A kölcsönös tisztelet és a számonkérés is kulcsa a nézők és színház zavartalan viszonyának
Fotó: Biró István/Kolozsvári Állami Magyar Színház
Tompa Gábor rendező-igazgató úgy véli, nem csak a színházi előadás iránti tiszteletlenséget, hanem a nézők egymás iránti tiszteletlenségét is jelzi, ha valaki előadás alatt mobilozik, vagy nem tartja be a színházi terekre vonatkozó szabályokat. Szerinte a teremszemélyzetnek közbe kell lépnie, ha hasonlót észlel. A Kolozsvári Állami Magyar Színház direktorát annak kapcsán kerestük meg, hogy pár napja felháborodást keltett az eset, miután a kincses város román színházának előadása közben két nő gyorséttermi ételt fogyasztott a nézőtéren.
2024. január 11., 19:022024. január 11., 19:02
Tisztelniük kellene a nézőknek a színházi előadást és a színháziakat, ahogyan a színészek is megtisztelik a közönséget – fogalmazott a Krónika megkeresésére Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, akit annak kapcsán kérdeztünk, hogy
Az eset jelentős visszhangot és felháborodást keltett a közösségi oldalakon és a román médiában. Cristian Grosu, a Hamlet szerepét játszó színművész elégedetlenségének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy egyes nézők nem tisztelik eléggé a színházi teret és az előadást. Grosu azt is kiemelte, hogy a mobiltelefonok nézegetése, csengése előadás közben szintén azt jelzi, hogy a közönség nem becsüli kellőképpen a színházat és az előadást.
A fegyelem és figyelem elengedhetetlen egy színházi előadás alatt
Fotó: Biró István/Kolozsvári Állami Magyar Színház
Tompa Gábor megkeresésünkre kifejtette, a jelenségnek, hogy egyesek nem viseltetnek kellő tisztelettel a színházi előadás iránt, az elsekélyesedett oktatási rendszerben is keresendő az oka.
Ugyanakkor azt is fontosnak tartom, hogy a színházi személyzetnek meg kell követelnie a fegyelmet az intézményekben: nem szabad szó nélkül hagyni, ha a nézőnek megszólal a mobiltelefonja, vagy fényképez vagy beszélget az előadás alatt” – hívta fel a figyelmet az igazgató. Kifejtette, a színházi teremszemélyzet feladatköréhez tartozik, hogy biztosítsa az előadás zökkenőmentességét. Tompa Gábor arról is beszélt, a színházakban a hangosbemondón elhangzik előadás előtt, hogy ki kell kapcsolni a mobiltelefonokat, és ettől kezdve a személyzetnek joga van kivezetni a teremből azokat a nézőket, akik zavarják az előadást vagy nem tartják be a szabályokat.
Hozzátette, felmerül az a kérdés is, hogy miért megy színházba valaki: ha nem a művészet iránti kíváncsiságból, az élmény iránti vágyból, akkor forduljon másfajta szórakozási lehetőségekhez. „Sokszor látom, hogy vannak nézők, akik nem követik ezeket a szabályokat. Vannak olyan színházak, ahol mihelyt látják, hogy a néző bekapcsolja a telefonját vagy fényképez, rögtön kivezetik. A fényképezés kiváltképp tilos, hiszen jogdíjas a színház esetében. Sok helyen jártam Németországtól Görögországig, ahol kivezettek nézőket emiatt” – ismertette az igazgató.
Tompa Gábor azt is hozzátette, hogy ennek az ellenpéldáját látta Dél-Koreában – ahol a Kolozsvári Állami Magyar Színház Ingmar Bergman Suttogások és sikolyok című filmjének színházi adaptációjával lépett fel 2013-ban. „A keleti kulturális terekben hatalmas tisztelettel, fegyelemmel és figyelemmel követik a nézők még a magyar nyelven megszólaló vendégprodukciót is. Bár a nyelvet nem ismerik, de az előadás minden rezdülését tudják követni. Ez egy ősi kultúra folyamatossága, és a hagyományhoz való kötődés tisztelete” – fogalmazott Tompa Gábor.
Ahogyan a színészek estéről estére mintegy „kitárulkoznak” a nézőknek, felmutatnak bizonyos viselkedési formákat, és ahogyan az ember a templomban sem kezd el fütyülni, úgy a nézőknek is alázattal kellene viseltetniük a színház iránt. „Egyébként azt látjuk, hogy sajnos egyre több helyen fordul elő vandalizmus Európában az illegális migránshullámok miatt is. Ennek pedig a társadalom szabályaira nézve súlyosak a következményei, sokkal súlyosabbak, mint a színházi tiszteletlenség” – mondta Tompa Gábor.
