzeum közös kulturális stratégiát alakítsanak ki.

Bordás Beáta elmondta, a kolozsvári művészeti múzeumnál töltött éveit hasznos tapasztalatnak érzi, legfőképpen azért, mert az intézményi munka különböző lépéseit kipróbálhatta, így gyakorlatból tudja, mit jelent egy kiállítás megszervezése vagy a katalógusok előkészítése. Másfelől pedig a múzeumi évek alatt kiépített kapcsolati háló a jövőben még az Eműk hasznos segítségére lehet.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 05., szombat

Az egyedi kézdivásárhelyi udvartereket mutatja be egy képzőművészeti kiállítás

Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.

Az egyedi kézdivásárhelyi udvartereket mutatja be egy képzőművészeti kiállítás
2025. július 05., szombat

Kulturális „magyar–magyar csúcs”: anyaországi kollégájával tárgyalt az RMDSZ minisztere

Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.

Kulturális „magyar–magyar csúcs”: anyaországi kollégájával tárgyalt az RMDSZ minisztere
2025. július 02., szerda

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban

A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban
2025. június 30., hétfő

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly

Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly
2025. június 30., hétfő

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron

Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron
2025. június 30., hétfő

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza

A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza
2025. június 29., vasárnap

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten

Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten
2025. június 28., szombat

Szabadkőművesek Kolozsváron: ami a mítosz mögött van

Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.

Szabadkőművesek Kolozsváron: ami a mítosz mögött van
2025. június 28., szombat

Nők Jókai árnyékában – és fényében

Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.

Nők Jókai árnyékában – és fényében
2025. június 27., péntek

Az eltűnt bőrönd és a megtalált írói hang – Lars Saabye Christensen norvég író Kolozsváron

Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.

Az eltűnt bőrönd és a megtalált írói hang – Lars Saabye Christensen norvég író Kolozsváron