Fotó: Iochom Zsolt
A népi kultúrát támogató Csoóri Sándor Programban 2,5 milliárd forintot (több mint 8 millió eurót) osztanak szét mintegy 1400 szervezet között – jelentette be a magyar kormány kultúráért felelős államtitkára hétfőn Budapesten.
2017. november 13., 14:072017. november 13., 14:07
Hoppál Péter az MTI szerint beszámolt arról, hogy 1376 jogi személyiséggel rendelkező szervezet kap támogatást a most induló Csoóri Sándor Program keretében.
A programban a legalább két éve folyamatosan és rendszeresen működő nem hivatásos csoportok vehetnek részt. „A támogatott szervezet között 592 határon túli. A jogi személyiséggel nem rendelkező, kisebb közösségek a nagy országos szakmai szervezetek és intézmények keretéből valósíthatják meg programjaikat” – tette hozzá Hoppál Péter. A nyertes pályázók listája elérhető az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő (EMET) honlapján.
Az államtitkár szólt arról, hogy
„Jelentős a támogatások között az erdélyi és kárpátaljai közösségek oktatást elősegítő hangszerbeszerzése és táncházi programok támogatása szerte a Kárpát-medencében” – mondta Hoppál Péter.
Az államtitkár kitért arra, hogy az idei 2,5 milliárdos támogatás jövőre a duplájára, 5 milliárdra nő, és az ideitől eltérően már nyílt pályázatot írnak ki. Hoppál Péter reményét fejezte ki, hogy az EMET jövő évi pályázati kiírásai már idén december 31. előtt megjelennek.
A népi kultúra közösségteremtő műfajainak szakmai működését, művészeti munkáját támogatja a Csoóri Sándor Program, amelynek beindítását Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere jelentette be. Az Emmi Kultúráért Felelős Államtitkársága szerint program mintegy másfél millió embert ér el.
A sajtótájékoztatón Balogh Júlia, a Csoóri Sándor Alap tanácsadó testületének elnöke arról beszélt, hogy a program keretében két év alatt elérhető 7,5 milliárd forint olyan hatalmas segítség, amelyet a népi kultúra még soha nem kapott Magyarországon. Csoóri Sándor özvegye hozzátette: szeretné, ha a jövőben az autentikus népzenét játszó előadók is jogdíjat kaphassanak.
A kormány egyébként 50 millió forintot biztosít a Fonó Budai Zeneház felújításának előkészítésére. A világ legjobb világzenei kiadói közé is tartozó Fonó főhajtást érdemel. Tevékenységét erősíti, hogy az UNESCO a táncházmozgalmat és a Kodály-módszert is felvette a védett szellemi kulturális örökségi listára. A Fonó épülete felújításra szorul – indokolta Hoppál Péter a kormánydöntést, amely a kivitelezéshez szükséges tervek elkészítésére 50 millió forintot ad.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!