Fotó: Biró István/Kolozsvári Állami Magyar Színház
Úgy fogalmazott,
„A kölcsönös tisztelet és a számonkérés is a kulcsa a nézők és színház zavartalan viszonyának. Vannak eszközök erre, még akkor is, ha a teremszemélyzet jórészt törékeny hölgyekből, fiatalokból áll, akadnak munkatársak, akik képesek kivezetni a rendbontókat” – mutatott rá az igazgató.
Beszélgetésünk során azt is érintettük, hogy gyakran látni előadás közben, amint felvillannak a mobiltelefonok képernyői – mintha az oly sokakra jellemző mobilfüggőségnek még egy színházi előadás idejére sem akarnának egyesek ellenállni. „Ez nemcsak a színházi előadás iránti tiszteletlenséget, hanem a nézők egymás iránti tiszteletlenségét is jelzi, hiszen a felvillanó képernyő igenis zavaró. Koncerten is elképesztően zavaró, ha megszólal egy telefon” – mondta az igazgató. Arról is szólt, hogy nemrég kellemetlen élményben volt része: a bukaresti Enescu komolyzenei fesztiválon a Ro-Alert figyelmeztető hangja szólalt meg sok telefonból egyszerre koncert közben, mert kerestek egy elveszett kislányt a városon kívül. „Ilyen esetben nem az Atheneum koncerttermében keresendő az elveszett személy.
hiszen a teremből adott esetben kiléphetünk az előcsarnokba, az utcára, ahol van jel, de az előadást nem szabad zavarni. Tehát ha valaki a színházra áldoz egy-két órát, az legyen szent” – mondta az igazgató.
Életműdíjat kapott Bocsárdi László rendező, Tompa Gábor pedig a kolozsvári Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivál szervezéséért vehetett át elismerést a hétfő esti UNITER-gálán, amelyet Temesváron tartottak.
Több szempontból is fontos elismerés a kolozsvári Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivál számára, hogy megkapta március 14-én a Román Színházi Szövetség (UNITER) Ion Caramitruról elnevezett kiválósági díját.
Hídszerepet töltene be a különböző művészeti ágak között, népszerűsítené az erdélyi alkotók munkásságát a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Erdélyi Bizottsága. A testület és munkacsoport céljairól, programjairól Balázs-Bécsi Gyöngyi társelnök beszélt.
Kölcsönös vendégszereplésen fogadja egymást a közeljövőben a budapesti és a bukaresti Nemzeti Színház.
Pignitzky Gellért, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház színművésze újabb egyéni előadást mutat be, amely József Attila Szabad-ötletek jegyzéke című pszichoanalitikus naplója, versei és tanulmányai alapján készült.
László Noémi és Fekete Vince József Attila-díjas költők a meghívottjai a költészet napja alkalmából szervezett irodalmi rendezvényeknek április 11-én Kolozsváron.
Farkas Árpád költőre emlékeznek a Hargita megyei Székelyszentmiklóson szombaton – közölte honlapján az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL).
Kiválósági okleveleket adnak át április 3-án Szatmárnémetiben a helyi magyar kulturális életet gazdagító személyiségeknek.
„Kovács András Ferenc írásművészete sokunk számára minta és mérce. Ma is közöttünk jár-kel. Nógat, hogy dolgozni kell. Gyöngybetűivel listákat ír, védi a jambust és a hexametert” – fogalmazott megkeresésünkre László Noémi kolozsvári költő.
Elhunyt Richard Chamberlain Golden Globe-díjas amerikai színész, a Tövismadarak és A sógun című tévésorozatok, a Monte Christo grófja és A három testőr című filmek főszereplője – jelentették amerikai hírportálok.
Életének 90. évében elhunyt Miske László, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház erdélyi születésű, Jászai Mari-díjas színművésze – közölte a teátrum sajtószolgálata szombaton az MTI-vel.
Elsősorban egyetemistákat és fiatal szakmabelieket vár áprilisi szakmai továbbképzésére a Transylvania Trust Alapítvány, de szívesen látnak minden olyan érdeklődőt is, aki szeretne elmélyedni az épített örökség védelemének, népszerűsítésének témájában.
szóljon hozzá!